"Mindenkinek elege van Orbánból"

Publikálás dátuma
2019.02.22. 08:00
Gunnar Hökmark
Fotó: ENGELGenevieve
Az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. Nincs olyan tagpárt, amelyet a Fidesz politikája kisebb nagyobb mértékben ne töltene el aggodalommal. Ez a politika szembemegy azokkal értékekkel, amelyeket a pártcsaládunk magáénak vall - nyilatkozta lapunknak Stockholmból Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő. A svéd konzervatív-liberális Mérsékelt Párt tagját alaposan felbőszítette a magyar kormány legújabb propagandakampánya. Szerinte Orbán “súlyos károkat okoz Magyarországnak”. A képviselő a napokban azt javasolta, hogy az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére. - Egyelőre várom a választ a felvetéseimre Manfred Weber frakcióvezetőtől — mondta. Gunnar Hökmark azok közé a néppárti politikusok közé tartozik, akik egy ideje nyíltan bírálják a magyar kormánypártot. Szerinte Orbán Viktor már sokszorosan átlépte azokat a határvonalakat, amelyeket a pártcsalád meghúzott a számára. Kérdésünkre, hogy most aztán tényleg felmerül-e a Fidesz felfüggesztése, az EP-képviselő azt válaszolta, hogy az EPP-ben nagyon különböző álláspontok vannak arról, hogyan kéne kezelni a konfliktust. - Az első lépés, hogy magunk között tisztázzuk a helyzetet, és közösen eldöntjük, mit csinálunk — válaszolta, elismerve, hogy a magyar párt politikai irányvonaláról már évek óta zajlanak viták a parlamenti frakcióban és a pártcsaládban. Hökmark ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a Fidesz EP-képviselőire nem lehet panasz, ők általában az Európai Néppárt irányvonalát követik, és nem “orbáni módon” tevékenykednek a képviselőtestületben. Az EPP szabályzata szerint egy pártot hét tagpárt kezdeményezésére lehet felfüggeszteni, illetve kizárni a pártcsaládból. Az EP-képviselők kollektív eltávolítására azonban nincs mód, róluk egyenként kell szavaznia a frakciónak.

