Előfizetés

Havonta százmilliót kaszál Schmidt Mária cége az agrártárca költözésén

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.26. 08:12
Schmidt Mária
Fotó: Népszava
A kormány saját kormánybiztosának vállalkozásától bérli a minisztérium székházát, de bombaüzletnek tűnik a helyi parkolás is.
Havonta nettó 101 millióért, így évente több mint 1,2 milliárd forintért bérli az Orbán-kormány a saját kormánybiztosának, Schmidt Máriának ingatlancégétől a belváros legfrekventáltabb részén található irodaházat, ahová 2021-ig átköltöztették az Agrárminisztériumot – derült ki a szerződésből, amit a hvg.hu-nak sikerült megszereznie. 
Az irodaházat a kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (röviden: a BIF) üzemelteti. A tőzsdén jegyzett, milliárdos ingatlanhasznosító társaság fő részvényese a Pió-21 Kft., amely teljesen családi cég: a többségi tulajdonosa Schmidt Mária mellette lányának, Ungár Annának és fiának, Ungár Péter LMP-s képviselőnek van részesedése. Így az ingatlanbiznisszel végül a kormánybiztos és ellenzéki képviselő fia jár jól.

Titokban költöztek, nyilatkozni sem akartak

 A lap emlékeztet rá, nem jelentették be előre, hogy évekre ide költözik a tárca, de sikerült megtudniuk hogy a minisztérium munkatársai javában hurcolkodtak át a Duna-parthoz közeli épületbe. 
Bár a kért adatok közérdekűnek számítanak, az újságnak azért is szabályosan harcolnia kellett, hogy megismerhesse a szerződést.

miután a minisztérium passzolt, a bérletet intéző kormányszervhez fordultak, mikor itt sem kaptak választ, pert indítottak az adatokért a Fővárosi Törvényszéken. Gulyás Gergely ezután az egyik kormányszóvivői tájékoztatón már azt mondta, hogy bírósági kényszer nélkül is kiadják az információkat, erre hivatkozva újra kikérték a dokumentumokat.  
A nagy nehezen megszerzett megállapodást ezután a lap újságírói megmutatták több – jogász, illetve ingatlanpiacon jártas – szakértőnek. A nyilatkozók politikai szál miatt valamennyien névtelenséget kérve vállalták, hogy átvizsgálják az összesen 86 oldalas dokumentumot. Egymástól függetlenül arra jutottak:
a megállapodás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, viszont a konstrukció láthatóan úgy van összerakva, hogy jól járjon vele a Schmidt Mária érdekeltségébe tartozó, bérbeadó cég.

Közel 100 ezer forint egy parkolóhely

A szerződés szerint a BIF-től a kormány nemcsak a Vigadó mellett található, összesen 15 ezer négyzetméteres épületet bérelte ki, hanem a szomszédos Aranykéz Parkolóházban további 60 darab parkolóhelyet. Ezért a következő bérleti díjat fizeti a kormány:
  • az épületért négyzetméterenként, havonta 6417 Ft + áfát fizet, a teljes területre így 98,2 millió forint + áfát,
  • az Aranykéz Parkolóházban egy parkolóhely havonta 54 ezer Ft + áfa, így összesen 3,27 millió + áfa a 60 beálló egy hónapra,
  • így a havi díj 101 millió forint plusz áfa, vagyis évente több mint 1,2 milliárd forintba kerül az ingatlan bérlete.

Semjén vadászcimborája is bagóért bérel lakást a Várban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.26. 07:34

Fotó: Google maps
A Habsburg-főherceg után egy klubelnökről, Semjén Zsolt jó ismerőséről derült ki, hogy nevetségesen keveset fizet egy Országház utcai ingatlanért.
A 24.hu nemrég derítette ki, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget. A portál most azt is megtudta, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta.
A Safari Club az elmúlt években többször is bekerült a hírekbe. A vadászati világszervezet 2016-ban Las Vegasban Az Év nemzetközi törvényhozója díjjal tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. Az állami hírügynökség szerint Semjén a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért vehette át az elismerést. Ezt megelőzően Halmágyi-Takács István mint a Safari Club International Közép-magyarországi Egyesületének elnöke személyesen tüntette ki a kormányfő helyettestét, ez alkalomból tiszteletbeli tagságot is kapott Semjén a szervezetben. 2018-ban a KDNP elnöke – saját svédországi vadászbotrányaután – a Parlamentben látta vendégül a világszervezet vezetőjét, amiről videó és készült. A felvételenHalmágyi-Takács István közvetlenül a miniszterelnök-helyettes jobbján ült. 
Az Országház utcában található két felújított műemléképület önkormányzati lakásainak adatait Veres Dávid, az I. kerület független önkormányzati képviselője kérte ki. Az pedig a közhiteles cégadatbázis adataiból derült ki, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegnek és Halmágyi-Takács Istvánnak is itt van a lakcíme, így tehát szomszédok. Az ügy miatt a lap megkereste Halmágyi-Takács Istvánt, és az önkormányzatnak is elküldték kérdéseiket. A Safari Club elnökénél főként arról érdeklődtek, szerinte mi lehet annak a magyarázata, hogy az önkormányzat nem emelte meg a bérleti díját, és a városházán fellelhető iratok alapján a tetőtér beépítése után is alig több mint 32 ezer forintot kell fizetnie havonta. A vadászati szervezet vezetője erre azt mondta, hogy azt az önkormányzat tudja megmondani, hogyan számolja a lakbért. De – tette hozzá – ő a beépítés lehetőségéért is komoly összeget fizetett, aztán ő finanszírozta az építkezést is, ráadásul úgy, hogy mindez aztán az önkormányzat vagyonát gyarapítja. A vadászklub elnöke a beszélgetés során nem említette, hogy többet fizetne az ismert 32 ezer forintnál. 

Véletlenül pont ugyanúgy érveltek

Errről a kirívóan alacsony bérleti díjról szólva azt mondta, hogy nem lehet összehasonlítani a szabad piacon kiadott ingatlanok bérleti díjával, ez esetben ugyanis az önkormányzat biztosít valakinek lakást hosszú távon. Összehasonlításképpen: az Országház utcában egy – a szóban forgó lakásnál valamivel kisebb – 133 négyzetméteres lakást 889 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra.
Az önkormányzat válasza szerint  ez a bérleti díj az önkormányzati bérlakások piacán egyáltalán nem minősül alacsony összegnek. Ezeket a lakásokat nem lehet összevetni az ingatlan.com-on található lakásokkal -tették hozzá, mintegy véletlenül megismételve a bérlő érvelését. Közölték továbbá, nem igaz az, hogy 84 négyzetméteresként tartanák nyilván a lakást, és az sem igaz, hogy a tetőtér beépítésével nem emelték a bérleti díjat. Így derült ki - írja a lap – hogy Halmágyi-Takácsnak a beépítés miatt közel dupla annyit, havonta közel 64 ezer forintot fizet a kerületnek, és közel 5 millió forintot fizetett az ingatlan bővítése után is. A módosítások azonban az ingatlan aktájában sem szerepeltek Veres Dávid szerint.

A bűntelenség csak statisztikai adat

Vas András
Publikálás dátuma
2019.02.26. 07:30
A rendőrség bűnügyi térképe szerint Ráksiban tavaly semmilyen ügyben nem intézkedett a hatóság
A rendőrségi adatok szerint vannak olyan települések, amelyeken egyetlen bűncselekmény sem történt. A helyiek ezt vitatják, sokan ugyanis inkább nem is jelentik, ha meglopják.
- Előfordult, hogy vascsővel kergettem a tolvajt a kukoricásban – jegyezte meg Zoltán -, azokhoz az időkhöz képest tényleg paradicsomi állapotok uralkodnak. Egy időben Kazsokból, Büssüből, Somogyszilból, Igalból jártak ide lopni, még a tyúkól ajtajára is riasztót szereltem. Mostanában viszont jobb a helyzet, bizonyára nem függetlenül attól, hogy három rendőr is lakik a faluban. Ami egy valamivel több mint négyszáz fős településen tekintélyes létszám, s így talán már érthető is, hogy 2018-ban nem történt nemhogy bűncselekmény, de még szabálysértés sem a településen. Legalábbis a rendőrség bűnügyi térképe szerint a somogyi Ráksiban tavaly semmilyen ügyben nem intézkedett a hatóság. Ami főleg annak tükrében tűnik dicséretesnek, hogy a fürdőváros, Igal környéke amúgy cseppet sem balhémentes környék, s a fentebb már említett Kazsokot, s pláne Büssüt a megye legkeményebb helyei közé sorolják, s nem csak a statisztika alapján: utóbbiban már az a mondás sem igaz, hogy csak azt nem viszik el, ami le van betonozva, ugyanis előfordult, hoz a beton alól szedték ki a vízvezeték csöveit. Az adatok azt is megmutatják, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon, s ez a kisebb településekre is igaz. Ahol korábban sem az erőszakos bűnesetek száma dominált, viszont komoly gondot okozott a lopások és betörések magas száma. A hivatalos statisztika szerint ez is visszaszorult, jó példa erre Ráksi, ahol néhány évvel ezelőtt meglehetősen sok vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak, tavaly viszont egyet sem. Nemhogy a kertekből, a boltból sem tűnt el semmi, de még a kocsmában sem csattant el egyetlen pofon sem. - Na, azért utóbbira nem vennék mérget – mosolygott a felvetésre egy szemüveges, jumbósapkás férfi. – Itt is emberek élnek, s ha lecsúszik egy-két korsó, meg hozzá néhány feles, óhatatlanul keletkezhet érdekellentét. Képzeletben kalapot emeltünk előtte a kocsmai bunyó ilyen szép leírásáért, a férfi pedig hozzátette: jellemzően nem az egységben feszülnek egymásnak a felek, hanem kifejezetten szabadtéri programnak számítanak a perpatvarok, egyfelől a berendezés védelme, másfelől a gyengébbik fél nagyobb menekülési esélyei okán. - Addig azonban sohasem fajultak a dolgok, hogy rendőrt kelljen hívni – zárta le aztán a témát -, vagy ha át is jött a szomszéd utcából az egyik itt lakó rendőr, nem hivatalos minőségben, hanem falubeliként rakott rendet. Az igali őrsön szolgáló rendőrök jótékony jelenléte persze máshol is tetten érhető: naponta háromszor-négyszer végiggördül a járőr a falu két utcáján, s mivel ismerősök helyben, így feltűnik nekik az idegen. Ahogyan a falubelieknek is, mint utóbb kiderült, az autónk rendszámát is többen felírták. - Figyelünk mindenre és mindenkire – magyarázta a falu szélén, a leharcolt futballpályával átellenben lakó asszony. – Ha valaki elmegy otthonról, a szomszédokra bizton számíthat, így még a tyúkokat sem kell elzárni. Szavait igazolta, hogy a legtöbb portán nemcsak a baromfi, de fűkasza, fűnyíró, játékok is szem előtt voltak. Persze azért ügyeltek a biztonságra, sok ablakon láttunk rácsot, a házakra riasztót szereltek, sőt, akadt, melyen kamera pásztázta a környéket. - A nagy lopások időszakának szerencsére tényleg vége – állította az asszony szomszédja. – Néhány éve még jöttek a kazsokiak és a büssüiek, az igali oldalon, a szürkemarha-telepnél álltak meg a kocsikkal, aztán a kukoricáson át, hátulról mentek be a kertekbe. És vittek mindent. Mára viszont elmaradtak. - Biztos a közmunka miatt nem érnek rá – bólogatott Csima Győzőné. Az idős asszony kifejezetten örült a változásnak, ugyanis egyedül él, így nem tudna mit tenni a tolvajok ellen. - A házakba már nem megy be senki – jegyezte meg Pintér János -, és a kertekbe is jóval ritkábban. Mert azért előfordul, hogy felszednek néhány vödör krumplit, elvisznek néhány fej káposztát, vagy megkopasztanak egy almafát. - A hegyen is tűnt el az idén is valamennyi bor, esetleg egy otthagyott ásó vagy más szerszám – értett egyet vele egy másik falubeli. – De ezeket az eseteket senki sem jelenti. Ugyan minek? A tettes sohasem lesz meg, a rendőröknek csak papírmunka lenne. Amikor rajtakaptam egy idegent a kertemben, szóltam a rendőröknek, akik azt mondták, nem jönnek ki, menjek be én feljelentést tenni. Ment a rosseb: mit tudtam volna mondani? Hogy egy fiatal férfi volt, s arra meg amarra futott el? Csak nekem lett volna plusz elfoglaltság, így hagytam a francba az egészet. S így persze nem is került bele az eset a statisztikába. Ami így jól mutat, látják, maguk is azért jöttek, mert itt nincs bűnözés. És tényleg nem panaszkodhatunk, mert rengeteget javult a helyzet. De olyan falu szerintem nincs, ahol ne tűnne el valamennyi zöldség, gyümölcs vagy néhány szerszám. Illetve biztos van, csak nem Magyarországon.

Bűnös Belváros-Lipótváros

A rendőrségi statisztikák alapján a hazai nagyvárosok közül tavaly arányaiban Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán követték el a legkevesebb, míg Győrben a legtöbb bűncselekményt. A budapesti kerületek közül – sorrendben – az V-ben, a VI-ban, a VIII-ban, a VII-ben és a IX-ben a legrosszabb a helyzet, a legbékésebbnek a XXII., a IV. és a XVI. kerület számít. A megyék közül lakosságarányosan Zalában és Veszprémben követték el a legkevesebb bűncselekményt, a legtöbbször pedig Pestben, Hevesben és Borsod-Abaúj-Zemplénben kellett intézkedniük a rendőröknek. Borsodi a legbűnösebb falu is: egy főre vetítve a bodrogközi Lácacsékén követték el a legtöbb bűncselekményt – a képet persze árnyalja, hogy az ország egyik legszegényebb vidékén gyakori a megélhetési bűnözés, például fűtési szezonban a falopás az erdőről.