Elfogadták az új alkotmányt, óvatosan nyit a piacgazdaság felé Kuba

Publikálás dátuma
2019.02.25. 13:04

Fotó: Yander Zamora / Anadolu Agency
Ha óvatosan is, de nyit a piacgazdaság felé Kuba az új alkotmánnyal, amelyet nagy többséggel fogadtak el vasárnap. Ezúttal valóban fontos referendumról van szó, hiszen a havannai vezetés célja az, hogy hatékonyabbá tegye az államot. Szükség is van erre, hiszen a gazdaság romokban hever, a bürokrácia pedig a fejlődés komoly akadálya. A kabinet három hónapon át „konzultált” az emberekkel, a folyamatban állítólag kilencmillió kubai vett részt. A kormány több ezer találkozót szervezett, s kérdőívek százezreit adták le arról, ki hogyan képzeli el az ország jövőjét. Ebből 10 ezer új javaslat született. Ezt követően a parlament egy hétig tanácskozott, s az előterjesztések felét fogadta el, majd megszerkesztette az alaptörvény végső formáját, amiről vasárnap voksoltak a helyiek. Miguel Diáz-Canel államfő szerint az új alkotmány a „politikai rendszerünk demokratikus karakterét biztosítja”. Bert Hoffman német szakértő azonban úgy véli, ez túl szépen hangzik. A Spiegelnek elmondta, egy autoriter, bürokratikus szocializmuson belül született egy új alkotmány. Ugyanakkor valóban születtek fontos törvények. Fidel Castro országlása idején még elképzelhetetlen lett volna az az új intézkedés, amely szerint az elnök mandátumát kétszer öt évre korlátozzák. A „Líder Maximo” ugyanis 1959-től 2006-ig kormányozta országát, a párt elnökségéről pedig csak 2011-ben mondott le öccse, az akkor már 80 esztendős Raúl javára. Az új alkotmányban azonban azt is meghatározzák, hogy bizonyos kor felett nem is lehet elnöknek választani egy adott személyt. Ez pedig nagyon óvatos elhatárolódás a Castro-érától. Ám elsősorban nem is ezek a reform legfontosabb intézkedései, bár politikai szempontból nem jelentéktelenek. Főként a gazdaságot próbálják meg új alapokra helyezni. A GDP emelkedése az elmúlt évben alig érte el az egy százalékot, mindezt úgy, hogy a statisztikákat meg szokták szépíteni Havannában. Ráadásul Kuba is a saját bőrén érzi a venezuelai válságot. Kuba legfontosabb külföldi támogatója a caracasi kormány, amely a Havannát életben tartó olajat szállítja potom áron. Ennek azonban hamarosan vége szakad, Venezuela már nem lesz képes teljesíteni a közép-amerikai testvérállam igényeit. Az olcsó nyersanyag nélkül azonban a szigetországot teljes gazdasági összeomlás fenyegeti. Kuba orvosi szolgáltatásokkal egyenlítette ki az olajszámlát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet arra, hogy több ezer kubai orvos lát el venezuelai pácienseket. Novemberben aztán Havanna 8500 orvost rendelt vissza az országba, miután a megválasztott brazil elnök, Jair Bolsonaro azt közölte, hogy a kubai rezsim rabszolgákként használja az orvosokat: bevételük 70 százalékát kobozza el. Ezzel a lépéssel a szigetország mintegy félmilliárd dollártól esik el. A cukor exportja ezt a bevételkiesést nem fedezi. A reform révén magánszemély tulajdonában is lehet ingatlan. Igaz, a kubaiak már 2011 óta vásárolhatnak házat, némi szigorítással. Most azonban liberalizálják ezt a gyakorlatot. 2015 óta pedig a helyiek az Airbnb oldalán is kiadják lakásukat a külföldieknek, ami szintén a nyitás jele. Amiként az is, hogy Richard Feinberg, a Brookings Intézet szakértője szerint tízből négy kubai már a magánszektorban dolgozik. A kormányzat 2010-ben adott zöld utat a magánvállalkozásoknak. Az új alkotmány értelmében azonban már több vállalkozás is lehet egy személy tulajdonában, s egy étteremben 50 férőhelynél is többet elhelyezhetnek. A politikai nyitást az internet is segítheti. Már a lakosság több mint a fele csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Az államfő, ha korlátozottan, de a Twitter használatát is engedélyezni kívánja.

