USA;kormányzati leállás;Trump;mexikói fal;

2019-02-22 10:00:00

Trump fala: a kör bezárul

Határozati javaslatot készít az amerikai kongresszusi ellenzék, hogy megakadályozza a törvényhozás jóváhagyása nélküli elnöki költekezést.

A tervek szerint ma nyújtja be a washingtoni képviselőházban a demokrata frakció azt az előterjesztést, amelynek céja, hogy megakadályozza a Donald Trump által kihidetett rendkívüli állapot jogkövetkezményeinek az érvényre juttatását.

Az amerikai elnök a múlt pénteken aláírta a szövetségi kormány finanszírozásáról szóló – kétpárti kongresszusi egyeztetés nyomán kimunkált - törvényt, amely azonban nem tartalmazza a mexikói határon építendő falra a Fehér Ház által kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt Trump rendkívüli állapotot hirdetett ki a határtérségben, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a fal megépítéséhez szükséges pénzt.

A Fehér Ház részben a kábítószer-kereskedelem elleni harcra félretett pénzből, illetve a drogdílerektől elkobozott javakból, részben pedig a Pentagon építkezési keretéből akar elvonni forrásokat. Patrick Shanahan, a védelmi tárca ideiglenes vezetője újságíróknak azt mondta, egyelőre nem döntött arról, vajon a fal katonailag szükséges-e, és hogy erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban úgy vélekedett: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.

A demokrata párti politikusok azzal érvelnek, hogy az alkotmány a törvényhozás kezébe adja a költségvetésről, vagyis az adófizető polgárok pénzének a felhasználásáról szóló döntési jogot, és hogy az elnök ezt az alaptételt nem kerülheti meg mondvacsinált okokra hivatkozva. Ezen a ponton ténybeli ellentmondásba kerül egymással a demokraták és a Trump mögött álló republikánusok helyzetmegítélése: az előbbiek szerint nem alakult ki vészhelyzet az Egyesült Államok déli-délnyugati szárazföldi határa mentén, míg az utóbbiak azt állítják, hogy az illegális bevándorlók, a köztük nagy számban található bűnözők, valamint a Mexikó felől érkező kábítószer igenis súlyos veszélyt jelent a lakosságra, ami ellen a kormányzatnak joga és kötelessége fellépni.

Ha a demokraták ezekben a napokban benyújtják az elnöki rendelet hatályon kívül helyezését célzó határozati javaslatukat, akkor különböző eljárási okokból március közepe táján szavazhat a képviselőház, ahol a demokraták vannak többségben. Onnan a határozat átkerül a szenátus elé, ahol azonban republikánus többség van. Ettől még könnyen lehet, hogy a határozatot ott is megszavazzák, mert sok republikánus szenátor is idegenkedik a határvédő fal megépítésétől.

Akárhogyan döntenek viszont a Capitoliumban, az elnök megvétózhatja a határozatot. Trump jelezte is, hogy szükség esetén megteszi - és az elnöki vétó ellen már csak minősített többséggel lehetne eredményesen fellépni a törvényhozásban, ami az adott erőviszonyok mellett teljesen valószínűtlen.

A törvényhozási fellépés mellett van igazságszolgáltatási vonatkozása is a kérdéskörnek, ám ez maga is két szálra bomlik. Az egyik a közjogi, és lényegében a kongresszusi demokraták érvelésével azonos alapokon nyugszik. Kalifornia és az Egyesült Államok 15 további tagállama indított pert a szövetségi kormányzat ellen az elnök azon döntése miatt, hogy rendkívüli állapot kihirdetésével kívánja finanszírozni a védőfal megépítését. A keresetet benyújtó mind a 16 szövetségi államban ellenzéki, demokrata párti az igazságügyi tárca vezetője. A másik igazságszolgáltatási szálat azok a perek jelentik, amelyeket a tervezett falépítés által érintett ingatlanok tulajdonosai, illetve az őket képviselő civil jogvédő szervezetek indítottak, jogsérelemre hivatkozva.

Erősen valószínű, hogy a bonyolult peres ügyek végül az alkotmánybíróság szerepkörét is ellátó legfelső bíróság asztalán landolnak. A megfellebbezhetetlen döntést bizonyára majd kimondó bírói fórum személyi összetételében hónapokkal ezelőtt fontos fejlemény történt: Trumpnak sikerült olyan bírót benyomnia a testületbe, aki általános megítélés szerint biztosítja a konzervatív többséget a liberális alkotmánybírákkal szemben. A kör bezárul.