Múlt, jelen gyönyörű papíron - interjú Ungvári Tamással

Publikálás dátuma
2019.02.25. 09:00
Lassan már senkit sem ismernek, az emlékezet fekete lyuk lett, ami mindent magába szív
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Emlékezni, őrtüzeket gyújtani kötelesség, a politika eszmékből is áll, nem csak mondatokból - a 89 éves Ungvári Tamással beszélgettünk.
Ami először is ide hozott: hamarosan a boltokba kerül egy magyar nyelvű válogatás Löw Immánuel rabbi műveiből. Löw Immánuel Kossuth tábori rabbijának a fia volt. Világhírű vallástörténész, nyelvész és botanikus, 90 esztendős korában, 1945-ben esett áldozatául a holocaustnak. Azóta egy-két kis füzeten kívül csak néhány szakcikk jelent meg róla, nem volt válogatott magyar kötete. Az emlékezetének megőrzésére szerveződött alapítvány válogatott műveinek kiadásával eleveníti fel hatalmas teljesítményét. A vállalkozás első kötete március elején kerül a könyvesboltokba. Az ön, a Löw alapítvány gondozásában… …amit én szerveztem egy és egy negyedéve működik. Mit mond nekünk ma Löw? Először is emlékezni kötelesség, ami nem lehet csak üres szó. Másrészt lehetetlen, hogy van egy magyar tudós, a legtöbbet idézett tudós a szakmájában, itthon pedig nyoma sincs. Nem akarnék napi politikába belemenni, de a tudósokat ez a rendszer mintha nem szeretné. Nem az a dolga, hogy bárkit szeressen. Ezzel szemben egyéni kis őrtüzeket kell gyújtani, ez a vállalkozás is az. Dönthettünk volna Szerb Antal, vagy Nagy Lajos mellett is, lassan már senkit nem ismernek, az emlékezet fekete lyuk lett, ami mindent és mindenkit magába szív. Én meg azt gondolom, hogy amíg élek, addig az a dolgom, hogy a feledés ellen akár egyszemélyes partizánháborút vívjak. Löw a zsidó asszimiláció legnagyobb híve volt, már csak ezért is fontos, hogy munkásságának nyoma legyen. Két éve hatalmas monográfiát jelentetett meg a felvilágosodásról. Abban idézi Goebbelst, aki Hitler hatalomátvételekor azt mondta: ezennel a felvilágosodást kitöröltük a történelemből. Nem akarom az Orbán-rendszert a Harmadik Birodalomhoz hasonlítani, de miért van az, hogy az autoriter magyar kormányfő is megtagadja a felvilágosodást? A nemzetállam és a felvilágosodás együtt született meg, de ölik egymást, mint Káin és Ábel. A nemzetállam fojtogatja a felvilágosodást, a felvilágosodás kritizálja a nemzetállamot. Testvérgyilkosok? Igen, a mi hazánk és az ő hazájuk megkülönböztetése az orgiáját üli. Hol van itt a szabadság, egyenlőség, testvériség? Nem lehet kibékíteni őket? Nehéz, mert egyívásúak, ugyanabban a pillanatban születtek, vértestvérek. Ezzel együtt: szörnyű látni ezt az állapotot.. Megélni a káoszt, amikor minden széthullik. Vállalkozhat-e ma bárki is arra, hogy a világ totalitását leírja? Ha nem is vállalkozhat rá, de hozzá tud tenni valamit az egészhez. Komolyság kell hozzá, mert a történelem élő valami, amihez föl kell nőni. Másrészt soha nem volt tisztességes felvilágosodás Magyarországon. Jászi Oszkárt kiűzték, Károlyi Mihályt leverték. Mit akarunk? Nagy erővel neki kellene látni ennek a munkának. Azt írja a történész John Lukacs valahol, hogy az emberek már unják a francia forradalmat. Nincs igaza, nem lehet unni. A francia forradalom nem ért véget, most kezdtük, alig több mint kétszáz éve. Most kezdtük, de a világ meg tönkremegy. Ami a mai társadalomból hiányzik, az a polgári tempó. Nekem nem tetszik, hogy az utcán azt kiabálják, hogy vesszen x, y, mert ez nem polgári tempó. Akárhogyan gyűlölöm is x-et, vagy y-ont, nem üvölthetem, hogy vesszen, hogy takarodjon, még ha igazam van, akkor sem. Egy társadalmi közösséget igenis összetart a szokás és a modor. Ha ezt a bordázatot a társadalom kimetszi magából, nem jut előbbre. Nekem az sem tetszik, hogy valakinek az arcába nyomnak egy magnót, vagy egy telefont. Ez reakció. Az, de akkor sem tetszik. A társadalmi modor a társadalom lelki állapotát mutatja, az emberek egymáshoz való viszonyát. Anyám azt mondta: ha bárki megelőz téged a köszönésben, erkölcsileg elvesztél. Igaza volt. Nagyon hiányzik az udvariasság. Én békebeli egyetemi tanár voltam. Békebeli, mert az egyetemi tanár valamikor méltóságos úr volt. Nem az úr, a méltóság hiányzik. Kihalt. Kihalt egy nemzedék. Nekem meg az életemben nem tudom, hogy hányadik hulláma jött az új undokoknak. A mai új undokok is el fognak tűnni egyszer. El, mert nem tanulták meg a szakmájukat. Úgy nem írunk, ahogyan ők írnak, a magyar mondat nem tűri őket. Lesz belőlük persze valami, főfogalmazó, intézeti igazgató, mind jó állás, de a feladat nem teljesedik be. Előbb-utóbb valaki körülnéz majd, és azt mondja, hát nem csináltok semmit, csak a rengeteg pénzt osztjátok egymás között. Előbb lesz vége, mint