Sztrájk a közszférában: elegen vannak a tiltakozók

Publikálás dátuma
2019.02.26. 14:33

Fotó: Németh András Péter
Érdemi bértárgyalást várnak a közszféra szakszervezetei, elegük van az eddigi lekezelő kormányzati hozzáállásból.
A humántárca szociális államtitkárságával március 6-án ül tárgyalóasztalhoz a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) közös sztrájkbizottsága – ezt Boros Péterné, előbbi szervezet elnöke jelentette be keddi sajtótájékoztatójukon. Ezen a területen, valamint a központi igazgatásban és az önkormányzati szférában is teljesítették a törvényes sztrájk megtartásának előfeltételeit, vagyis elegendő számú alkalmazottat mozgósított a sztrájkfelhívásuk. Az erről szóló levelet elküldték a központi hivatalokért felelős Gulyás Gergelynek és az önkormányzatokat felügyelő belügyminiszternek is, de sem a kancelláriaminiszter, sem pedig Pintér Sándor nem jelölte még meg a tárgyalás kezdő időpontját. Az MKKSZ vezetője hangsúlyozta, hogy mindhárom területen eredményes bértárgyalásra számítanak, és csak akkor tartják meg a március 14-ére meghirdetett munkabeszüntetést, ha a kormány nem teljesíti a sztrájkköveteléseket. Az érdekvédők azt tapasztalják, a különböző szinten dolgozó köztisztviselők körében, különösen a járási hivatalokban okoz nagy feszültséget, hogy a munkatársakkal semmit nem közölnek arról, milyen munkakörbe sorolják át őket a rájuk vonatkozó új törvény alapján. A minisztériumi és háttérintézményi munkatársaknak 30 százalékos béremelést ígértek, de még az sem biztos, hogy az átsorolás után olyan státusban marad valaki, ahol nem csökken a bére – indokolta az elnök a tárgyalások jelentőségét. A szociális területen dolgozók csak a mezőgazdasági idénymunkásokat előzik meg az éves bérek nagyságában, csakhogy ők egész évben kapnak annyit, mint a mezőgazdasági munkások a nyári hónapok alatt – érzékeltette a szakterület bérhelyzetét Köves Ferenc, a SZÁD elnöke a tájékoztatón. Egyik kormánynak sem volt fontos ez a szakma a rendszerváltás óta – jelentette ki, hozzátéve, hogy tisztességes bért és nem bizonytalan pótlékokat várnak a kormánytól. Ezt a gondolatot folytatta a Közszolgálati Sztrájkbizottság ügyvivője is az állami alkalmazottak teljes körére kivetítve. Földiák András, a terület legnagyobb szövetségének, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke kijelentette, ha a kormány márciusban nem ül tárgyalóasztalhoz a közszféra nem hivatalnok dolgozóit képviselő szervezeteivel, akkor bírósághoz fordulnak a még elégséges szolgáltatások meghatározása érdekében és megkezdik egy több szakmát átfogó munkabeszüntetés szervezését. Szolidaritási sztrájkot jelentett be a köztisztviselők és a szociális ágazat március 14-ére meghirdetett munkabeszüntetésnek támogatására a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szűcs Tamás szerint ugyanakkor a támogatóknak nem feltétlenül a bejelentett 8 és 10 óra között lehet csatlakozni a felhíváshoz, hanem az iskolai ünnepségekhez igazodva alakíthatják helyi akciójukat.  
Témák
MKKSZ sztrájk

A melltartóba is belenéztek a momentumos politikust átvizsgáló rendőrök

Publikálás dátuma
2019.02.26. 14:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Panaszt tett megalázó és jogszerűtlen rendőrségi átvizsgálása miatt a Momentum elnökségi tagja. Cseh Katalint azért motozták végig, mert korábban meggyújtott egy füstgyertyát.
Panaszt tett Cseh Katalin a Független Rendészeti Panasztestületnél (FRP), amiért jogsértően jártak el vele szemben a rendőrök egy januári motozás során. A politikus kifogásolja az igazoltatás végrehajtásának módját, illetve azt is, hogy ruházata és táskája a tüzetes átvizsgálásának igazából nem is volt jogalapja. A panaszost a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az eljárásban.  

