„Maguk egy párhuzamos univerzumban élnek” - mondta a BBC riportere Szijjártónak

Publikálás dátuma
2019.02.26. 21:28

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A külgazdasági és külügyminiszter a brit közszolgálati televíziónak adott interjújában lényegében elismerte, hogy kormányhirdetésnek álcázva, közpénzből kampányol a Fidesz.
A BBC Hard Talk című műsor vendége volt egy interjú erejéig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - írja a 24.hu. Stephen Sackur riporter főleg az EP-választási kampányról, és a magyar kormány EU-ellenes plakátkampányáról kérdezett. A miniszter szerint a plakátok azért vannak kint, mert kampányidőszak van. A riporter erre megkérdezte Szijjártót, hogy akkor miért nincs rajtuk pártlogó, amire az a válasz érkezett, hogy a kormánynak kötelessége tájékoztatni az állampolgárokat azokról a fejleményekről, amelyek hatással vannak az életükre. Mivel Szijjártó először azt mondta, kampányidőszak van (utalva ezzel a májusi EP-választásokra, ahol a Fidesz tarolni akar), majd utána hozta elő a kormány tájékoztatási kötelezettségét,
így lényegében elismerte, hogy kormányhirdetésnek álcázva, közpénzből kampányol a Fidesz.

A szó ezután - Soros György érintésével - az EU határvédelmére terelődött. A riporter ekkor azt mondta Szijjártónak, hogy a magyar kormány nem informálja az állampolgárokat, hanem hazudik a plakátokon. A tárcavezető erre konkrét példát kért, amire a műsorvezető felhozta, hogy a kormány azt terjeszti, hogy az EU gyengíteni akarja a határvédelmet. Szijjártó szerint azonban ez igaz, és az EU hazudik. Ezt azzal indokolta, hogy amikor 2015-be kerítést épített a kormány, akkor mindenki támadta őket, élen az Európai Bizottsággal.
"Tudja mi a Frontex? Nem egy határőrző szervezet, hanem egy utazási ügynökség!"

-jegyezte meg Szijjártó Péter.

Sackur erre hitetlenkedve annyit mondott:
„Maguk egy párhuzamos univerzumban élnek”.

Szijjártó védekezésére, miszerint Soros publikációi mindent elárulnak, azt felelte a riporter, hogy abszurd dolgokat beszél a miniszter, és nem bizonyítékokat hoz a Soros-tervre, csak idéz Soros Györgytől, ami nem bizonyítja, hogy lenne ok-okozati összefüggés a milliárdos írásai és a nemzetközi migráció között.

A beszélgetés, amelyben a Sargentini-jelentés, a CEU, az Elios-ügy is szóba került, angol nyelven az alábbi videóban tekinthető meg:
Szerző