ahogyan képzelik, mert a piacon meg kell tudni élni, egy cikket meg kell tudni írni, annak kell legyen eleje, közepe, vége. A szomorúságtól ez mégsem óv meg. Ami például az akadémiával történik, az felfoghatatlan. Nem keresek értelmet, ez mindenféle autonómiának a gyűlölete. Gyűlölet, mert ők képtelenek autonómok lenni... Ez nekem túl elvont. Nem elvont. Ez az ön személyes autonómiája is. Majd amikor visszadobják a könyve kéziratát, akkor nem lesz elvont. Megjelenek, olvasnak. Az életkor is segít túlélni. Bölcsebb lett? Nem, de nem vagyok már veszélyes senkire. Amit ír, az nem veszélyes? Az talán igen. Talán? Minden sor veszélyes. Lehet, de az életemre hiába törnek, mert már nincs. Elfogyott. Sok máshoz hasonlóan Ungvári Tamást is ki lehet vakargatni a köztudatból. Vagy a közemlékezetből. Ha nagyon akarják, igen. Az ellenzék állapotát meg rossznak látom, ügyetlen, szellemileg gyenge. És őket sem érdekli a kultúra. Hagyjuk az ellenzéket, csak annyit látok, hogy egyfajta szellemiségnek semmiféle politikai képviselete nincs ma. Nincs. De csöppet sem vagyok elkeseredve. Csinálom a magam dolgát, megcsináltam a Löw-alapítványt, írok. Ettől még halálos betegen sem tudnak eltántorítani. Szóval a felvilágosodás szellemét még ne temessük. Ne. Sőt, most kezd élni. Az anti-felvilágosodást pedig le kell győzni. Sikerülhet? Persze. Nagyon magabiztos. Azért, mert a technológiai fejlődés nem engedi meg, hogy az legyen, amit most a felvilágosodás ellenfelei akarnak. Nem győzhet a nacionalista világ? Nem ölheti meg Káin Ábelt? Megölheti, de ez így akkor sem maradhat.  A nemzetállamok gyilkos nacionalizmusa. Mi lesz mondjuk a németeknél Angela Merkel után? Jön a szélsőjobb, mert az inga leng. Amúgy húsz éve nem bukkant föl egy Günter Grass, vagy a német nyelvterületről egy Max Frisch. Az intellektuális Németország is gyengélkedik. Mindig azt gondoltam, Európa és a világ nagy szerencséje a „kelet-német” Angela Merkel és hogy a német nacionalizmus nem virulens. Van benne valami, de a nacionalizmus ott is erősödik. És ön nem fél a háborútól. Ez hogy jön össze? Túl nagy a gazdasági egymásrautaltság. Idehozzák a Mercedest, az Audit, egy óra alatt csinálnak egy gyarmati országot. Minek ide fegyver?  És Amerika? A fegyvereik? Nem tudjuk, az amerikaiaknak mijük van? Egy politikai ámokfutó elnökük. Donald Trump nem őrült. A jobboldal provokátora, hogy mindenki megkönnyebbüljön, amikor elmegy. Tanított, élt Amerikában, pontosan ismeri az ottani viszonyokat, a levegőt. Az a tömeg, amelyik megválasztotta Trumpot, melyik tömeg? A tömegtársadalom tömege, vagy pedig egy sajátos, amerikai tömeg? A tömegtársadalom tömege. Az, amelyik most már Európában is ellenőrzés helyett inkább gyakorolná a hatalmat? Igen. Na, most ezzel mi lesz? Lereszelik a szarvait. Kisebb autója lesz. De ki fog reszelni, és hogyan? Ezt nem tudjuk. Magyarországon például van egy tömeg, amely abba is belenyugszik, ha tapossák. Az ellenzék meg értelmetlen jelszavakat kiabál: álljunk ellent. Hát, nem vagyok én Ohm. A politika eszmékből is áll, nem csak mondatokból. Az eszméket nehéz megértetni a tömeggel. Az igaz. De az Akadémiát például, azért meg lehetne próbálni, az végzetes tévedés. Az autonómiának olyan megsértése, amivel a hatalom már önmagát is nyiszálja? Igen. Mondja ezt egy értelmiségi. Értelmiségi mindig kevés volt és sose volt szabad nagyon megsérteni. Az előbb mondta, hogy volna oka szidni. Mert nem elég tökös. Nahát, mint a Pálinkás… Neki ugyan olyan joga van csalódni, mint bárkinek. Fölébredt. És az ön kritikája? Én azért csalódtam, mert van egy hatalmas kulturális termelés, kiváló írókkal, de egyre szárad ez a termékeny föld. Az értelmiség is felelős önmaga sorsáért. Vissza Európába, amely jobbra tart. Minden megy jobbra, mert a társadalmi olló oly mértékben nyílik, hogy az alsó középosztály lett a forradalmi osztály, amely a Brexitre szavazott. Az a liberális demokrácia, amely 1990-ben virágcsokrot kapott a végét járja? Nincs vége. De a demokrácia napi népszavazás, nem négyévenkénti. Naponta meg kell küzdeni a társadalmi normákért, a törvények betartásáért, a zebrák felfestéséért. Napi küzdelem, ha egyetlen nap kimarad, akkor halmozódik a mocsok. Az éhes ember meg nem tud folyton figyelni. Marad egy ország, amely hagyja, hogy zsidózzanak, cigányozzanak. Hogyan tudna figyelni egy ország, ahol a gyerekeket 16 évesen kidobják az iskolából? Igaz. Ennél is jobban hiányolom a felnőttoktatást, hogy valaki be tudja pótolni, amihez nem jutott hozzá. Tettem, amit tudtam, nincs már se rádió- se tévéműsorom. Maradok az őrtüzemnél: öregen, halálos betegen is meg tudtam még csinálni egy Löw-válogatást. És gyönyörű papíron van.    

