Előfizetés

Most a bíró egyesület került Handó célkeresztjébe

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2019.02.26. 20:55
FOTÓ: Molnár Ádám
A Magyar Bírói Egyesületből (MABIE) való kilépés megfontolására biztatott Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke a törvényszék rendkívüli vezetőségi ülésén, február 22-én.
Gerber Tamás - akit Handó Tünde nevezett ki a törvényszék élére idén január 15-től hat évre - a jelenlévőknek átadta a MABIE területi szervezetének tagnévsorát, a tagok adószámával együtt, azzal a felhívással, hogy „mindenki gondolja meg, akar-e egy ilyen egyesületnek a tagja lenni, én tegnap kiléptem.” Mindez a MABIE elnökének lapunk birtokába került leveléből derült ki, amelyet Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének írt. A MABIE elnöke arra kérte Handót, hogy Gerber kijelentéseinek jogszerűségét, mivel a kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezetőről van szó, vizsgálja ki. Oltai Judit levelében kifogásolta, hogy folyamatos és nemtelen állítások érik a MABIE-t a bírósági intranetes rendszeren, amelyek az egyesület hitelét veszélyeztetik.A MABIE-t érintő, "szinte naponta közzétett" pontatlan tényközlések cáfolatára vagy magyarázatára ugyanakkor a MABIE-nek vagy elnökének nincs módja, hiába kérték ezt Handótól. Nem tették közzé Oltai Judit korábbi, február 19-i leveléhez csatolt tájékoztatót sem, így a bírák továbbra sem ismerhetik meg a bírósági intraneten keresztül a MABIE-t érintő információkat, "kizárólag az egyesületünket támadó, azzal szemben kifejezetten ellenségesen fellépő személyek által közölt információk alapján alkothatnak véleményt" az őket érintő kérdésekről. A MABIE-elnök arra is kitért, "tudomásomra jutott, hogy a törvényszéki és ítélőtáblai elnökök Elnök Asszony utasítására rendkívüli vezetői értekezleteket hívnak össze azzal a céllal, hogy Tisztelt Elnök Asszony és az OBT közötti levélváltásokról, valamint a MABIE illetménykoncepciójával kapcsolatos kérdésekről tájékoztassák a meghívottakat". Ennek keretében került sor rendkívüli vezetőségi ülésre a Budapest Környéki Törvényszéken (BKT) is, ahol Gerber Tamás elnök a MABIE tevékenységéről kifejtette személyes véleményét, s az egyesületből való kilépés szükségességét is felvetette. A február 22-i ülésen adta át a jelenlévőknek a MABIE területi szervezetének tagnévsorát, a tagok adószámával együtt. Oltai tudomása szerint Gerber Tamás itt mondta azt, hogy „mindenki gondolja meg, akar-e egy ilyen egyesületnek a tagja lenni, én tegnap kiléptem". A MABIE elnöke szerint felvetődhet, hogy Gerber Tamás hivatalos személyként eljárva saját bíráinak, az egyesület tagjainak különleges személyes adatait a céltól eltérően, jogosulatlanul kezelte, és az érdek-képviseleti szervezet tagjait a kilépés megfontolására biztatta. "Ez a magatartása – egy ennek felderítését célzó jogszerűen lefolytatott eljárás és – bizonyítottsága esetén számos jogsértés, végeredményben bűncselekmény megállapítására is alapul szolgálhatna" - tette hozzá Oltai Judit, aki utalt arra is, hogy alapszabályuk értelmében a MABIE "munkavállalói érdek-képviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítő civil szervezet", így tagjait védelem illeti meg. Mindezek miatt a MABIE elnöke arra kérte Handó Tünde OBH-elnököt, soron kívül vizsgálja ki az ügyet, tárja fel, milyen jogszabályi felhatalmazása volt a a BKT elnökének, Gerber Tamásnak arra, hogy: - a MABIE tevékenységét a vezetői értekezlet napirendjére tűzze, azon személyes véleményét – a jelenlévők véleményének formálására alkalmas módon – kifejezze, - felhívja őket arra, hogy a tagságot a civil szervezethez tartozásuk miatt kérdőre vonják, - miért és milyen célból jutott a BKT területi szervezetéhez tartozó egyesületi tagok felsorolását tartalmazó listához, - az a nevükön és egyesületi tagságuk tényén kívül még milyen személyes adatokat tartalmazott, - azt milyen okból, vagy milyen célból ismerhette meg és ismertette a jelen lévő igazgatási vezetőkkel és - azt, hogy mindezekre jogszabály feljogosította-e, mindezekkel követett-e el bármilyen jogszabálysértést, illetőleg bírósági vezetőhöz méltó magatartást tanúsított-e. Oltai Judit levelében úgy vélte, hogy erről az ügyről Handó "bizonyosan nem tud", ezért arra kérte, hasson oda, hogy "a MABIE lejáratására alkalmas és az egyesületi tagok kilépésére buzdító szavak ehhez hasonló hivatalos fórumokon az igazgatási vezetők részéről ne hangozzanak el, azt a látszatot is keltve, mintha azok híresztelésére Elnök Asszony utasítására került volna sor". Pedig vélhetően éppen Handó áll a MABIE-t érintő támadások mögött. Az OBH február 11-én felmondta a MABIE, a Magyar Igazságügyi Akadémiára érvényes helyiséghasználati szerződését. A bírósági intraneten közzétett február 19-i levélben, melyet Handó Oltai Juditnak írt, az OBH elnöke gyakorlatilag el is ismerte, hogy azért mondták fel a szerződését, mert a MABeljárásra IE egy tagja a nemzetközi egyesület beavatkozását kérte. Handó emiatt nem támogatta a MABIE pénzügyi pályázatát, mondván: "Ezen méltánytalan figyelemmel valóban elutasító döntés született a tagdíj pályázat ügyében." Handó arra utalt, hogy az OBH évről évre nyilvános pályázaton nyújt pénzügyi támogatást a bírósági egyesületeknek, de a MABIE 2018-as pályázatát nem fogadták el, mert épp nemzetközi tagdíj befizetésére kért támogatást. Korábban, február 5-én pedig ugyancsak a bíróság intranetes oldalán „Történelmi lehetőség küszöbén a bíróság” címmel a Nyíregyházi, Egri, Debreceni, Miskolci Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla elnöke nyílt levelet intézett a bírói karhoz. A nyilatkozatot azzal a kísérőlevéllel küldték szét a bíráknak, hogy annak megtételét a „MABIE részéről a bírói illetményemelés koncepciójában megmutatkozó konstruktivitás hiánya” tette szükségessé. Az öt bírósági vezető levele nyilvánvalóan Handó nyomására készült, aki arra biztatta a többi törvényszéki és ítélőtáblai elnököt is - akiknek kinevezése saját hatáskörébe tartozik -, hogy hasonló tartalmú közleményben tájékoztassák a bírókat. Az ügy lényege, hogy a MABIE saját koncepciót készített a bírósági béremelésekről, amit az OBH elnöke kifogásolt, hozzátéve: a MABIE nem vett részt az OBH illetményemelési koncepciójának kidolgozásában. A MABIE ezt visszautasította, mondván az egyesület az Igazságügyi Minisztériummal - január 31-én - kötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján aktívan közreműködik az illetményemelés elérésében. Továbbá azt írták: a MABIE támogat minden egyéb olyan kezdeményezést, amely a bírák illetményemelését célozza, "amennyiben az nem ellentétes a saját javaslatában foglalt elvekkel". Tudni kell, hogy említésre méltó béremelés a bíróknál nem volt az elmúlt években, az utolsó komolyabb illetménynövekedés 2002-ben történt a Medgyessy-kormány jóvoltából.

"Nem hiszem, hogy bármilyen adatvédelmi szabály megsértése felmerülhet"

Az ügyben 444.hu-nak megszólalt Gerber Tamás, aki azt mondta: „Többen jelezték felém, hogy már nem is tudják, hogy tagjai-e a MABIE-nek vagy sem, és én erre a kérésre reagálva összegyűjtöttem azoknak a neveit, akik tagok az egyesületben, és akik egyébként ezen az értekezleten jelen voltak. Miután ez egy zártkörű megbeszélés volt, nem hiszem, hogy bármilyen adatvédelmi szabály megsértése felmerülhet.” Azt is mondta, hogy a megbeszélésen valóban szó volt a tervezett fizetésemelésről, és ő ebben az ügyben a Handó Tünde-féle OBH elképzeléseit támogatja, de a két témának, a fizetésemelésnek és a MABIE taglistának nem volt köze egymáshoz.

NATO: az orosz rakéták percek alatt elérik Budapestet

Népszava-MTI információ
Publikálás dátuma
2019.02.26. 20:12
Rose Gottemoeller, a NATO-főtitkárhelyettese
Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Szijjártó Péter a NATO-főtitkárhelyettesével tárgyalt Budapesten, és a magyar külügyminiszter menetrend szerinti beszámolói mellett elhangzott néhány baljós mondat is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a NATO-főtitkárhelyettesével tárgyalt Budapesten, az eseményről az MTI is beszámolt. A tudósítás szerint a tárcavezető többek között a magyar védelmi fejlesztésekről tájékoztatta Rose Gottemoellert. A közlemény szerint Szijjártó beszámolt tárgyalópartnerének arról, hogy Magyarországon átfogó haderőfejlesztés zajlik, amely nemcsak az ország biztonságát, hanem a NATO megerősítését is szolgálja.