Kezdődik Trump és Kim Dzsong Un kötélhúzása

Publikálás dátuma
2019.02.26. 21:13
Észak-Korea az egykori Észak-Vietnam fővárosában fogadkozik majd Trumpnak, hogy leszereli atomfegyvereit
Fotó: Jewel Samad / AFP
Az Egyesült Államok teljes leszerelést szeretne látni, Észak-Korea előbb kérne cserébe valamit. Azért a rakéták egy ideig még maradnak.
Légvonalban 2758 kilométerre fekszik egymástól Phenjan és Hanoi, ám Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor szokásához híven különleges páncélvonatával vágott neki az útnak, így még jó néhány száz plusz kilométerrel is számolhatott. A híradások szerint mozdonya már hétfőn megérkezett Kínába, tegnap pedig befutott a vietnami fővárosba, ahol Donald Trump amerikai elnökkel találkozik, immár másodszor. Az észak-koreai vezető és az amerikai elnök legutóbb tavaly júniusban Szingapúrban egyeztetett. Ezután a nemzetközi közösség és a média egy része nagy, és talán túlzott reményekkel várta a fejleményeket. Lapunk Háda Bélát, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakértőjét kérdezte arról, hogyan lehet értékelni a június óta eltelt időt. „A legutóbbi csúcstalálkozó záródokumentumát sokan kritizálták általános megfogalmazása miatt, mely megkérdőjelezte a végrehajtás tényleges időkereteit. Bár az elmúlt hónapokban a kölcsönös fenyegetés légköre eloszlott, lényegében megrekedtek a tárgyalások a felek között arról, hogy mi mindent is kellene a leszerelésnek pontosan érintenie, és Észak-Korea mit kap cserébe a lépéseiért” - kezdte értékelését a szakértő. „Mindkét fél a saját ütemtervét igyekezett a másikra erőltetni. Az amerikaiak teljes leszerelést szeretnének látni, és a nemzetközi szankciók feloldása csak ezután következhet, míg az észak-koreaiak szakaszolták volna a folyamatot, és az egyes északi lépésekért cserébe az amerikai féltől is elvárták volna a pozitív gesztusokat, például a békeszerződés megkötését, szankciók fokozatos feloldását, esetleg pénzügyi támogatást - folytatta. Ami a konkrét lépéseket illeti, a szakember emlékeztetett arra, hogy Észak-Korea emellett felfüggesztette a nukleáris kísérleti robbantásokat és a rakétateszteket, valamint kisebb jelentőségű infrastruktúra-elemek, például rakétafejlesztő állomás lebontásába is belekezdett. Dél-Koreával folytatott tárgyalásain azt is jelezte, hogy a jongbjoni kísérleti létesítmények bezárására is nyitott a megfelelő garanciákért cserébe. „Ezzel az északiak konstruktívabb félként akarták beállítani magukat a nemzetközi közvélemény előtt. Az amerikaiak nem ültek fel ennek a taktikának, de érzékelték, hogy a saját magatartásuk sem vezet sehová. Az elmúlt hónapban már érezhető volt az elmozdulás a korábbi merev álláspontjukhoz képest, és részben a segélyezési szabályok enyhítésével, részben pedig ellentételezés kilátásba helyezésével igyekeznek mozgásba hozni a leszerelést. Stephen Biegun főtárgyaló kifejtette: nem lehet arra kényszeríteni az észak-koreai felet, hogy tegyen meg mindent, miközben addig az amerikai fél nem tesz semmit. Nyíltan kimondta azt is, hogy az Egyesült Államok nem kívánja megdönteni az észak-koreai rendszert, a háborút lezártnak tekinti” - mutatott rá a szakértő a háttérben zajló kötélhúzásra. Háda Béla szerint a jelenleg készülő megbeszélések tétje a leszerelési folyamat tulajdonképpeni beindítása, melynek feltételei egyrészt a leszerelés által érintett anyagok, eszközök és berendezések körének tisztázása, másrészt a leszerelés nemzetközi szakértői ellenőrzésének biztosítása, végül pedig konkrét leszerelési ütemterv meghatározása és végrehajtása lennének. „Észak-Korea célja a leszerelés ütemével párhuzamosan enyhülő szankciópolitika és a koreai háborút lezáró békeszerződés elérése lenne. Úgy tűnik, a felek látnak esélyt a megállapodásra ezekben a tételekben, különben aligha kerülne sor az újabb csúcstalálkozóra. Valószínű, hogy a fegyver- és rakétakísérletek északi moratóriuma is fennmarad” - sorolta a Hanoiban várhatóan terítékre kerülő ügyeket. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: hosszabb távon az amerikai szakértők sem látnak sok esélyt arra, hogy Phenjan maradéktalanul megválik nukleáris fegyvereitől. „Egy részüket valószínűleg megkísérli elrejteni földalatti létesítményeiben. Magatartása az északi stratégiai kultúrából következik. A fegyverek és alapanyagok előállítására szolgáló létesítmények leszerelésével/átalakításával elérhető azonban, hogy ezeknek ne legyen utánpótlása, és a közvetlen fenyegetés lehetősége megszűnjék. Emellett, amennyiben az északi rezsim hitelesnek tapasztalja a biztonsági garanciák rendszerét, és sikerül az országot megfelelő fejlődési pályára állítani a világgazdaságba való beintegrálásával, idővel számukra is csökkenhet a nukleáris fenyegetés jelentősége” - vélekedett az észak-koreai atomprogram jövőjéről. Felmerült a kérdés, hogy az utóbbi időben ismét feszült amerikai-kínai viszonynak milyen hatása lehet az egyeztetésekre. „Kína szerepe a folyamatban kulcsfontosságú. Az északi rezsim nem is csinál titkot abból, hogy folyamatosan egyezteti Pekinggel a tárgyalások során képviselendő álláspontját. Kína Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, még 2017-ben is a külkereskedelmi áruforgalom több, mint 90 százaléka bonyolódott vele, így a kereskedelmi szankciók hatékonysága is a kínai magatartástól függött. Miután Peking korlátozta az importot Észak-Koreából, Kim Dzsong Un is érezhetőbben engedékenyebb lett az amerikaiak felé” - mutatott rá a szakértő. Hozzátette, noha a kínai neheztelés az északiak provokatív lépései és hangsúlyozott stratégiai önállósága miatt érezhető volt egyes gesztusokban, azt nem engedhetik meg maguknak, hogy teljesen magára hagyják Kim rendszerét. Különösen, mivel Északkelet-Ázsia biztonsági helyzete komoly tárgyalási alap az Egyesült Államokkal, még a kereskedelmi háború közepette is. „Kínának egyébként kifejezetten jól jönne, ha Phenjannak sikerülne elérnie egy békeegyezmény által, hogy az Egyesült Államok csökkentse közvetlen katonai erejét a Koreai-félszigeten. Másrészt az enyhülés és a mégoly felemás északi leszerelés kivonná a szelet a markánsabb védelempolitikára és a békealkotmány revíziójára irányuló japán törekvések vitorlájából. Japán fegyverkezése ugyanis a másik regionális jelenség, amely kifejezetten aggasztja a kínaiakat” - mutatta be a kínai érdekeket. Háda Béla szerint Kínát egyébként önmagában nem az érdekli, hogy Észak-Koreának vannak-e atomfegyverei, vagy sem, hanem az, hogy mindez milyen, az ő stratégiai érdekeivel ellentétes folyamatokat indít el a térség azon országaiban, melyek az Egyesült Államok szövetségesei. A rakétavédelmi rendszerek telepítése például kifejezetten irritálta a kínai felet, mert csökkentette saját nukleáris ütőerejének hatékonyságát. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.26. 21:14

