Előfizetés

Amerika megy is, marad is Szíriában

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.02.22. 12:58

Fotó: Murat Cetin / AFP
Az Egyesült Államok mégsem vonja ki az összes csapatát Szíriából, egy nagyjából kétszáz fős „békefenntartó” erővel határozatlan ideig még maradni fog – derült ki a Fehér Ház közleményéből, amit azután adtak ki, hogy Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon egyeztetett egymással.
Már a létszámból is egyértelmű, hogy politikai, és nem biztonsági döntésről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek szól? Washington Törökországnak üzen, hogy kész közvetítőként nyomást helyezni a törökök által terroristaként számon tartott szíriai kurdokra egy biztonsági zóna felállítása érdekében? Vagy az Iszlám Állam elleni harcban fontos szövetségesnek bizonyuló kurdok biztonságát igyekszik garantálni, egy esetleges török offenzívával szemben, esetleg mind a kettő? Donald Trump még múlt év decemberében jelentette be mindenkit meglepve, hogy azonnal kivon minden amerikai csapatot Szíriából, mert a céljukat elérték, az Iszlám Államot legyőzték. Később már finomított álláspontján, bár tartotta magát a kivonuláshoz, határidőt nem szabott. A folyamatról azóta is keveset tudni, állítólag a felszerelések egy részét már elkezdték elszállítani, ám a nagyjából kétezer fős kontingens még a helyén van, a tervek szerint április végéig távozhatnak. Közben vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseitől várja, hogy pótolják Szíriában. Patrick Shanahan amerikai védelmi miniszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián legalábbis arra szólította fel szövetségeseit, hogy fokozzák az Iszlám Állam elleni küzdelmet, az amerikai távozás után is. A The Washington Post értesülései alapján Európában azonban erre nincs túl nagy étvágy, bár a csütörtökön a Pentagonba látogató Didier Reynder belga védelmi miniszter már cáfolta, hogy visszautasították volna az amerikai kérést, szerinte az egyeztetések csak most kezdődtek. Azt biztosan lehet tudni, hogy francia és brit csapatok állomásoznak Szíriában, de csak nagyon kis létszámban.

Weber: Meglennénk a Fidesz szavazatai nélkül is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.22. 12:57

Fotó: AFP/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Nem ezeken a voksokon fog eldőlni Európa jövője – mondta az EPP listavezetője.
Manfred Webert, az Európai Néppárt listavezetőjét kérdezték csütörtök este a német közszolgálati ZDF egyik műsorában arról, hogy mit jelentene a választási eredmény szempontjából, ha kizárnák a Fideszt a pártszövetségből – vette észre a 444.hu. Weber azt válaszolta:
„A Fidesznek 13 helye van az Európai Parlamentben. Egy olyan parlamentben, aminek 750 képviselője van, nem ezeken a szavazatokon fog eldőlni Európa jövője.”

Erről a ZDF megjegyezte, hogy Weber először fenyegette nyíltan kizárással a Fideszt. Weber emlékeztetett arra, hogy ő is megszavazta a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását, amit a legerősebb fegyvernek nevezett, mert szerinte a magyar kormány vállalhatatlan döntéseket hozott. Hozzátette, hogy Orbán Viktornak meg kell változtatnia az irányvonalát, és az európai értékek tekintetében nem ad kedvezményt Orbánnak sem a Néppárton belül, sem a néppárton kívül. 
Lapunknak Stockholmból Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. Nincs olyan tagpárt, amelyet a Fidesz politikája kisebb nagyobb mértékben ne töltene el aggodalommal. Ez a politika szembemegy azokkal értékekkel, amelyeket a pártcsaládunk magáénak vall. A svéd konzervatív-liberális Mérsékelt Párt tagját alaposan felbőszítette a magyar kormány legújabb propagandakampánya. Szerinte Orbán „súlyos károkat okoz Magyarországnak”. A képviselő a napokban azt javasolta, hogy az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére.