Az Iszlám Állam ellen harcolt, mégis elítélték

Publikálás dátuma
2019.02.25. 09:45
Johan Cosar (középen) ügyvédei társaságában a bírósági ítélethirdetésre menet
Enyhe büntetést kapott az a férfi, aki azért utazott Szíriába, hogy az Iszlám Állam ellen harcoljon.
Donald Trump javaslata kapcsán fellángolt a vita az Európai Unióban arról, visszafogadják-e az Iszlám Állam (IS) oldalán harcolt honfitársakat és hazai bíróság elé állítsák-e őket, avagy sem. A legtöbb érintett uniós tagországnak nem volt ínyére az amerikai elnök javaslata, s jelezték, nemkívánatos személyeknek tartják mindazokat, akik a terrorszervezet tagjai voltak. Az ezzel kapcsolatos vita azonban még nem zárult le. Összesen mintegy nyolcszáz személyről van szó. Látszólag nem sok, ám az egyes országok attól tartanak, visszatérésük után ismét megnő a terrortámadások kockázata. A szíriai-iraki harci övezetben jelenleg 35 svájci állampolgárságú szélsőséges tartózkodik, de összesen 78 olyan személyről tud a svájci hírszerzés, akik megfordultak az ottani harcmezőn. Feltételezések szerint 16-an tértek vissza közülük, 27-en életüket vesztették. A svájci parlament belbiztonsági bizottsága már hónapok óta vitázik arról, hazaengedjék-e az ottani börtönből elengedett, svájci útlevéllel rendelkező egykori IS-harcosokat. Ez azonban a nemzetbiztonság szóvivője szerint számos összetett humanitárius, jogi és logisztikai kérdést vet fel. Végső döntés egyelőre nincs, ám a hazatérést ellenzők azzal érvelnek, hogy ezek a személyek önkéntesen hagyták el Svájcot, akkor miért kellene visszaengedni őket. Szerintük Svájcnak nem kell felelősséget vállalni értük. Az Aargauer Zeitung nem reprezentatív felmérése szerint az olvasók egyértelmű ítéletet hoztak: 81 százalékuk úgy véli, nem kell visszahozni az országba a terrorszervezetet segítőket. David Schiller biztonsági szakértő is úgy látja, ez nem lenne jó megoldás, mert a tapasztalat azt mutatja, a terrorból nem könnyű „kigyógyulni”, hiába tér vissza valaki egy békés társadalomba, az agymosás miatt visszaesőnek tekinthető, s újra merényletet akar végrehajtani. Svájcban azonban egy másik ügy miatt is különösen időszerűvé vált a téma. A napokban a bellinzonai bíróságon eljárás indult egy asszíriai származású férfi ellen, aki ugyan korábban Szíriában harcolt, csak éppen nem az Iszlám Állam oldalán, hanem ellene, méghozzá a Szíriai Katonai Tanács (SMC) nevű milícia soraiban. Johan Cosar egykor a svájci hadseregben szolgált, alacsonyabb rangú tisztként. Szíriában egy keresztény falu oltalma volt a feladata. Az alpesi államban rajta kívül bíróság elé állították unokatestvérét is. Azzal vádolják, hogy az SMC számára toborzott harcosokat. Cosar már szinte tősgyökeres svájcinak mondhatja magát, hiszen az arámi nyelven beszélő férfi nagyszülei telepedtek le az országban. Locarnóban nőtt fel, márciusban lesz 37 éves. A bírósági eljárás nyitónapjára több tucatnyi rokona és barátja kísérte el a katonai bíróságra. Az őt támogatók nem rejtették véka alá, mekkorát csalódtak a helyi igazságszolgáltatásban. „Az Iszlám Állammal szembeni harc nem tekinthető bűncselekménynek” – szerepelt több transzparensen, amelyeket a bíróság épülete előtt emeltek a magasba. Cosar a bíróság előtt részletesen beszámolt arról, 2012 nyarán miként utazott Szíriába. Akkoriban újságíróként teljesen elfogulatlan képet kívánt alkotni a polgárháború sújtotta országról. Leírta, hogyan ragadt Észak-Szíriában. Azért nem tudott eljönni, mert minden határátkelőt lezártak Törökország felé. Ekkor döntött úgy, fegyvert ragad, és fellép a keresztény kisebbség védelméért. Tenni akart azért, hogy elkerüljék a népirtást. Ugyanakkor önvédelemből is döntött így, mivel nem látott más lehetőséget. Mint mondta, kaotikus volt a helyzet, anarchia dúlt. A keresztény közösség sem volt egységes. „Akadt közöttük egy Bassár el-Aszadot támogató frakció” – mutatott rá. Az igazi fenyegetést az An-Nuszra Front, majd az IS jelentette, mivel etnikai tisztogatást akartak végrehajtani a régióban. „Ilyen helyzetben vagy megvéded magad, vagy meghalsz” – mondta a bírósági jegyzőkönyv szerint. Vehemensen tagadta, hogy az SMC-ben vezető szerepet játszott volna, függetlenül attól, hogy sok újságcikkben „parancsnoknak” nevezték. Mint mondta, elsősorban a keresztény milícia kiképzéséért felelt, melynek során a svájci hadseregnél szerzett tapasztalatait kamatoztatta. Csak kis, húszfős csoportot irányított. Parancsnokságról azonban szó sem volt – mondta el a bíróság elnökének, Mario Bazzinak. Szót ejtett apjáról, Sait Cosarról is, aki az asszíriai SUP párt alelnökeként ténykedett. Elmondta, a szíriai titkosszolgálat elrabolta apját, akit utoljára 2012 augusztusában látott. Az eljárás végül három napig tartott, s múlt pénteken meg is született a bírósági döntés. Enyhe ítéletet kapott: 90 nap felfüggesztett börtönt és 500 frankos pénzbüntetést. Bár látható, hogy a bíróság sem igazán értett egyet az eljárással, az indoklás szerint svájci állampolgárságú személy nem vehet részt idegen ország háborújában. Sokan az enyhe ítéletet is vitatták, mert a férfi éppen egy terrorszervezettel szemben lépett fel, és veszélyeztette saját életét. A bíróság abban a vádpontban nem találta bűnösnek Cosart és unokatestvérét, hogy személyeket toboroztak az IS elleni milícia számára.
Témák
Iszlám Állam
Frissítve: 2019.02.25. 21:29