A miniszter ezen kívül megerősítette, hogy Magyarország továbbra is erején felül vesz részt a NATO-műveletekben, ennek jegyében
hetvennel növeli koszovói kontingense létszámát, negyven katonával pedig a hozzájárulását az afganisztáni misszióhoz.

Emellett Magyarország az idén négy hónapon keresztül részt vesz a balti államok légvédelmében. Végezetül Szijjártó Péter jelezte a szervezet főtitkárhelyettesének, hogy "Magyarország semmilyen geopolitikai vonatkozásban nem fogja feláldozni a kárpátaljai magyar közösséget, és elvárja Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben az ott élő magyarok jogait." Eddig tehát az MTI hivatalos tájékoztatása. A hvg.hu azonban kiszúrta, hogy a NATO a hivatalos oldalán közzétette azt is, miről beszélt a főtitkárhelyettes a találkozón. Eszerint Gottemoller úgy fogalmazott, kaotikus biztonsági helyzet alakult ki a világban, mivel
Oroszország folytatja a szabályok be nem tartását, és aláaknázza azokat az intézményeket, amelyek az utóbbi évtizedekben biztosították Európa békéjét.

Ezeket a szavakat akár jelzésértékűnek is nevezhetnénk a magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen - a honi távirati iroda még sem látta fontosnak, hogy a Szijjártó mondandóját tartalmazó hírben erről is beszámoljon. Mint ahogy azt se, hogy a főtitkárhelyettes aggodalmát fejezte ki Oroszország új fegyverei miatt, az új SSC-8 rakétarendszerről például úgy fogalmazott: könnyen mozgatható és elrejthető, nem utolsó sorban nukleáris csapást is lehet vele mérni.
"Percek alatt elér olyan városokat is, mint Budapest."

- fogalmazott kissé vészjóslóan Rose Gottemoeller.

MTA: nem kérnek a Palkovics-tervből

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.02.26. 19:55

Fotó: Tóth Gergő
Nem adja fel sem kutatóhálózatát, sem vagyonát a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – egyebek mellett erről szól az Akadémia elnökségének kedd esti határozata.
A vezetőség azután ülésezett, hogy Lovász László MTA-elnök az elmúlt hetekben több alkalommal tárgyalt Palkovics László miniszterrel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjével. A kormány tervei között szerepel az akadémiai kutatóhálózat szétbontása, ahogy felmerült az is, hogy az MTA helyett egy alapítvány működtesse a kutatóhelyeket. Ebben az esetben az Akadémiának önként át kellene adnia ingatlanjait, tehát vagyonának jelentős részét a homályos irányítású alapítványnak. 
A keddi ülésen az Elnökség úgy határozott, az alapítványi struktúrát nem lehet elfogadni.

Éppen ezért tárgyalási alapként az MTA által korábban kidolgozott, „Javaslat a Kormány és az MTA megállapodására az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányítási struktúrájának átalakítására” című munkaanyagot tekintik, amelyre írásos, szakmai, jogi és gazdasági indoklással ellátott választ várnak a minisztertől, az ITM ugyanis ilyet még nem bocsátott az akadémikusok rendelkezésére.
A kutatóintézet-hálózat tudományos függetlenségének és szakmai minőségének további biztosítása érdekében az alábbi szempontokat hangsúlyozzák: a kutatóhálózatot egyben kell tartani, az MTA irányítása alatt; az irányító testületben a tudomány képviselőinek kell többségben lenniük; a szakmai minőség további biztosítása érdekében meghatározott időközönként történjen nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás.
Szóba került az is, hogy az akadémiai kutatóintézeteknek ­– az ITM elképzelése szerint – kutatási pályázatokon keresztül kellene pénzt szerezniük az alapműködésre (például a rezsiszámlák fizetésére) is, az elnökség ezzel kapcsolatban nem változtatta meg korábbi határozatait. Vagyis az intézetek csak akkor nyújthatják be támogatási igényüket az ITM-nek és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak, ha Palkovics miniszter garantálja, hogy az intézetek a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást megkapják. 
Kedden délelőtt az Országgyűlés ellenzéki vezetésű költségvetési bizottsága is ülésezett, ahol Palkovics Lászlót is szerették volna meghallgatni az MTA finanszírozása körül kialakult helyzetről. A miniszter nem ment el, valószínűleg megsejtette: a bizottság fideszes többsége leszavazta ezt a napirendi pontot. Pedig kényes kérdésekre is válaszolnia kellett volna: nemrég négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál is arra hívta fel a figyelmet, Palkovics törvénysértést követ el azzal, hogy visszatartja az MTA kutatóintézeteinek és kutatóhelyeinek támogatását. Az pedig, hogy a támogatásokat más célokra fordítaná, a költségvetési csalás gyanúját is felveti.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagja, Szűcs Zoltán Gábor szerint
fontos és bátor döntést hozott kedden az MTA elnöksége, ami reményt ad a kutatóknak.