Trump fala: a kör bezárul

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2019.02.22. 10:00
Donald Trump évértékelőjén igyekeztek jó képet vágni, de az ellentétek megmaradtak a demokrata többséggel
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Határozati javaslatot készít az amerikai kongresszusi ellenzék, hogy megakadályozza a törvényhozás jóváhagyása nélküli elnöki költekezést.
A tervek szerint ma nyújtja be a washingtoni képviselőházban a demokrata frakció azt az előterjesztést, amelynek céja, hogy megakadályozza a Donald Trump által kihidetett rendkívüli állapot jogkövetkezményeinek az érvényre juttatását. Az amerikai elnök a múlt pénteken aláírta a szövetségi kormány finanszírozásáról szóló – kétpárti kongresszusi egyeztetés nyomán kimunkált - törvényt, amely azonban nem tartalmazza a mexikói határon építendő falra a Fehér Ház által kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt Trump rendkívüli állapotot hirdetett ki a határtérségben, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a fal megépítéséhez szükséges pénzt. A Fehér Ház részben a kábítószer-kereskedelem elleni harcra félretett pénzből, illetve a drogdílerektől elkobozott javakból, részben pedig a Pentagon építkezési keretéből akar elvonni forrásokat. Patrick Shanahan, a védelmi tárca ideiglenes vezetője újságíróknak azt mondta, egyelőre nem döntött arról, vajon a fal katonailag szükséges-e, és hogy erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban úgy vélekedett: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt. A demokrata párti politikusok azzal érvelnek, hogy az alkotmány a törvényhozás kezébe adja a költségvetésről, vagyis az adófizető polgárok pénzének a felhasználásáról szóló döntési jogot, és hogy az elnök ezt az alaptételt nem kerülheti meg mondvacsinált okokra hivatkozva. Ezen a ponton ténybeli ellentmondásba kerül egymással a demokraták és a Trump mögött álló republikánusok helyzetmegítélése: az előbbiek szerint nem alakult ki vészhelyzet az Egyesült Államok déli-délnyugati szárazföldi határa mentén, míg az utóbbiak azt állítják, hogy az illegális bevándorlók, a köztük nagy számban található bűnözők, valamint a Mexikó felől érkező kábítószer igenis súlyos veszélyt jelent a lakosságra, ami ellen a kormányzatnak joga és kötelessége fellépni. Ha a demokraták ezekben a napokban benyújtják az elnöki rendelet hatályon kívül helyezését célzó határozati javaslatukat, akkor különböző eljárási okokból március közepe táján szavazhat a képviselőház, ahol a demokraták vannak többségben. Onnan a határozat átkerül a szenátus elé, ahol azonban republikánus többség van. Ettől még könnyen lehet, hogy a határozatot ott is megszavazzák, mert sok republikánus szenátor is idegenkedik a határvédő fal megépítésétől. Akárhogyan döntenek viszont a Capitoliumban, az elnök megvétózhatja a határozatot. Trump jelezte is, hogy szükség esetén megteszi - és az elnöki vétó ellen már csak minősített többséggel lehetne eredményesen fellépni a törvényhozásban, ami az adott erőviszonyok mellett teljesen valószínűtlen. A törvényhozási fellépés mellett van igazságszolgáltatási vonatkozása is a kérdéskörnek, ám ez maga is két szálra bomlik. Az egyik a közjogi, és lényegében a kongresszusi demokraták érvelésével azonos alapokon nyugszik. Kalifornia és az Egyesült Államok 15 további tagállama indított pert a szövetségi kormányzat ellen az elnök azon döntése miatt, hogy rendkívüli állapot kihirdetésével kívánja finanszírozni a védőfal megépítését. A keresetet benyújtó mind a 16 szövetségi államban ellenzéki, demokrata párti az igazságügyi tárca vezetője. A másik igazságszolgáltatási szálat azok a perek jelentik, amelyeket a tervezett falépítés által érintett ingatlanok tulajdonosai, illetve az őket képviselő civil jogvédő szervezetek indítottak, jogsérelemre hivatkozva. Erősen valószínű, hogy a bonyolult peres ügyek végül az alkotmánybíróság szerepkörét is ellátó legfelső bíróság asztalán landolnak. A megfellebbezhetetlen döntést bizonyára majd kimondó bírói fórum személyi összetételében hónapokkal ezelőtt fontos fejlemény történt: Trumpnak sikerült olyan bírót benyomnia a testületbe, aki általános megítélés szerint biztosítja a konzervatív többséget a liberális alkotmánybírákkal szemben. A kör bezárul.
4 milliárd dollárnál is kevesebbet adtak a határbiztonság erősítésére Ideiglenes főnök Patrick Shanahan a védelmi tárca feje még nem döntött, katonailag szükséges-e a fal

mm

 A jövő héten lezárhatják a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatait a Donald Trump kampánycsapatának munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszásról a 2106-os elnökválasztási kampány idején - értesült a CNN hírtelevízió. A CNN szerint a vizsgálatok lezárását a bizottság munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium vezetője, William Barr jelenti be, majd ezt követően a kongresszus elé terjeszti a bizottság bizalmas összefoglaló jelentését. Az igazságügyi tárca nem kívánta kommentálni a hírtelevízió értesüléseit. Szenátusi meghallgatásán Barr a Mueller-bizottság munkájáról szólva hangsúlyozta a törvényhozóknak, hogy a lehetséges mértékben "átlátható" lesz és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozza nyilvánosságra a bizottság vizsgálatainak eredményeit. A különleges bizottságra vonatkozó szabályok értelmében Muellernek "bizalmas" jelentést kell átnyújtania az igazságügyi miniszternek, viszont nem kötelező ezt a jelentést bemutatni a kongresszusban vagy a nyilvánosság előtt. Barr a szenátusi meghallgatásakor egyértelművé tette, hogy a jelentés egészét nem hozza nyilvánosságra. Az előírások szerint Muellernek a jelentésben részletesen indokolnia kell, hogy miért emeltetett vagy nem emeltetett vádat a vizsgált személyek ellen. A vizsgálattal kapcsolatban hetek óta tartanak a találgatások az amerikai sajtóban. Az NBC televízió például február közepére jelezte a bizottság munkájának lezárását, a The New York Times című lap pedig összeállítást készített arról, hogy Donald Trumpot hányszor és milyen alkalommal érte az a vád, hogy akadályozni próbálta a Mueller-bizottság munkáját. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét 2017 tavaszán kérték fel annak kivizsgálására, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal Trump választási győzelme érdekében. Csaknem két évig húzódó vizsgálódásai során a bizottság erről nem közölt bizonyítékokat, viszont Trump egykori munkatársai közül néhányat perbe fogtak, és van, akit már el is ítéltek. Őket korábbi gazdasági bűncselekményeikért - köztük adó - és banki csalásokért - vonták felelősségre, vagy azért, mert meghallgatásuk során félrevezették a hatóságokat.