Felbukkant egy 38 éve kihaltnak hitt, bulldog nagyságú méhfaj (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.22. 10:10

Fotó: CLAY BOLT / GLOBAL WILDLIFE CONSERVATION / AFP
Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában - írja a The Guardian online kiadása.
A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban.
"Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas szárnyainak zümmögését, ahogy elrepült mellettem"

- idézte fel Clay Bolt rovarfotós, akinek először sikerült lefényképeznie az egyedet.

Az indonéz óriásméh, amelynek nősténye majdnem négy centméter hosszúra is megnőhet, 1858 óta ismert, Alfred Russel Wallace brit felfedező és természettudós ekkor fedezte fel az indonéziai Bacan-szigeteken, melyek a Malaku-szigetcsoporthoz tartoznak. A fajt angolul Wallace-féle óriásméhnek is hívják. Wallace "hatalmas, fekete, darázsszerű" rovarnak írta le, amelynek szája olyan, mint a szarvasbogáré. Méretei ellenére az óriásméh rejtőzködő életet él, szinte semmit sem tudni arról, hogy a most előkerült nőstény hogyan készített gyantából fészket a fán élő termeszek birodalmában.
A Wallace-óriásméh egy példánya 1981-ben került ismét a tudósok szeme elé, Adam Messer amerikai entomológus három indonéziai szigeten is megfigyelte. Látta, amint a nőstény óriási szájával gyantát és faanyagot gyűjt, hogy "termeszbiztos" fészket építsen belőle. A kutatócsoportok ezután hiába keresték, ám a frissen felfedezett nőstény példány miatt újraéledt a remény, hogy a térség erdőiben rejtőzik még a faj néhány egyede. Létét az erdőirtás fenyegeti a mezőgazdaság terjeszkedése miatt, de veszélyt jelentenek rá a gyűjtők is, akik hatalmas méreteiért vadásszák. Jelenleg semmi sem tiltja a kereskedelmét.
Szerző

Trump a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáltatja

Publikálás dátuma
2019.02.21. 12:12
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A Fehér Ház a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottságot hoz létre - értesült a The New York Times című lap csütörtökön.
A lap egy február 14-i keltezésű, a Fehér Házban készült feljegyzésre hivatkozva azt írta, hogy Donald Trump elnök munkatársai már elkészítették annak az elnöki rendeletnek a vázlatát, amellyel létrehozzák a klímabizottságot. 
A testület várhatóan 12 tagú lesz és helyet kap benne William Happer, a Fehér Ház fizikus végzettségű tanácsadója, aki köztudomásúan szkeptikus azt illetően, hogy az emberi tevékenység alapvetően befolyásolná a globális felmelegedést. Happerről a The New York Times felidézi, hogy tudományos berkekben megütközést keltett, amikor többször is kifejtette, hogy az üvegházhatással járó széndioxid-kibocsátás nem hogy káros, hanem kifejezetten hasznára válik az emberiségnek. 
A The New York Times információi szerint a Fehér Ház feljegyzése kétségbe vonja azokat a tudományos és védelempolitikai elemzéseket, amelyek szerint a klímaváltozás komoly fenyegetést jelent az amerikai nemzetbiztonságra. Az elemzésekről azt állítja, hogy nem vetették alá ezeket szigorúan független és ellenvéleményeket is számításba vevő ellenőrzéseknek, illetve egyáltalán nem adnak teret az ellentétes álláspontoknak. A kongresszus 2017 végén kétpárti egyetértéssel elfogadott védelmi költségvetési törvényében egyébként a törvényhozók már rögzítették, hogy a klímaváltozás "közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára", valamint befolyásolja "a világ azon térségeinek stabilitását is, ahol az Egyesült Államok hadserege jelen van és ahol a jövendő konfliktusok stratégiai következményekkel járnak". 
Ez a törvény - amelyet Donald Trump aláírt - előírta a védelmi minisztériumnak, hogy évente készítsen jelentést a klímaváltozás hatásairól és egyúttal arra bátorította a tárca vezetőit, hogy a leendő katonai missziók tervezésekor számoljanak ezzel a tényezővel is. Az első ilyen jelentést a Pentagon (védelmi minisztérium) januárban hozta nyilvánosságra. Ez a többi között - konkrét példákat is idézve - azt állapította meg, hogy a klímaváltozással járó áradások, szárazság, sivatagosodás és egyre gyakoribb tűzvészek közvetlenül is fenyegetik az amerikai támaszpontokat és berendezéseiket.
Szerző
Frissítve: 2019.02.21. 13:11

A laboratóriumi húselőállítás többet árthat a környezetnek, mint a marhatenyésztés

Publikálás dátuma
2019.02.21. 11:11
Illusztráció
Fotó: Ilia Yechimovich / DPA / AFP
A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek - derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói.
Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés. A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés bizonyos módja, ha az energiarendszerek a jövőben is a szénalapú fűtőanyagokra alapulnak - ismertették az egyetem honlapján az in Frontiers in Sustainable Food Systems című szakfolyóiratban közzétett tanulmányt.
A kutatók úgy vélik, hogy a szénalapú energiarendszerektől való nagymértékű elfordulás nélkül a laboratóriumi húsok jelenleg javasolt fajtái nem jelentenek megoldást a húselőállításra a globális felmelegedés csökkentése érdekében. A klímára kevesebb hatással járó, jobb laboratóriumi húselőállító módszerek kutatására kell összpontosítani - hívták fel a figyelmet.
"A közlemúltban nagy volt a közérdeklődés a laboratóriumi húsok elállítása iránt, és számos cikk kiemelte annak lehetőségét, hogy a marhahúst ezek a húsok váltsák fel, mivel ezeknek fontos előnyei vannak a klímaváltozást illetően. Ez nem egyértelmű, részben azért, mert nagy a bizonytalanság akörül, hogy tömegesen miként lehet ezeket a húsokat előállítani. Fontos összehasonlítani a mezőgazdaságban tenyésztett és a laboratóriumi marhahúst az üvegházhatású-gázkibocsátást illetően is"

- magyarázta John Lynch, a kutatás vezetője.

A mezőgazdaságból eredő üvegházhatású gázkibocsátás a globális felmelegedés mintegy negyedéért felelős. A marhatenyésztés laboratóriumi húsokkal való felváltásra sokan a környezeti hatások csökkentésének lehetséges módjaként tekintettek. A marhák által kibocsátott metán fontos üvegházhatású gáz, de a félrevezető lehet egyenértékűnek tekinteni metángáz-kibocsátást a széndioxid-kibocsátással. A tonnánkénti metán kibocsátásnak nagyobb hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, de előbbi csak mintegy 12 évig marad a légkörben, míg a szén-dioxid akár egy évezredig is létezik és gyűlik. A metán hatása hosszú távon nem halmozódik - magyarázta Raymond Pierrehumbert, a tanulmány társszerzője.
A kutatók ezért összehasonlították három marhatenyésztő eljárásból eredő kibocsátást négy laboratóriumi húskészítő módszerből eredő kibocsátással, feltételezve, hogy a jelenlegi energiarendszerek változatlanok maradnak, és modellezték a módszerek hatásait a következő ezer évre. Kimutatták, hogy bár kezdetben a szarvasmarhák metánkibocsátásnak nagyobb a hatása a globális felmelegedésre, egyes esetekben a laboratóriumi húselőállítás nagyobb felmelegedést hozhat.
Szerző