"Nem kell olvasni" a propagandát - véli a kormány kedvenc tudóskörének elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.20. 17:10

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert "nem neki szól". Az más kérdés, hogy a "népet" szabad-e butítani?
"Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok." Ezt Náray-Szabó Gábor, a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló Professzorok Batthyány Körének elnöke mondta egy interjúban, amely az e heti Magyar Narancsban jelenik meg, és amelyből a hetilap internetes oldalán már most közöltek néhány részletet. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól.
"Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne."

-mondta Náray-Szabó, aki előtte azzal próbálta elvenni a sorosozás élét, hogy "ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt."

A média egyre több és több szegletéből áradó propagandáról az elnöknek az a véleménye, hogy aki akarja, kerülje el:
"A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát."

Az interjúban szóba került az a közlemény is, amelyet a Professzorok Batthyány Köre a Magyar Tudományos Akadémia körüli ügy kapcsán írt, és amelyet Náray-Szabó szerint mind az MTA, mind Palkovics László "továbbgondolhatónak" és egyfajta tárgyalási alapnak tekint a jövőben - ebben szerepelt többek közt az is, hogy az MTA és a Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Ettől függetlenül, hacsak nem hívják őket, nem vesznek részt a későbbi tárgyalásokon.
Szerző

"A Puzsér-problémát kezelni kell" - szakértők vitatkoztak az előválasztásról

Publikálás dátuma
2019.02.20. 16:51

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Pozsonyban és Varsóban is összefogással sikerült ellenzéki politikusnak győznie a polgármester-választáson, de Magyarország ebben is komoly lemaradásban van a régióhoz képest – derült ki a Republikon Intézet szerdai konferenciáján.
Milosz Hodun, a lengyel liberális párt, a Nowoczesna szakértője és Zora Jaurová, a szlovák – szintén liberális – Progressive Slovakia alelnöke a beszélgetés első paneljében kimerítő előadást tartott, amelyből kiderült: az összefogás nem csodafegyver, hosszú éveket kell dolgozni az aktus előtt. Jaurová leszögezte, hogy Matúš Vallo, a város 2018 novemberében megválasztott polgármestere teljesen ismeretlenül érkezett a politikába. A férfi sikeres építészként dolgozott és tizenöt évig készítette nagyszabású projektjét, amellyel alapjaiban akarta megváltoztatni a szlovák fővárost. Később 76 ember dolgozott a nagy Vallo-terven, ők különböző területekről érkeztek. A munka két évig tartott, az eredmény pedig egy hosszú könyv, Vallo vállalásaival, ötleteivel és ígéreteivel. A férfi csak ezután ambicionálta a főpolgármesteri-posztot. Az építészt a Progressive Slovakia és a Spolu nevezetű párt támogatta, majd alakult egy Team Vallo (Vallo csapat) formáció is. A konstrukció és a hosszú évekig tartó, aprólékos munka eredménye az lett, hogy Vallo – akit még saját barátai sem tartottak esélyesnek az indulásakor – nyert a szavazatok 36,54 százalékával Pozsonyban. A politikust támogató két párt összefogása annyira jól sikerült, hogy a közelgő uniós választásokon is együtt indulnak majd. Tavaly októberben Varsó is ellenzéki főpolgármestert választott. Rafał Trzaskowskit az ellenzéki Polgári Koalíció támogatta, amely a Polgári Platform és a Nowoczesna választási szövetsége volt. A frigy olyan jól sikerült, hogy a lengyel fővárosban már az első fordulóban nyertek, a voksok 54 százalékával. Ennek a politikai házasságnak az árnyoldalairól is beszélt Milosz Hodun – például, hogy a sokkal nagyobb Polgári Platform be akarta olvasztani magába a Nowoczesnát –, de mivel ismerik a matematikát és a választási rendszert az uniós-választáson is együtt indulnak majd. – Most azonban más lesz, tanultunk a leckéből – hangsúlyozta Milosz Hodun, hozzátéve: drukkolunk a magyarok saját koalíciós pártjának is. Ez azonban látszólag még távoli. Tordai Bence, a panel hazai résztvevője, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese konkrét stratégiák és ötletek helyett arról beszélt, sikeres volt a baloldali, fővárosi előválasztás első fordulója. A tudatosság és a készültség a legfontosabb – folytatta Tordai –, ezek pedig adottak az előválasztás miatt.
A konferencia második részében Gulyás Márton aktivista, László Róbert, a Political Capital választási szakértője, Virág Andrea, a Republikon Intézet kutatója és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezető igazgatója vitatta meg a történelmi előválasztást Budapesten. A közvélemény-kutató arról beszélt, hogy a belengetett, de még azóta sem biztos második fordulóban sem Puzsér Róbert LMP-által támogatott független jelöltnek, sem a liberális Sermer Ádámnak nincs esélye Karácsony Gergellyel, az első kör győztesével szemben. A Puzsér-problémát ugyanakkor Závecz szerint kezelni kell. – Ha elindul a publicista, akkor Karácsony nem biztos győzelmét Tarlós ellen biztos vereséggé fogja formálni – indokolt Závecz Tibor.
Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 17:06

