Trump fala: a kör bezárul

Publikálás dátuma
2019.02.22 10:00
Donald Trump évértékelőjén igyekeztek jó képet vágni, de az ellentétek megmaradtak a demokrata többséggel
Fotó: AFP/ MANDEL NGAN
Határozati javaslatot készít az amerikai kongresszusi ellenzék, hogy megakadályozza a törvényhozás jóváhagyása nélküli elnöki költekezést.
A tervek szerint ma nyújtja be a washingtoni képviselőházban a demokrata frakció azt az előterjesztést, amelynek céja, hogy megakadályozza a Donald Trump által kihidetett rendkívüli állapot jogkövetkezményeinek az érvényre juttatását. Az amerikai elnök a múlt pénteken aláírta a szövetségi kormány finanszírozásáról szóló – kétpárti kongresszusi egyeztetés nyomán kimunkált - törvényt, amely azonban nem tartalmazza a mexikói határon építendő falra a Fehér Ház által kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt Trump rendkívüli állapotot hirdetett ki a határtérségben, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a fal megépítéséhez szükséges pénzt. A Fehér Ház részben a kábítószer-kereskedelem elleni harcra félretett pénzből, illetve a drogdílerektől elkobozott javakból, részben pedig a Pentagon építkezési keretéből akar elvonni forrásokat. Patrick Shanahan, a védelmi tárca ideiglenes vezetője újságíróknak azt mondta, egyelőre nem döntött arról, vajon a fal katonailag szükséges-e, és hogy erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban úgy vélekedett: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt. A demokrata párti politikusok azzal érvelnek, hogy az alkotmány a törvényhozás kezébe adja a költségvetésről, vagyis az adófizető polgárok pénzének a felhasználásáról szóló döntési jogot, és hogy az elnök ezt az alaptételt nem kerülheti meg mondvacsinált okokra hivatkozva. Ezen a ponton ténybeli ellentmondásba kerül egymással a demokraták és a Trump mögött álló republikánusok helyzetmegítélése: az előbbiek szerint nem alakult ki vészhelyzet az Egyesült Államok déli-délnyugati szárazföldi határa mentén, míg az utóbbiak azt állítják, hogy az illegális bevándorlók, a köztük nagy számban található bűnözők, valamint a Mexikó felől érkező kábítószer igenis súlyos veszélyt jelent a lakosságra, ami ellen a kormányzatnak joga és kötelessége fellépni. Ha a demokraták ezekben a napokban benyújtják az elnöki rendelet hatályon kívül helyezését célzó határozati javaslatukat, akkor különböző eljárási okokból március közepe táján szavazhat a képviselőház, ahol a demokraták vannak többségben. Onnan a határozat átkerül a szenátus elé, ahol azonban republikánus többség van. Ettől még könnyen lehet, hogy a határozatot ott is megszavazzák, mert sok republikánus szenátor is idegenkedik a határvédő fal megépítésétől. Akárhogyan döntenek viszont a Capitoliumban, az elnök megvétózhatja a határozatot. Trump jelezte is, hogy szükség esetén megteszi - és az elnöki vétó ellen már csak minősített többséggel lehetne eredményesen fellépni a törvényhozásban, ami az adott erőviszonyok mellett teljesen valószínűtlen. A törvényhozási fellépés mellett van igazságszolgáltatási vonatkozása is a kérdéskörnek, ám ez maga is két szálra bomlik. Az egyik a közjogi, és lényegében a kongresszusi demokraták érvelésével azonos alapokon nyugszik. Kalifornia és az Egyesült Államok 15 további tagállama indított pert a szövetségi kormányzat ellen az elnök azon döntése miatt, hogy rendkívüli állapot kihirdetésével kívánja finanszírozni a védőfal megépítését. A keresetet benyújtó mind a 16 szövetségi államban ellenzéki, demokrata párti az igazságügyi tárca vezetője. A másik igazságszolgáltatási szálat azok a perek jelentik, amelyeket a tervezett falépítés által érintett ingatlanok tulajdonosai, illetve az őket képviselő civil jogvédő szervezetek indítottak, jogsérelemre hivatkozva. Erősen valószínű, hogy a bonyolult peres ügyek végül az alkotmánybíróság szerepkörét is ellátó legfelső bíróság asztalán landolnak. A megfellebbezhetetlen döntést bizonyára majd kimondó bírói fórum személyi összetételében hónapokkal ezelőtt fontos fejlemény történt: Trumpnak sikerült olyan bírót benyomnia a testületbe, aki általános megítélés szerint biztosítja a konzervatív többséget a liberális alkotmánybírákkal szemben. A kör bezárul.
4 milliárd dollárnál is kevesebbet adtak a határbiztonság erősítésére Ideiglenes főnök Patrick Shanahan a védelmi tárca feje még nem döntött, katonailag szükséges-e a fal

mm

 A jövő héten lezárhatják a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatait a Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszásról a 2106-os elnökválasztási kampány idején - értesült a CNN hírtelevízió. A CNN szerint a vizsgálatok lezárását a bizottság munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium vezetője, William Barr jelenti be, majd ezt követően a kongresszus elé terjeszti a bizottság bizalmas összefoglaló jelentését. Az igazságügyi tárca nem kívánta kommentálni a hírtelevízió értesüléseit. Szenátusi meghallgatásán Barr a Mueller-bizottság munkájáról szólva hangsúlyozta a törvényhozóknak, hogy a lehetséges mértékben "átlátható" lesz és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozza nyilvánosságra a bizottság vizsgálatainak eredményeit. A különleges bizottságra vonatkozó szabályok értelmében Muellernek "bizalmas" jelentést kell átnyújtania az igazságügyi miniszternek, viszont nem kötelező ezt a jelentést bemutatni a kongresszusban vagy a nyilvánosság előtt. Barr a szenátusi meghallgatásakor egyértelművé tette, hogy a jelentés egészét nem hozza nyilvánosságra. Az előírások szerint Muellernek a jelentésben részletesen indokolnia kell, hogy miért emeltetett vagy nem emeltetett vádat a vizsgált személyek ellen. A vizsgálattal kapcsolatban hetek óta tartanak a találgatások az amerikai sajtóban. Az NBC televízió például február közepére jelezte a bizottság munkájának lezárását, a The New York Times című lap pedig összeállítást készített arról, hogy Donald Trumpot hányszor és milyen alkalommal érte az a vád, hogy akadályozni próbálta a Mueller-bizottság munkáját. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét 2017 tavaszán kérték fel annak kivizsgálására, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal Trump választási győzelme érdekében. Csaknem két évig húzódó vizsgálódásai során a bizottság erről nem közölt bizonyítékokat, viszont Trump egykori munkatársai közül néhányat perbe fogtak, és van, akit már el is ítéltek. Őket korábbi gazdasági bűncselekményeikért - köztük adó - és banki csalásokért - vonták felelősségre, vagy azért, mert meghallgatásuk során félrevezették a hatóságokat.

Frissítve: 2019.02.22 10:00

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző