Aki eddig se értette, miért vesz részt az ellenzék a parlamenti munkában, az most még kevésbé fogja

Publikálás dátuma
2019.02.27. 12:49
Völner Pál/Népszava fotó
Völner Pál államtitkár nem tudott válaszolni Székely Sándor független országgyűlési képviselő írásbeli kérdéseire, ezért inkább leírta, hogy az előző kormány mindent rosszul csinált, a mostani meg mindent jól.
Normál esetben nem sok szót érdemelne az a "levélváltás", amely Székely Sándor független országgyűlési képviselő (Magyar Szolidaritás Mozgalom) és Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára között zajlott a minap. Az ellenzéki politikus úgynevezett írásbeli kérdéssel fordult a tárcához, amely az egyik hivatalos módja annak, hogy a honatyák adatokhoz, információkhoz jussanak a kormánytól.
Mármint a "rendeltetésszerű használata" ez lenne, mert, ahogy az ebből a példából is kitűnik, ez is csak egy, az utóbbi időben jóformán teljesen kiüresített demokratikus eszközök közül.

Székely úgy vezette fel a kérdéseit, hogy "az Orbán-kormány 2018-ban meghirdette a Családok évét, miközben gyermekes családok kerültek utcára." A képviselő hozzátette, az ellenzék több olyan javaslattal is élt, amely biztosíthatná a gyermekes családok hajléktalanná válásának megelőzését,ám, mint fogalmazott, a kormánynál ezt "egyszerűen lesöpörték az asztalról". Ezek után az igazságügy miniszternek szegezte az ezzel kapcsolatos kérdéseket, amelyek főként azt feszegették, hány ember lehet érintett:
  • Az április 30-án lejáró kilakoltatási moratórium után hány család vagy fő vár kilakoltatásra?
  • Ebből hány a devizahitel és hány a közüzemi tartozás miatt kilakoltatásra váró család?
  • Hány gyermekes család?
  • A tavalyi évben kilakoltatott gyermekes családoknak mi lett a sorsa?
  • A tavalyi évben kilakoltatott gyermekes családok közül hány család maradhatott egyben, hány kiskorú gyermek került gyámhivatali gondozásba az eljárás miatt?
  • Miként kívánja az Orbán-kormány megszüntetni azt az anomáliát, amely szerint hiába tiltja a gyerekvédelmi törvény, hogy anyagi vagy lakhatási okok miatt szakítsák el a gyerekeket szüleiktől, a gyámhatósági gyakorlat mást mutat?
Trócsányi László miniszter megbízásából, mint fentebb írtuk, Völner Pál reagált, és a 6 hozzájuk intézett kérdést egy kalap alá véve úgy kezdte:
"Ezúton tájékoztatom, hogy az írásbeli kérdése tekintetében az Igazságügyi Minisztérium nem rendelkezik ilyen statisztikai adattal."

Gondolhatunk bármit erről a válaszról, akár azt, hogy nagyon is kellene lennie ilyen összesítésnek, amit joguk lenne megismerni a képviselőknek és az embereknek, vagyis ilyen szempontból a válasz nem elfogadható. De lehetünk megengedőbbek is, mondván, biztos túl sok helyről, túl sok adatot kellene összefésülni, így pontos statisztika talán nem is készíthető e tárgyban. Akárhogy is, ha Völner válasza itt véget ért volna, legfeljebb azt mondhatnánk, hogy "nem erőltették meg túlságosan magukat."

De nem ér véget, a levél ugyanis még 7 hosszú bekezdésen át folytatódik. Hogy milyen bekezdésekkel, azt egyrészt itt pontosan elolvashatják, de talán egy kiemelt mondat is elég lesz illusztrációnak:
"emlékeztetni szeretném, hogy 900 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek száma 2013 óta, ezzel a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya mintegy felére csökkent. Ellentétben a szocialista időszakkal, amikor is ellenkező tendencia érvényesült."

"Fény derült" továbbá a válaszból olyan dolgokra is, mint:
  • "a baloldali kormányzás alatt Magyarországon kétszeresére nőtt a villamos energia és háromszorosára a gáz ára"
  • "a rezsicsökkentésnek köszönhetően (...) a magyar családok már több mint 1378 milliárd forintot takarítottak meg"
  • "már elfeledett tény, hogy a baloldali kormány, több mint egymillió családot kergetett a devizahitel-csapdába"
És bár ezen a ponton már nem igazán lehet kérdéses, hogy ebben a formában tulajdonképpen teljesen felesleges kérdéseket intézni a kormány illetékeseihez, mert úgyis mindenről csak "az" jut eszükbe, Völner még amolyan tételmondat gyanánt azért rögzíti:
"a magyar Kormány mindig mindent megtett annak érdekében, hogy enyhítse azt a kárt, amit a megelőző szocialista-liberális korszakok okoztak."

Hogy ezeknek mi közük van Székely Sándor konkrét, kilakoltatással kapcsolatos adatokra vonatkozó kérdéseihez? Hát, az általunk ismert világban nem sok. Igaz, legkésőbb  a BBC-n sugárzott tegnapi Szijjártó Péter-interjú óta azt a lehetőséget is mérlegelni kell, hogy, amint azt a riporter mondta a külügyminiszternek:
"maguk egy párhuzamos univerzumban élnek."

Szerző

Ágy helyett fizetős matrac az anyáknak - Tulajdonjog kérdése vagy helyhiány az elutasítás valódi oka?

