Válaszok helyett kérdéseket küldött Handó az OBT-nek

Publikálás dátuma
2019.02.26. 15:37
Handó Tünde - Népszava fotó
Nem tett érdemi észrevételeket a február 22-i határidőig Handó Tünde az Országos Bírói Tanács (OBT) utóvizsgálati jelentésére, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének működését, így a bírósági álláspályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát vizsgálta – derült ki az OBT közleményéből.
Pedig február 22-ig Handó négy levelet is írt az ügyben az OBT-nek, amely február 6-i ülésén szólította fel az OBH-elnököt észrevételeinek megtételére. (Az OBT a négy levelet honlapján nyilvánosságra is hozta.) Leveleiben Handó leginkább kérdéseket tett fel az OBT-nek, amelyekben a vizsgálati jelentés elkészültének körülményeit firtatta, továbbá a jelentés által nem érintett témák, így például a magyar közigazgatási bírósági rendszer kialakítása, a Velencei Bizottság delegációjának (OBT-t is felkereső) magyarországi látogatása vagy az ENCJ (Bírói Tanácsok Európai Hálózata) lisszaboni közgyűlésén történtek kapcsán érdeklődött. Handó levelei, amelyeket az OBH-elnök is nyilvánosságra hozott a bíróságok intranetes oldalán, az OBT szerint „arról tanúskodnak, hogy továbbra is ő (Handó – a szerk.) kívánja felügyelni az OBT működésének törvényességét, noha az Alaptörvényben ez épp fordítva van”. Az alaptörvény szerint a helyzet egyértelmű: a (rendes) bíróságok igazgatásának központi feladatait az OBH elnöke végzi, az OBT pedig a rendes bíróságok központi igazgatását felügyeli. Handó tehát nem tett érdemi észrevételeket, kérdései inkább azt vetítik előre, hogy eljárási kifogásokkal és a jelentés törvényességének megkérdőjelezésével fog próbálkozni. A vizsgálati jelentés néhány sürgető intézkedés – a szolgálati bírák kinevezése és a bírósági díjak, kitüntetések átadhatósága – megtételét is kérte Handótól, ezeknek az OBH-elnök nem tett eleget. Pedig például a szolgálati bírákra vonatkozó iratok több mint fél éve Handó rendelkezésére állnak. Ugyanakkor az OBT határozottan üdvözölte, hogy az OBH elnöke február 20-án, nyolc hónappal a kérés után lehetőséget biztosított az irattanulmányozásra az OBT tagjai számára, így a pályázatok eredménytelenné nyilvánítása kapcsán további adatok is vizsgálhatóvá váltak. Az OBT ezért a következő ülésein is vizsgálja az OBH-elnök tevékenységét, indokolt esetben kiegészíti a jelentését. Az OBT reméli, hogy ez az első lépés volt annak belátásához, hogy az OBH elnöke nem minősítheti „nem törvényesen működőnek” az OBT-t, és részt vesz a tanács március 6-i következő ülésén. Az OBT, mint ismert, február 6-i ülésén elfogadta és nyilvánosságra hozta a Handót érintő utóvizsgálati jelentését. Eszerint Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget. Az OBH-elnök több mint fél éve „nem létezőnek” tekinti az OBT-t, vagyis saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja. 
Szerző

Felmérés: a többség az akadémiai dolgozók mellett áll

Publikálás dátuma
2019.02.26. 15:29

Fotó: Tóth Gergő
Az emberek többsége támogatja a tüntetők követeléseit és elfogadhatatlannak tartja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítására vonatkozó kormányzati terveket – derült ki a Pulzus Zrt. reprezentatív közvélemény-kutatásából, amit közvetlenül az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) február 12-i tüntetése után készítettek.
felmérés során megkérdezettek 59 százaléka válaszolt úgy, egyetért a tüntetőkkel, és csak 16 százalék azoknak az aránya, akik nem értenek egyet. A bizonytalanok, nem válaszolók aránya 25 százalék, ami az ADF szerint a szokásos, közéleti tematikához képest relatíve magas. A válaszadók ugyancsak 59 százaléka gondolja, hogy a tervezett átalakítások negatívan hatnának a magyar tudományos életre. 33 százalék szerint egyáltalán nincs szükség az MTA átalakítására, 23 százalék szerint szükség van rá, de nem a tervezett módon. Az ADF megjelentette az MTA kutatóintézetek, kutatóközpontok dolgozói körében végzett szavazás eredményeit is. A kérdőívet 2113 dolgozó töltötte ki (a dolgozók összlétszáma 4299). A válaszolók 93 támogatná, hogy az MTA kutatóhálózata továbbra is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelő alapítványhoz – tartozzon. 
Szerző

Medián: egy Tarlós-Karácsony párharc nagyon kiélezett lenne

Publikálás dátuma
2019.02.26. 14:49

Fotó: Burzák Noémi / MTI
Karácsony Gergely közel olyan népszerű, mint a regnáló budapesti főpolgármester, ráadásul a bizonytalanok körében még lehetnek tartalékai. Az "ellenállás" jót tett az ellenzéki politikusok ismertségének.
Tarlós István ugyan jelenleg egy hajszállal népszerűbb a budapestiek körében, mint Karácsony Gergely, ám mostanra egyértelműnek tűnik, az őszi önkormányzati választáson a Párbeszéd társelnöke lehet az egyetlen esélyes kihívója a regnáló városvezetőnek - derül ki a Medián legutóbbi két felmérésének összevont adataiból, amelyet a hvg.hu publikált. A kutatás szerint Tarlós 45, Karácsony pedig 42 százalékon áll a népszerűségi versenyben, míg a harmadik vizsgált jelölt, Puzsér Róbert 25%-ot kapott.

A felmérés külön kiemeli, hogy a párt nélküli, tehát „bizonytalan” budapesti szavazók körében Karácsony 41 százalékon áll, szemben Tarlós 33 és Puzsér 16 százalékával,

ami szintén azt vetíti előre, hogy leginkább a mostani zuglói polgármesternek lehetnek még tartalékai.

Emlékezetes, hogy Puzsér legutóbb Závecz Tibornak esett neki, miután az ő cégének a felmérése is meglehetősen csekélynek mutatta az esélyeit. A publicista akkor azzal érvelt, felesleges addig méréseket végezni, amíg nem volt igazán esélye bemutatni a programját a választóknak.

Természetesen az országos politika sem maradhatott ki a Medián legfrissebb kutatásából: a cég ezúttal 35 politikus ismertségét és kedveltségét mérte fel. Bár földcsuszamlás-szerű változások nem voltak, vagyis csaknem az összes érintett népszerűsége hibahatáron belül, vagy annak környékén változott, azért

megfigyelhető tendencia, hogy a kormánypártiak voltak azok, akik lefelé, az ellenzékiek pedig, akik felfelé mozogtak a rangsorban:

Gulyás Gergely és Kásler Miklós például 5-5, Kocsis Máté és Kövér László 4-4, Szijjártó Péter és Áder János pedig 3-3 százalékpontot esett népszerűségben, míg Szél Bernadettet és Hadházy Ákost 3-3, Szabó Tímeát, Márki-Zay Pétert vagy épp Jávor Benedeket 2-2 százalékkal látnák többen "fontos politikai szerepben."
 A lista első helyén a visszaesés ellenére is Áder János és Orbán Viktor áll 51, illetve 46%-kal - igaz, az utóbbi egy évben egyikük mutatója sem volt ennyire alacsony, mint most.

Az ellenzéki pártpolitikusok közül továbbra is Karácsony Gergely áll legjobban (37%), őt azon a "térfélen" csak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester előzi meg (39%).

A mozgalmával épp a napokban zászlót bontó politikus ismertségben is hatalmasat lépett előre (72-ről 79%-ra), mint ahogy az egész kutatás egyik fő megállapítása, hogy határozottan ismertebbé váltak más ellenzéki politikusok is, különösen olyanok, akik az elmúlt hetekben részt vettek a parlamenti vagy parlamenten kívüli „ellenállásban”, és ezáltal a szokottnál több médiafelülethez jutottak.
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 14:50