Hitelcsapda

Soha ilyen lehetőség előtt nem álltak a magyarországi devizahitelkárosultak! Végre megszületett a várva várt uniós döntés a magyar devizahitelesekről. Eddig a bíróságok az árfolyamkockázatot egyértelműen és kizárólagosan az adósokra terhelték, (...) elég volt, ha egy úgynevezett sablonszövegben szerepelt a deviza alapú hitel kockázatról szóló tájékoztatás. (A szerződésnek) nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára" - így ujjongott egy élelmes honlaptulajdonos, felajánlva szolgálatait a pórul járt célközönségének.

A luxemburgi uniós bíróság tavalyi, kötelező érvényű döntése nyomán másoknál is pislákolni kezdett a remény, hiszen hosszú-hosszú évek kilátástalan próbálkozásai után végre kimondatott: a hazai bankok annak idején tisztességtelen szerződéseket kötöttek. Szép számmal akadtak olyanok is, akik egyenesen életmentőnek ítélték a bíróság döntését. Így előzetesen joggal hihette nyertesnek magát az a szegedi hiteladós is, akinek esetében a helyi törvényszék még 2014-ben - vagyis a devizahitekkel történő elszámolást és a forintosítást megelőzően - elmarasztalta a hitelt nyújtó bankot, és a kölcsönszerződést semmisnek nyilvánította.

A héten a Kúria a felülvizsgálata során bebizonyította: korai volt az öröm, a szerződés pedig érvényes - amit maga az adós is bizonyított azáltal, hogy évekig minden zokszó nélkül törlesztette a kölcsönét, amíg bírta. A legfelsőbb bírói testület a fejére olvasta emberüknek, hogy ha nem ismerte el a szerződését, akkor miért fizetett egyáltalán. Viszont a tanácsvezető bíró mintegy a szájába rágta a devizahitelesnek: ha egy újabb perben nyerni akar, akkor mire kell hivatkoznia.

Dacolva az uniós ítélettel, "a páratlan lehetőség" ezúttal is elmaradt.