Nem csábít a szolgálat: drasztikusan csökkent a rendőrök utánpótlása

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:00
Minimum 1200 tanulót kellene felvenni a szakgimnáziumokba ahhoz, hogy legalább a jelenlegi állapotot stabilizálni lehessen
Fotó: ÁRVAI KÁROLY / KORMANY.HU
ÉLETPÁLYA A rendőrök már most túlterheltek, de az utánpótlás is drasztikusan fogy: a korábbi jelentkezőszám töredéke vágyik csak rendészeti szakközépiskolába, a végzettek között pedig nagy a lemorzsolódás.
Akadozik a rendőrök utánpótlása, az elmúlt években ugyanis drasztikusan csökkent a rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma - értesült a Népszava. Míg a miskolci rendészeti szakközépiskolába 2010-ben még 2618-an jelentkeztek, nyolc év elteltével, tavaly már csak 640-en: ez több mint 75 százalékos visszaesés. A körmendi, hasonló profilú intézményben ugyanebben az időtávban 765-ről 328-ra csökkent a jelentkezők aránya, az adyligetiben pedig 1439 helyett csak 501 fiatal akarta folytatni tanulmányait. A szegedi szakközépiskolára vonatkozóan nem kaptunk átfogó adatokat, annyit tudunk, hogy tavaly 151-en végeztek itt. Ez azonban sem az alföldi, sem a többi középiskola esetében nem jelenti azt, hogy ennyien szolgálatba is állnak: jelenleg a frissen végzettek nagyjából tíz százaléka azonnal leszerel, amint lejárt az idő, míg vissza kell fizetni a képzése költségét. Vidéken már most akadnak helyek, ahol irodistákat kell az utcára vezényelni, mert egyszerűen nincs ember. Ha nem változnak meg a feltételek, s továbbra is ekkora lesz az érdektelenség a pálya iránt, két-három év múlva ez országosan is általánossá válik – mondta a Népszavának Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Márpedig az utánpótlás finoman szólva is akadozik, s a képzőhelyek vezetői sem túl optimisták. Bagi István, a miskolci rendészeti szakközépiskola igazgatója szerint a tanulói létszámcsökkenés már tartós tendenciának tekinthető, s valószínűleg a 2019-es jelentkezési adatok is ezt igazolják vissza. Az idei pontos számokat azonban csak március közepén tudják majd megmondani, addigra dolgozzák fel mindenütt a február 18-i felvételi határidőre leadott jelentkezési lapokat.
A rendőrség tiszthelyettes utánpótlásának képzési feladatait az adyligeti, a körmendi, a miskolci és a szegedi Rendészeti Szakgimnáziumok biztosítják – tudtuk meg az ORFK-tól – ezekre a helyekre érettségi után lehet jelentkezni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az érettségiző fiatalok száma az elmúlt években jelentősen csökkent: 2009-ben még 90450 fő érettségizett, míg 2017-ben 68255 fő, ami 25 százalékos visszaesést jelent – érveltek. Hozzátették, hogy a Készenléti Rendőrség 2013 óta folytat iskolarendszeren kívüli képzést, 2016 októbere óta országszerte számos helyszínen folyt ilyen típusú határvadász-oktatás, s mindezek eredményeként több ezer jelentkezőből kiválasztva több száz rendőrjelölt végzett, és állt szolgálatba. A szakszervezeti vezetők szerint azonban nem csupán az általános népességfogyás okozza, hogy minden kevesebben érdeklődnek a rendőri pálya iránt, s szerintük az elkövetkező években tartósan legalább 1200 tanulót kellene felvenni a szakgimnáziumokba, hogy legalább a jelenlegi állapotot stabilizálni lehessen. - Egyáltalán nem vonzó a rendőri pálya a fiatalok számára – indokolta a drasztikus visszaesést Gál Sándor, a Független Rendőr Szakszervezet Tanintézeti Tagozatának ügyvivője. Szavai szerint ez nemcsak a felvételi jelentkezők létszámán látszik, de már az iskolák nyílt napjain is jóval kevesebb az érdeklődő, mint korábban. Olyan szintű korlátozások vonatkoznak ugyanis a rendőrökre – például mellékállást csak nehezen tudnak vállalni, a törvény értelmében őket, és családtagjaikat is folyamatosan ellenőrizhetik - amelyek nem állnak arányban a megszerezhető jövedelemmel. Az ügyvivő hozzátette, előbbiek persze a honvédségnél is érvényesek, csakhogy ott magasabbak a jövedelmek, ráadásul a katonaságnál békeidős feladatokat kell ellátni, míg a rendőrök naponta kapnak komoly terhelést az utcán. - Rengeteg a túlóra, amit 2020-ig ugyan még kifizetnek, de utána már csak szabadnapban lesz jóváírható – magyarázta Gál Sándor. – Ami újabb problémát jelent majd, hiszen már most is komoly létszámgondokkal küzd a testület, s ha a felvételi számok nem nőnek drasztikusan, két-három éven belül lesznek feladatok, amelyekre nem jut ember. Csakhogy a fenti példákból is látszik: nincs elég jelentkező, a fizikai, egészségügyi és tanulmányi követelményeket pedig nem lehet lejjebb vinni, mert akkor akár az utcáról is be lehetne öltöztetni bárkit rendőrnek. - Hiába mutatnak vonzó képet a szakgimnáziumok a rendőri pályáról, ha az ismerősöktől és a sajtóból mást hallanak a diákjelöltek – jegyezte meg Gál Sándor. – Egy frissen végzett rendőr 130-140 ezer forint nettót keres, emellett rozsdás zuhanyzóban, málló vakolatú öltözőben ér véget a napi szolgálata. És hiába jelentik a főkapitányságok folyamatosan, hogy nagy a baj, nem látni a hajlandóságot a kormány vagy a Belügyminisztérium részéről, hogy megállítanák a negatív folyamatokat – tette hozzá. A másik érdekvédő, Bárdos Judit szerint tíz éve folyamatosan csökken a rendőrnek jelentkezők száma, de az utóbbi két-három esztendőben drasztikussá vált a visszaesés. - A fiataloknak nem hozott semmi az életpálya-modell – indokolta a rendőri pálya leértékelődését. – A kormány nem becsüli meg a rendőri munkát, az illetékesek például nem értik meg, nem a túlórákból akarnak megélni az emberek. És az sem vonzó, hogy a határon a drótkerítés mellett sétálgasson az ember. Nincs perspektíva, megszűnt a szolgálati nyugdíj, ami adott egyfajta biztonságot a felszerelőknek. Felül kellene vizsgálni az életpálya-modellt, meg kellene emelni az illetményalapot, ami 2008 óta változatlan, hogy legalább azok ott maradjanak meg a testületnél, akik elvégezték a szakgimnáziumot.
Frissítve: 2019.02.22. 14:22

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21. 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.
Szerző

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21. 21:05

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21. 21:48