Egy dél-afrikai lelkész "feltámasztott" egy embert - helyi temetkezési cégek beperelik

Publikálás dátuma
2019.02.26. 21:00
A dél-afrikai lelkész és "feltámasztott" híve
Fotó: Alph Lukau/Facebook
Nagy népszerűségnek örvend az interneten az a videó, amelyen egy johannesburgi hamis próféta "visszahoz az életbe" egy koporsóban fekvő férfit. Azóta némiképp a követői is visszakoztak...
A Dél-afrikai Köztársaságban temetkezési vállalkozók egy csoportja készül beperelni egy "önjelölt prófétát", aki azt állítja, hogy feltámasztott egy halottat - írja a BBC.

Egy az interneten gyorsan terjedő videón, amely az alábbi linken megtekinthető, az látszik, amint Alph Lukau lelkész azt kiáltja egy koporsóban fekvő férfinek, hogy "kelj fel!", majd hozzáér, mire a "hulla" felül, amitől a lelkészt körülálló rajongók egy része valósággal transzba esik.
A három temetkezési vállalkozás azért készül perre, mert a lelkész és társai, akik szerintük csak az emberek reménytelenségéből akarnak pénzt csinálni, azt a hamis látszatot keltették, mintha e három cég is együttműködne velük.

Az autóikra például az egyik vállalat matricáit ragasztották, hogy könnyebben tudjanak halottas kocsit bérelni az "előadásokhoz", a koporsót pedig egy másik cégtől szerezték be, így őket is nevetségessé tették. A BBC megkeresésére a lelkész egyháza nem reagált, de helyi hírportálok arról írnak, hogy a videó széles körben való elterjedése óta már valamelyest ők is visszakoznak, és azt mondják, a "halott" embert valójában egy isteni csoda támasztotta fel, Lukau csak "befejezte, amit Isten már elkezdett".
A helyi média tudósításai szerint egyébként a videó országszerte nagy vitákat gerjesztett, az ehhez hasonló módszerekkel élő hamis prófétákat pedig elítélték az ottani vallási vezetők. A dél-afrikaiak egy része közben igyekszik inkább a dolog vicces oldalát nézni, és a közösségi oldalakat elárasztották a #feltámasztásikihívás feliratok.
Szerző