Az ellenzék közösen kezdeményezi az ÁSZ-elnök leváltását - fénysebességgel jött a reakció

Publikálás dátuma
2019.02.20. 16:29
Domokos László ÁSZ-elnök
Fotó: Vajda József
A megbüntetett pártok korábban arra panaszkodtak, hiába akarták tisztázni magukat, nem hallotta meg az Állami Számvevőszék, amit mondani akartak. Most kiderült, tudnak perceken belül is "válaszolni" nekik.
A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, illetve Bősz Anett és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők közös beadvánnyal kezdeményezték az Országgyűlés Mentelmi bizottságánál Domokos László leváltását az Állami Számvevőszék éléről - írja a Mérce. Mint ismert, az ÁSZ a közelmúltban folyamatosan büntetésekkel sújtja az ellenzéki pártokat: a Párbeszéd és a Momentum állami támogatását például megvonták, a Jobbikot összbüntetése pedig lassan eléri az 1 milliárd forintot.

Ahogy azt az ügy kapcsán többen is megjegyezték, a megbüntetett, illetve támogatásuktól megvont pártok számára nehézzé, sőt szinte lehetetlenné vált a hatékony kampány a májusi európai parlamenti voksolásra, illetve az őszi önkormányzati választásokra.
Könnyen lehet, hogy az ország így - ismét - szinte kizárólag a kormánypártok plakátjaitól és egyéb hirdetéseitől hemzseg majd - merthogy az ÁSZ a Fidesz és a KDNP átvizsgálásakor ugyebár mindent rendben talált.

Néhány hete a DK már kezdeményezte Domokos László leváltását, most pedig az összes ellenzéki frakció és független képviselők "mentek neki" az elnöknek, sérelmezik ugyanis, hogy
az elvben független intézményt 2010 óta a volt fideszes országgyűlési képviselő vezeti, és miközben az ÁSZ sorra bünteti (és így az ellehetetlenülés szélére sodorja) az ellenzéki pártokat, addig, mint fogalmaztak, „a nyilvánvalóan törvényellenesen kampányoló Fideszre eddig egyetlen forint bírságot sem szabott ki”.

Az ellenzéki politikusok emellett úgy látják: "az ÁSZ ráadásul újra és újra visszaél azzal, hogy a döntéseit nem lehet megtámadni a bíróságon, hiába tudjuk feketén-fehéren bizonyítani, hogy a törvények szerint jártunk el."

Reagált az ÁSZ

A közös beadványra a Számvevőszék rekordgyorsasággal reagált egy a honlapjára kitett közleménnyel, amelyben többek közt az olvasható: "az Állami Számvevőszék határozottan visszautasítja, hogy egyes pártok a jogállami kereteket megsértve ismételten pártpolitikai nyomásgyakorlással próbálják befolyásolni az Országgyűlés független pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervének törvényi előírások alapján végzett ellenőrzési tevékenységét, valamint ismételten durva, személyeskedő támadást intéztek az ÁSZ elnöke ellen."

A mostani villámgyors "ütésváltás" érdekessége, hogy a korábbi eljárásokban több ellenzéki párt is éppen arra panaszkodott, hogy próbálta volna cáfolni az ÁSZ kritikáit, tisztázni a vádakat, de sokszor nehézkesen, vagy egyáltalán nem tudtak a szervezettel kapcsolatba lépni.
Most viszont kiderült, mégiscsak odafigyel valaki az ellenzékiekre az Számvevőszéknél, hiszen gyakorlatilag perceken belül reagáltak a beadványukra.

Igaz, sokat vélhetően nem kellett dolgozni az újabb dokumentumon, az ugyanis ugyanazokból a panelekből építkezik, mint az ügyben kiadott korábbi ÁSZ-közlemények. Még a cím is kísértetiesen hasonlít egy 10 nappal ezelőtti állásfoglalásra, csak míg abban "közérdek" volt, "hogy a pártok betartsák a törvényeket", addig ma már "Magyarország érdeke".
Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 16:31