Egyetlen irodából áll a Jobbik vagyona

Publikálás dátuma
2019.02.22. 07:30

Fotó: Vajda József / Népszava
FELSZÁMOLÁS Laptopok, mobiltelefonok, zászlók és zászlórudak, esetleg poharak. Szabó Gábor pártigazgató szerint a Villányi úti ingatlanon kívül ezeket lehet elvenni tőlük.
Vészhelyzetben felelőtlenség tippelni – mondta Szabó Gábor pártigazgató kérdésünkre, mennyire tartja reális forgatókönyvnek, hogy felszámolási eljárás indul a Jobbik ellen. Szabó szerint annyi biztos: ha az újabb, összesen több mint 270 millió forintos Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott büntetés után a Jobbik nem kap részletfizetési lehetőséget, akkor nem csupán az EP-kampányra nem marad semmi pénze, az adóhatóság felé sem tudja törleszteni a parlamenti választás előtt kiszabott másik számvevőszéki büntetés miatt fennálló tartozását. Ráadásul a Jobbik még a Magyar Postának is tartozik 50 millió forinttal. Szabó Gábor pontosította Sneider Tamás pártelnök lapunknak adott korábbi nyilatkozatát: a Jobbik hivatalosan múlt hét csütörtökön, február 14-én vette át az Állami Számvevőszéktől a 136 millió forintos tiltott párttámogatás megállapítására vonatkozó határozatot. A párt megalapozatlannak tartja a döntést, fellebbezési lehetőség azonban nincs. A Jobbiknak 15 napja van rá, hogy befizesse a 136 milliót, büntetésként pedig ugyanennyi állami támogatástól is elesik (így jön ki a több mint 270 millió forint). Az előző, összesen 662 millió forintos büntetésről Sneider elmondta, hogy ennek felét már levonta a Magyar Államkincstár, másik felének törlesztésére negyedévente 40-50 milliót fizetnek ki. Szabó Gábor most konkretizálta az összeget: a Jobbik februártól két éven keresztül havi 14,5 millió forintot fizet az adóhatóságnak.
- Ha egyetlen napot is késünk, akkor az összeg egyben behajthatóvá válik – jegyezte meg a pártigazgató. Csak éppen nem nagyon lehet mit behajtani. Egyetlen iroda van a Jobbik tulajdonában, a XI. kerületi Villányi úton lévő 60 négyzetméteres ingatlan. A többi iroda bérleményként működik. - Laptopok, mobiltelefonok, zászlók és zászlórudak, esetleg poharak – sorolta Szabó, milyen vagyontárgyakat lehet még elvenni a párttól. A Jobbik a jövő héten írásbeli kérelemmel fordul az államkincstárhoz, majd a NAV-hoz is. Az adóhatóságtól azt kéri, hogy részletekben fizethesse meg a 136 milliót, az államkincstártól pedig hasonlóképpen azt, hogy az áprilisban esedékes állami támogatásból ne egy összegben, hanem a későbbiekben több részletben vonja le a másik 136 millió forintot. Ellenkező esetben – jegyezte meg Szabó Gábor – „jogilag megalapozott lehet a felszámolási eljárás elindítása”. Kérdés, hogy milyen messze hajlandó elmenni a Fidesz. Tavaly kétséges volt, hogy az ÁSZ eljárása miatt a Jobbik képes lesz-e elindulni a parlamenti választáson. Végül Varga Mihály miniszter lépett közbe: az akkori nemzetgazdasági tárca vezetője „azt javasolta” a NAV-nak, hogy az országgyűlési választás előtt ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót. A miniszter egyúttal „felszólította” a megbüntetett ellenzéki pártokat (így a legnagyobb bajban lévő Jobbikot), hogy „a részletfizetés rendjéről kezdeményezzenek egyeztetést a Magyar Államkincstárral, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal”. A Jobbik akkor időlegesen megúszta, ám az máig nem világos, hogy Varga Mihály fellépésének milyen jogi alapja volt. Szabó Gábor közölte, hogy akkor sem kérték, és most sem kérik a Fidesz közbenjárását. A Jobbik bírósághoz és Alkotmánybírósághoz, a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után pedig Strasbourghoz fordul. A párt szombaton – zárt ajtók mögött – rendkívüli kongresszust tart az ÁSZ-büntetés nyomán kialakult helyzet miatt. Abban a válaszban, amit az államkincstár küldött lapunknak, nincsenek a Jobbik számára kedvező üzenetek. A törvényi hivatkozásokkal tűzdelt tájékoztatás szerint az államkincstár „az adók módjára történő behajtás érdekében megkeresi az állami adóhatóságot, amennyiben a párt Párttörvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott 15 napos teljesítési határidőn belül nem fizeti be a központi költségvetésbe a tiltott hozzájárulást”. Az adóhatóság nem reagált megkeresésünkre.
Szerző
Frissítve: 2019.02.22. 17:33

Tilos lesz magánügyeket intézni a munkahelyi számítógépeken

Publikálás dátuma
2019.02.22. 06:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A munkahelyi számítógépet a dolgozó csak munkára használhatja - mondja ki egy új jogszabály, amely a céges számítógépek és telefonok használatáról szól, és az uniós adatvédelmi rendhez, a GDPR-hoz kötődik.
hvg.hu írja: egy készülő új jogszabály szerint tilos lesz a munkahelyi számítógépeken magánügyeket intézni. Az erről rendelkező, úgynevezett salátatörvény-tervezetet Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzi, és már az Országgyűlés előtt van. A csomag nyolcvannál is több jogszabályt, köztük sarkalatos törvényeket is módosít az európai uniós adatvédelmi rend, a GDPR szellemiségének megfelelően. A munkahelyi számítógépekre vonatkozó szabályozás az új Munka törvénykönyvébe kerül majd bele.
Ami a céges számítógépek használatát illeti, a szabályozás eddig úgy szólt, hogy ha nem tiltotta senki, a munkavállaló szabadon használhatta a cégtől kapott számítástechnikai eszközöket, a munkáltató korábban is ellenőrizhette a munkavállalót bizonyos keretek között. Ezentúl, hacsak másként nem állapodnak meg erről a felek, akkor
a forgalom és a gép is ellenőrizhető, valamint a munkavállaló felelőssége, hogy a magáncélú felhasználás esetén milyen adatokat ad meg, rögzít a gépén.

A törvénytervezet kimondja: „a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja”. Magyarul a munkavállaló munkaidőben dolgozzon, ne pedig facebookozzon - olvasható a cikkben.
Arról, hogy mi minősül magáncélnak, lehet-e facebookozni, hogyan történik az ellenőrzés, vonatkozik-e az új szabály a céges mobiltelefonokra, mi a helyzet a munkahelyi és a privát e-mailekkel, üzenetekkel, a cikkben olvashatók részletek.  
Szerző
Frissítve: 2019.02.22. 07:26