Elfogadták az új alkotmányt, óvatosan nyit a piacgazdaság felé Kuba

Ha óvatosan is, de nyit a piacgazdaság felé Kuba az új alkotmánnyal, amelyet nagy többséggel fogadtak el vasárnap.

Ezúttal valóban fontos referendumról van szó, hiszen a havannai vezetés célja az, hogy hatékonyabbá tegye az államot. Szükség is van erre, hiszen a gazdaság romokban hever, a bürokrácia pedig a fejlődés komoly akadálya.

A kabinet három hónapon át „konzultált” az emberekkel, a folyamatban állítólag kilencmillió kubai vett részt. A kormány több ezer találkozót szervezett, s kérdőívek százezreit adták le arról, ki hogyan képzeli el az ország jövőjét. Ebből 10 ezer új javaslat született. Ezt követően a parlament egy hétig tanácskozott, s az előterjesztések felét fogadta el, majd megszerkesztette az alaptörvény végső formáját, amiről vasárnap voksoltak a helyiek.

Miguel Diáz-Canel államfő szerint az új alkotmány a „politikai rendszerünk demokratikus karakterét biztosítja”. Bert Hoffman német szakértő azonban úgy véli, ez túl szépen hangzik. A Spiegelnek elmondta, egy autoriter, bürokratikus szocializmuson belül született egy új alkotmány.

Ugyanakkor valóban születtek fontos törvények. Fidel Castro országlása idején még elképzelhetetlen lett volna az az új intézkedés, amely szerint az elnök mandátumát kétszer öt évre korlátozzák. A „Líder Maximo” ugyanis 1959-től 2006-ig kormányozta országát, a párt elnökségéről pedig csak 2011-ben mondott le öccse, az akkor már 80 esztendős Raúl javára. Az új alkotmányban azonban azt is meghatározzák, hogy bizonyos kor felett nem is lehet elnöknek választani egy adott személyt. Ez pedig nagyon óvatos elhatárolódás a Castro-érától.

Ám elsősorban nem is ezek a reform legfontosabb intézkedései, bár politikai szempontból nem jelentéktelenek. Főként a gazdaságot próbálják meg új alapokra helyezni. A GDP emelkedése az elmúlt évben alig érte el az egy százalékot, mindezt úgy, hogy a statisztikákat meg szokták szépíteni Havannában. Ráadásul Kuba is a saját bőrén érzi a venezuelai válságot. Kuba legfontosabb külföldi támogatója a caracasi kormány, amely a Havannát életben tartó olajat szállítja potom áron. Ennek azonban hamarosan vége szakad, Venezuela már nem lesz képes teljesíteni a közép-amerikai testvérállam igényeit. Az olcsó nyersanyag nélkül azonban a szigetországot teljes gazdasági összeomlás fenyegeti.

Kuba orvosi szolgáltatásokkal egyenlítette ki az olajszámlát. A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet arra, hogy több ezer kubai orvos lát el venezuelai pácienseket. Novemberben aztán Havanna 8500 orvost rendelt vissza az országba, miután a megválasztott brazil elnök, Jair Bolsonaro azt közölte, hogy a kubai rezsim rabszolgákként használja az orvosokat: bevételük 70 százalékát kobozza el. Ezzel a lépéssel a szigetország mintegy félmilliárd dollártól esik el. A cukor exportja ezt a bevételkiesést nem fedezi.

A reform révén magánszemély tulajdonában is lehet ingatlan. Igaz, a kubaiak már 2011 óta vásárolhatnak házat, némi szigorítással. Most azonban liberalizálják ezt a gyakorlatot. 2015 óta pedig a helyiek az Airbnb oldalán is kiadják lakásukat a külföldieknek, ami szintén a nyitás jele. Amiként az is, hogy Richard Feinberg, a Brookings Intézet szakértője szerint tízből négy kubai már a magánszektorban dolgozik. A kormányzat 2010-ben adott zöld utat a magánvállalkozásoknak. Az új alkotmány értelmében azonban már több vállalkozás is lehet egy személy tulajdonában, s egy étteremben 50 férőhelynél is többet elhelyezhetnek.

A politikai nyitást az internet is segítheti. Már a lakosság több mint a fele csatlakozik rendszeresen a világhálóra. Az államfő, ha korlátozottan, de a Twitter használatát is engedélyezni kívánja.