Trump nagyarányú győzelmét vetíti előre egykori, Orbán-imádó tanácsadója

Publikálás dátuma
2019.02.24. 20:53
Steve Bannon
Fotó: MIKE THEILER / AFP
Donald Trump a 2020-as elnökválasztáson nagyobb arányú győzelmet arat majd, mint 2016-ban - vélekedett Steve Bannon, az elnök volt tanácsadója a CBS televíziónak Rómából adott interjújában.
Steve Bannon az amerikai gazdaság eredményeire hivatkozva indokolta feltételezését. A Fehér Ház volt tanácsadója ugyanakkor azt jósolta, hogy az elnökválasztást megelőző 2019-es esztendő "különleges időszak" lesz az amerikai politikában. Mint mondta: "lehetővé tettük a demokratáknak, hogy többségbe kerüljenek a képviselőházban, akik így fegyverként használnak egy sor (Trump elleni) nyomozást". Bannon szerint az amerikai polgárháború (1861-1865) óta eltelt több mint másfél évszázadban a "legvitriolosabb" év lesz az idei, mert a demokrata párti politikusok fegyverként használják majd a Muller-bizottság jelentését is. A Robert Mueller vezette bizottság a 2016-os elnökválasztási folyamat során a Trump-kampánycsapat egyes munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgálja, immár csaknem két éve. A megállapításait összegző jelentést, vagy annak egy részét várhatóan az elkövetkező napokban hozza nyilvánosságra a bizottság felügyeletét ellátó igazságügyi minisztérium. Bannon, aki Orbán Viktor nagy rajongója is, és ugyanolyan tehetségesnek tartja, mint az amerikai elnököt, kifejtette azt is, hogy szerinte Donald Trumpnak a republikánus táborban lesz ugyan néhány kihívója, ők azonban inkább "szimbolikus jelentőségű", semmint komoly versenytársai lesznek az elnöknek. Hasonló véleményt fejtett ki az NBC televízió szokásos vasárnapi heti politikai vitaműsorában Asa Hutchinson, Arkansas állam republikánus kormányzója is. Hutchinson szerint "nagyon nehéz" lenne bármely politikus számára, hogy sikeres kihívója legyen Donald Trumpnak. "Demokráciánk és pártunk működése természetesen bárki számára lehetővé teszi ezt" - fogalmazott a politikus, de hangsúlyozta, hogy "Donald Trump eddigi eredményei és mindaz, amit elért", nehézzé teszi, hogy bárki is sikeres legyen Trumppal szemben az előválasztási folyamatban. Eddig egyetlen republikánus politikus sem jelezte, hogy indulna az elnökjelöltségért. Február elején Bill Weld, Massachusetts volt kormányzója azt jelentette be, hogy bizottságot hoz létre, amely megvizsgálja az esélyeit az elnökjelöltségre, Larry Hogan, Maryland kormányzója pedig egy beszédében felvetette, hogy meggondolja még, induljon-e elnökjelölt-aspiránsként. Hivatalosan azonban egyikük sem jelentette be indulását.