Névjegy

UNGVÁRI TAMÁS Széchenyi-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora. Budapesten született 1930-ban. 1952-ben diplomázott az ELTE angol-magyar szakán. Tatán általános iskolában tanított, majd a Csillag című folyóirat rovatvezetője. 1957-től aspiráns, majd 1959-től a Magyar Nemzet munkatársa. 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1960–1961-ben a Petőfi Színház dramaturgja. 1970-től a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Két cikluson át a nemzetközi P.E.N. Club magyar tagozatának főtitkára. A Cambridge Egyetemen a Churchill College „overseas fellow” tiszteleti tagságban részesült. Fulbright vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai Claremontban. IREX csereprofesszorként a Columbia, a Yale és a Harvard egyetemen tartott előadásokat. Művelődéstörténetet tanított a Zsidó Egyetemen, a Rabbi Szemináriumban. Több tucat könyv szerzője. 

Szerző
Frissítve: 2019.02.25. 09:37

Volt állami gondozottak harcolnának a fóti Gyermekvárosért

Publikálás dátuma
2019.02.25. 08:15
A kormány nyárig felszámolná az intézményt
Fotó: Vajda József / Népszava
Újabb, Mészáros Lőrinchez köthető "kastélymutyi" állhat a fóti gyermekközpont kiköltöztetésének hátterében - legalábbis Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint.
Embertelen, elfogadhatatlan, amit a fóti gyerekekkel terveznek. Nem fogjuk annyiban hagyni, ha kell, az utcára megyünk – mondta a Fóti Károlyi István Gyermekközpont volt növendékeiből álló csoport egyik vezetője, Sztaskó Zsuzsanna. Azután fakadt ki lapunknak, hogy a hétvégén a kormánylap Magyar Hírlapban megjelent a hír: a kabinet nem tett le korábbi terveiről, nyárig felszámolná az intézményt, amely a fóti Károlyi-kastély területén működik. A központban speciális és különleges igényű gyermekeket gondoznak, őket zalaegerszegi, kalocsai és budapesti otthonokba költöztetnék. A kísérő nélküli menekült gyerekeket pedig az Aszódi Javítóintézet területén helyeznék el – annak ellenére is, hogy a kormány képviselői korábban cáfolták ezt. A felszámolás – vagy ahogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) fogalmaz, „kitagolás” – célja a nagy, „tömegszerű” intézmények megszüntetése. A kormány érvelése azért furcsa, mert az országban épp Fóton valósult meg először a tömegellátás felszámolása: a gyerekeket a kastély parkjában kialakított, 8-10 fős otthonokban gondozzák, a zöld környezet pedig számtalan terápiás lehetőséget biztosít. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint újabb „kastélymutyi” körvonalazódik a háttérben, ami – eddig nem megerősített hírek szerint – a felcsúti gigavállalkozóhoz, Mészáros Lőrinchez köthető. – Az elmúlt hetekben jártam Zalaegerszegen, Kalocsán, Aszódon, Fóton. Mindenhol nagy a bizonytalanság, sőt az első három helyszínen nem is tudtak arról, hogy Fótról vinnének hozzájuk gyerekeket – mondta lapunknak a politikus. Amikor Fóton járt, hogy beszéljen az igazgatóval, az EMMI és az SZGYF emberei fogadták. Érdemi tájékoztatást nem adtak, ám azt Szél szerint "elkotyogták", hogy született egy titkos kormánydöntés, amit a Magyar Közlönyben sem jelentettek meg. Szél Bernadett beszélt arról is, amióta a Gyermekváros felszámolásának terve megjelent a hírekben, vagyis az elmúlt másfél évben egyre kevesebb adományt kap az intézmény. Így történhetett meg, hogy új kazánra sincs pénz, és tavaly októberben napokig fűtés nélkül működött a gyermekotthon. Lapunk január eleje óta próbál tájékoztatást kérni az SZGYF-től és az EMMI-től a konkrétumokkal kapcsolatban, eddig egyetlen megkeresésünkre sem válaszoltak.
Szerző

Hatósági eljárás indulhat a Sparnál

Publikálás dátuma
2019.02.25. 08:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Éveken kevesebb bért kaptak az előírt összegnél a vállalat üllői bázisán dolgozó targoncások, az ügy miatt az adóhatóság is kopogtathat az áruházláncnál.
 Munkaügyi eljárás, hatósági vizsgálatok elé nézhet a Spar áruházlánc, mivel úgy tűnik, több szakképzett dolgozójának munkaszerződésében a fizetés alapjául feltüntetett alapbér éveken át nem érte el a garantált bérminimum összegét, dacára a vonatkozó kormányrendelet előírásainak — tudta meg a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, a napi fogyasztási cikkek kereskedelmének második legnagyobb pia­ci szereplője az üllői logisztikai bázisán alkalmazott targoncavezetők alapbérét a kormányrendelet által meghatározott, szakképzetteknek járó garantált bérminimum összege helyett éveken át az aktuális minimálbérnél magasabb, ám az előírtnál alacsonyabb összegben állapította meg. Habár a többtucatnyi érintettnek megvolt az előírt szakképzettsége a munkakör betöltéséhez, akad olyan fizikai munkavállaló, akinek emiatt több százezer forinttal kevesebb pénz ütötte a markát.  
A Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztálya a munkavállalók javára foglalt állást, ezért a szakszervezet eljárást kezdeményezett a multinacionális kereskedelmi vállalatnál, és várható, hogy az adóhatóság is vizsgálatba kezd. Az állásfoglalás alapján a károsult dolgozók ügyvédi felszólítást küldtek a vállalatnak az elmaradt bérkifizetések teljesítésére, ám erre a Spar Magyarország Kft. a szakszervezetnek még nem reagált. Az ügyben megszólalt Pál Péter, az érintetteket képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) jogi szakértője is. Emlékeztetett, 2016 januárjától a garantált bérminimum összege bruttó 129 ezer volt, ami a következő évtől 161 ezer forintra, 2018-tól pedig 180 500 forintra nőtt. Ezzel szemben az egyik érintettnek 2016 januárjában 15 ezer forinttal, februártól pedig minden hónapban 10 ezer forinttal volt kisebb az alapbére, míg 2017-ben havonta 26 ezer forinttal, tavaly pedig havonta 22 500 forinttal alacsonyabb összeggel számoltak neki. Így több mint 700 ezer forintos tartozást halmozott fel a cég egyetlen dolgozónak – mondta a szakszervezet szakértője, hozzátéve: jelenleg 18 alkalmazott ügye van nála, közülük 13-nak még munkaszerződése sincs, annak pótlására a cég három hét türelmi időt kért. 

Spar: messze a garantált bérminimum felett fizetünk

A Magyar Nemzet cikkére az áruház is reagált:  mint levelükben írják „A SPAR a targoncavezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalói részére az időbér és a teljesítménybér kombinációjaként messze a garantált bérminimum felett fizetett és fizet jelenleg is.”
„A targoncavezetők 2018-ban pótlékok és egyéb juttatások (például: 13. havi juttatás) nélkül havonta átlagosan bruttó 367.447.- Ft-ot kerestek. Jelenlegi gyakorlatunk tehát jogszerű, azon nem kívánunk változtatni.”

„Emellett fontos kiemelni, hogy a SPAR az adó- és járulékfizetési kötelezettségének mindig eleget tesz" - írta a Spar.
Szerző
Frissítve: 2019.02.25. 13:04