Füstgyertyával pózolt - a melltartójába is belenyúltak

Mint az MHB közleményében írja, a rendőri intézkedés azután történt, hogy Cseh Katalin egy januári Várkertbazár előtti tüntetést követően meggyújtott egy kellékboltokban is legálisan kapható füstgyertyát. Ezt azért is tette, mert szolidaritását akarta kifejezni Donáth Anna párttársával, akivel szemben füstgyertyázás miatt testi kényszert alkalmaztak rendőrök még decemberben, majd eljárást indítottak ellene. Cseh Katalin füstgyertyás akcióját a helyszínen több rendőr is látta, de nem intézkedtek vele szemben, sőt nem is szóltak neki, hogy bármi jogellenes lenne a füstgyertya használatában. Ezek után a politikus egyedül indult hazafelé, amikor a Francia Intézetnél négy rendőr és egy rendőrségi mikrobusz tartóztatta fel. Az intézkedésük célját többszöri kérés ellenére sem közölték vele, viszont igazoltatták, és „tűzgyújtásra alkalmas eszközt” kerestek nála. Egy rendőrnő ott az utcán alaposan átvizsgálta a ruháját és táskáját.
Noha állítólag tűzgyújtó eszközt kerestek nála, Cseh szerint mégis átpörgették jegyzetfüzetét, kinyitották púdertartóját és rúzsait. De sorra került a melltartója, zoknija és a nadrágja övrésze is.

Maga az eljárás is jogsértő lehetett

Az egész jó félóráig is eltartott a januári hidegben, s csak a végén közölték, hogy szabálysértési eljárást indítanak az ellenzéki politikussal szemben, mert tiltott pirotechnikai eszközt használt. A Momentum politikusa ezt követően a Független Rendészeti Panasztestülethez (FRP) fordult. A Magyar Helsinki Bizottság szerint alapvető probléma az intézkedéssel, hogy bár a rendőröknek még az intézkedés előtt törvényi kötelességük lett volna a tájékoztatás annak céljáról, azt többszöri kérés ellenére sem tették meg. Ráadásul arról sem szóltak, hogy az intézkedés ellen panaszt is lehet tenni, ami szintén jogsértő. Így az igazoltatás végrehajtásának módja jogsértő volt. 
Egyébként sem volt értelme „tűzgyújtásra alkalmas” vagy pirotechnikai eszközt keresni Cseh Katalinnál, mert önmagában a pirotechnikai eszköz birtoklása nem lehet szabálysértés sem. De pláne nehezen magyarázható egy füstgyertya keresése során a pénztárca, a rúzs vagy a púderdoboz rigorózus átnézése. Így ha volt is bármiféle jogalap rendőri intézkedésre, akkor is aránytalan volt a ruházat melltartótól és zokniig történő alapos átvizsgálása, különösen a nyílt utcán. A rendőri intézkedések kereteit törvények szabályozzák, rendőrök azt nem hághatják át, mert azzal megsértik a polgárok alapjogait – figyelmeztet a Magyar Helsinki Bizottság. 

