Kérdőjelekkel alakítják át a Corvinust

Ha bekövetkezik egy újabb gazdasági válság, az a jövőben a MOL-Richter részvények hozamaiból működő Corvinus Egyetemet is bedöntheti.

Miközben a kormány előre borítékolt sikerként propagálja a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartóváltását, számos fontos kérdésre továbbra sincs válasz: például arra, milyen garancia van az egyetem megmaradására, ha a BCE fenntartására létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak átadott MOL-Richter részvényei egy esetleges, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság hatására zuhanásnak indulnak.

Palkovics László innovációs miniszter múlt héten jelentette be: a kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyekkel a Corvinus kikerülhet a közvetlen állami fenntartásból és alapítványi egyetemmé válhat. Ehhez megteremtették egy teljesen új alapítványi forma, a vagyonkezelő alapítvány jogi kereteit. A BCE-t idén nyártól fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány alapító vagyona a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. A legfőbb célok, hogy a Corvinus Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön.

Noha a dolgozóknak és az egyetemi érdekvédelmi szervezeteknek több tájékoztatást is tartottak az elmúlt hónapokban, sem a Corvinus, sem pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tudott megnyugtató választ adni a felmerülő aggályokra. – Egyelőre nem lehet kiszámíthatóan tervezni. A két vállalat mondhatja, hogy rossz évet zártak, nem adnak osztalékot. Ha egy gazdasági válság következtében bedőlnek a részvények, nagy valószínűséggel borul a BCE is – nyilatkozta egy corvinusos forrásunk. Hozzátette: közgazdász professzorok kiszámolták, hogy az említett 380 milliárd hozama arra elég, hogy a fenntartóváltást követő első három év zökkenőmentes legyen, és az eddigi színvonalon működhessen az egyetem. Ám közben igény van a fejlesztésekre.

– Ha fejlesztésekre külön nincs pénz, két út lehetséges: az egyik, hogy tandíjat emelnek, a másik, hogy leépítik az oktatói-hallgatói létszámot. Vagy mindkettő egyszerre – mondta forrásunk. Szerinte a vagyonkezelő alapítványi forma nem alkalmas befektetők bevonására, mert nem tudnák ellenőrizni, pontosan mire megy el a pénzük. – Az egyik dolgozói fórumon elhangzott a kérdés, kik lesznek az alapítvány kuratóriumának tagjai. Azt a választ kaptuk, a tagok kinevezése az állam politikai felelőssége. Azzal vádolnak minket, hogy nem vagyunk elég „konstruktívak”. Hatalmas a bizonytalanság, ilyen légkörben hogyan lehetne konstruktívnak lenni? – fogalmazott forrásunk.

Az egyetem Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, Deák Dániel bizakodóbb. Lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi egyeztetések hangulata köztük és az egyetemi vezetés között barátságos volt. – Noha úgy érzem, az egyetem vezetése sem ismer minden részletet, próbálnak proaktívak lenni, rugalmasak a dolgozókkal szemben, és ez dicséretes – mondta. Azt ugyanakkor ő is megerősítette, továbbra is nagy a bizonytalanság a dolgozói állományban. Egyre többen lépnek be az egyetemi szakszervezetbe is. Az elmúlt hónapokban mintegy 15-20 százalékkal emelkedett a taglétszám. Elismerte azt is, vannak nézeteltéréseik a vezetőséggel, idén például átmeneti szabályozásokat kellett bevezetni az éves tervek, a szabadságok, dolgozói juttatások kérdésében, tekintettel a nyári fenntartóváltásra. A szakszervezet ezekkel nem értett egyet (a 25 napos pótszabadság lehetősége például 0 napra csökken), az egyetem mégis kihirdette azokat.