Publikálás dátuma
2019.02.27. 12:22
Ilyen kihajtható szivacsfotelben alhatnak a szülők
Fotó: Kállai Márton
Az adományként kapott kempingágyak helyett még mindig a földön alszanak néhány kórházban a gyermekük mellett bent maradó szülők – írta föl tegnap a közösségi oldalára az Ágyat az anyukáknak mozgalmat elindító Orosvári Zsolt. Az esetről elsőként hírt adó HVG a Heim Pál Kórházat és a Debreceni Klinikát említette. A Facebook-poszt alá rengetegen kommenteltek (többek között olyan szülők is, akiket érint az eset, székeken vagy a földön alvó anyákat ábrázoló képeket is kitettek). A HVG cikkében valaki azt írta, hogy a Heim Pálban „egy az ágy alól kihúzható, alvásra alkalmatlan szivacsért 4500 forintot kértek tőlük éjszakánként”, miközben az ombudsman egy korábbi állásfoglalásában már jelezte: nem lehet pénzt kérni a szülőktől azért, hogy a gyermekük mellett maradhassanak a kórházban. Orosvári lapunk kérdésére azt mondta: a Heim Pál kórháztól informálisan azt a választ kapta, hogy az ágyak „nem higiénikusak”. Debrecenben viszont közelebb került a megoldáshoz az ügy, onnan ugyanis egy olyan köszönőlevél érkezett, amely arra utal, hogy használni tervezik az ágyakat. Ami a Heim Pál kórházat illeti, úgy tudjuk, az intézményben a szaktárca letiltotta az esettel kapcsolatos nyilatkozatokat. A Népszava értesülései szerint a kórház által kapott ágyak a portán vannak, azokat nem adták illetve nem vették át, nem vették leltárba, többek között azért, mert nem tisztázott az összecsukható bútorok tulajdonjoga. Egy másik, ennek némiképp ellentmondó belső információ szerint a négyágyas szobákban nem lehetett elférni a kinyitott kempingágyaktól, azok felsértették az éjszakás nővérek lábát, a régi típusú szobák kialakítása nem teszi lehetővé az új bútorok elhelyezését (vagyis a szobák túlságosan kicsik ahhoz, hogy négy gyermekágy és négy alvó szülő is elférjen bennük). Az adományozó akció kezdeményezője szerint egyébként a legtöbb, általa megkeresett intézményben pozitív volt a reakció – az egyik köszönő levelet át is küldte nekünk; a leírtak szerint ott a belosztály 10, a sebészeti osztály pedig 12 ágyat kért, és az igazgatóhelyettes a szülők és a kórház nevében is megköszönte a kapott segítséget. Ez azt mutatja, hogy ahol kialakult valamilyen kétoldalú kommunikáció az intézmény és az adományozó között, ott többnyire összhangba lehetett hozni az igényeket a lehetőségekkel.

Sántítanak a Heim Pál kórház kifogásai

Miközben a szóban forgó ágyak alkalmatlanságával igyekszik magyarázni a Heim Pál kórház, hogy nem használja azokat, a hvg.hu információi szerint az intézmény Gyöngyösi utcai telephelyén a szakdolgozók ugyanilyen ágyakat vásároltak néhány hónapja az egyik osztályra. Akkor, mint írják, nemhogy nem merült fel, hogy veszélyesek vagy nem higiénikusak, hanem jelezték is Orosvári Zsoltéknak, hogy szívesen fogadnának adományként továbbiakat. Amikor viszont már a konkrét átadásról kezdtek egyeztetni, az ágyakat korábban kérő főnővér már azt mondta, hogy felsőbb utasításra nem szabad azokat elfogadnia.

Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 17:32

Az MTI kiadta a győzelmi jelentést a friss felsőoktatási rangsorról - a CEU-t "véletlenül" kifelejtették

Publikálás dátuma
2019.02.27. 11:47

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nem mintha ez sokakat meglepne, de úgy tűnik, az állami médiában nem büszkék arra, hogy a CEU több kategóriában is a világ 50 legjobb egyeteme között szerepel.
Ahogy arról mi is írtunk, a minap jelent meg a mértékadó Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb felsőoktatási rangsora, amely szerint a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) hét tudományterületen is Magyarország legjobbja. A CEU ráadásul az egyetlen, amely nemzetközi viszonylatban is igen előkelő helyezéseket tud felmutatni: a politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok tárgyakból a 41., filozófia, valamint a szociálpolitika és közigazgatás területén pedig a 44. helyet foglalja el a világon.
A rangsorról ma az MTI is kiadott egy hírt, azonban ebből - hogy, hogy nem - kimaradt a CEU.

Igaz ugyan, hogy már bejelentették, az intézmény amerikai diplomát adó képzéseit Bécsbe telepítik át (és az is köztudott, hogy miért...), de az új diákokat csak 2019 szeptemberétől fogadják az osztrák fővárosban, ráadásul azok a hallgatók, akik Budapesten már megkezdték tanulmányaikat, itt is fejezhetik be az egyetemet. Egy szó, mint száz, nincs ok arra, hogy a rangsor magyar szereplőiről szóló összeállításból kimaradjon a CEU. Mármint racionális ok, mert egyéb azért akadhat: például, hogy
egy ideje a CEU is rákerült arra a - meglehetősen terjedelmes - listára, amely szavakat pozitív kontextusban nem ildomos megemlíteniük az állami és kormányközeli média munkatársainak.

Az említett MTI-hír így aztán azt kürtöli világgá a címében, hogy a Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti képzést tekintve a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel, az orvostudományi képzésnél pedig a 201-250. helyezés között végzett. A listára, mint írják, felkerült még a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, mindkettő a 451-500. helyezést érte el.

Ezek persze még mindig tiszteletre méltó eredmények, csak valamiért van egy olyan érzése az embernek, mintha egy focicsapat - ha már a Magyar Tudományos Akadémia szerint is főként a futballhasonlatokból értenek "odafent" - kirakná a toronymagasan legjobb játékosát, és utána a többiekről próbálná elhitetni, hogy "azért ti is világsztárok vagytok".