Képviselőt lehet verni, a füstgyertya miatt elhurcolnak

A rendőrség az utóbbi hónapokban többször is olyan indokolatlan szigort vagy éppen passzivitást mutatott az ellenzéki képviselőkkel és tüntetőkkel, mintha eljárásaikat nem éppen szakmai szempontok vezérelnék.
• A túlóratörvény elfogadása után, 2018. december 12-én spontán tüntetés alakult ki, ami bár idővel erőszakossá vált, a rohamrendőrök figyelmeztetés, felszólítás nélkül fújtak könnygázt a békés demonstrálók tömegére is. • A másnapi, Parlament előtti tüntetésen egy rendőr hátulról fogta le és hurcolta el a füstgyertyával demonstráló Donáth Annát, akit őrizetbe vettek, és ezalatt ügyvédjével sem találkozhatott. • December 17-én a tévészékházat védő biztonsági őrök rohamrendőrök szeme láttára lökték földre Hadházy Ákost, taszigálták Szél Bernadettet, a hatóság mégsem tett semmit – azt is elfogadták, hogy az őrök nem engedik be őket a székház területére. • Később egy törvényi passzus idézésével megmagyarázták, hogy a hivatalos személynek számító országgyűlési képviselők rángatása nem sérti a közrendet. • Az ORFK a napokban döntött arról, hogy a Sándor-palotában korlátozzák az országgyűlési képviselők mozgását, elvegyék telefonjaikat; a szigorítás a miniszterekre nem vonatkozik. A rendőrség nem csak nem indokolta a döntést, de vissza is utasította, hogy magyarázattal szolgáljon. • Az ellenzéki tüntetőket később szabálysértés miatt idézik be, amiért az egész tereket, sugárutakat megtöltő demonstrációkon az úttesten sétálnak – bár a bejelentett vagy éppen spontán felvonulás útvonalát épp hogy a rendőrség kell biztosítsa.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 14:20

Mostantól „hivatásos politikusként” harcol Orbán ellen Dobrev Klára

Publikálás dátuma
2019.02.26. 13:42

Fotó: Népszava
– Eddig közéleti szereplőként itthonról küzdöttem Orbán Viktor rendszere ellen, de tavaly április 8-a után rájöttem, hogy ez kevés. Az uniós választás a következő pont, ahol csapást tudunk mérni az Orbán-rezsimre, „hivatásos politikusként” most így tudok a leghatékonyabban harcolni - mondta lapunknak Dobrev Klára.
Arról kérdeztük: miért nem a hazai közéletben vállal szerepet, a Demokratikus Koalíció (DK) uniós listájának vezetése helyett. Dobrev ugyanis keddi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette: a DK olyan politikusokat állított a listájára, akik kivétel nélkül Brüsszelben akarnak dolgozni.
Az „újonc hivatásos politikus” – aki egyébként Gyurcsány Ferenc DK-elnök felesége – leszögezte, pártja az erős, egységes Európát, azaz az Európai Egyesült Államokat képviseli. – Nincs kétségem afelől, hogy Európa ilyen lesz. A kérdés csak az, hogy mi magyarok benne leszünk-e – fogalmazott Dobrev Klára. Hazafias kötelességemnek tartom a küzdelmet – folytatta a DK listavezetője –, azzal a rezsimmel, amely azzal fenyeget minket, hogy ennek az erős és egységes Európának a perifériájára taszítja a hazánkat. Dobrev a következő hetekben ismerteti pártja programját, kedden a számára legfontosabb kérdésről beszélt, a szociális Európáról. – Be kell vezetni az európai családi pótlékot, az európai minimálbért és az európai minimumnyugdíjat – sorolta. Az európai családi pótlék Dobrev tervei szerint minden európai gyereknek egységesen járna, ezzel is kifejezve, hogy minden gyerek egyenlő és fontos a kontinens számára. Dobrev Klára másik két terve szerinte nem európai, hanem emberi minimum. – Ezek akkor járnának, ha az állam nem képes, vagy nem akarja a saját állampolgárai számára a megfelelő jövedelmet biztosítani. Ma Magyarországon a családok több mint 25 százaléka él a létminimum alatt – hangsúlyozta az ellenzéki listavezető. Dobrevnek arra is van ötlete, hogy miből finanszírozza mindezeket az unió. – Ezért kell bevezetni a multiadót. Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – vélekedett Dobrev Klára. A DK listavezetője röviden reagált Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének véleményére is. Deutsch azt állította, Dobrev azért akar képviselő lenni, hogy megkapja a mentelmi jogot. A kormánypárti médiumok kérdéseire Dobrev leszögezte, hogy Deutsch Tamással szemben épp a múlt héten nyert pert rágalmazás ellen, így kezeli a mostani „véleményét” is, valamint nincs olyan ügy, amiért szüksége lenne a mentelmi jogra.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 14:03