Magyarország a ciklikus fellendülés szakaszában van, de a gazdaság magas növekedési rátája hosszú távon nem tartható fenn. Elsősorban azért nem, mert a munkaerőpiaci tartalékok kimerülése visszafogja az alapvetően a foglalkoztatás bővülésére épülő GDP növekedést. A visszaesést nem ellensúlyozza magas termelékenység, amely legalább egy évtizede elmarad a térségbeli országok teljesítményétől. Többek között ezt tartalmazza az Európai Bizottság szerdán publikált országjelentése a magyar gazdaság helyzetéről.
A 69 oldalas, részletes beszámoló a GDP 2 százaléka körüli költségvetési deficit mérsékelt javulását jósolja a következő években. A hiány az egyik legmagasabb az EU-ban – szögezi le, hozzátéve, hogy az államadósság ugyancsak magasnak minősíthető Magyarország fejlettségi fokához képest.
A jelentés szerint a termelékenység növelése létfontosságú ahhoz, hogy az életszínvonal közelítsen az EU átlagához. Ehhez növekvő befektetésekre van szükség a kutatásba, az innovációba, az oktatásba, és elengedhetetlenek az infrastrukturális beruházások is.
Az Európai Bizottság kedvezőnek ítéli, hogy az eltelt egy évben sikerült valamelyest egyszerűsíteni az adórendszert, és csökkenteni a közmunkában résztvevők számát. Korlátozott sikerként könyveli el a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai szegregációjának visszaszorítását célzó intézkedéseket. De megítélése szerint nem sikerült haladást elérni a korrupció elleni harcban, a döntéshozatal nem átláthatóbb, mint korábban, és a társadalmi partnereknek sincs nagyobb beleszólásuk az őket érintő ügyekbe.
A magyarországi munkahét (39,6 óra) eleve hosszabb, mint az uniós átlag (37 óra), meghosszabbítása pedig ellenkezést váltott ki – utal a jelentés a „rabszolgatörvény” néven ismertté vált új szabályozásra. A hajléktalanság kriminalizálását előíró alkotmánymódosítással kapcsolatban megjegyzi, hogy az nem szünteti meg a jelenség kiváltó okait.
A korrupció továbbra is komoly aggodalmakat kelt, különösen a magas szintű visszaélések elleni ügyészi fellépés hiányzik – áll a beszámolóban, amely a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is megfogalmaz aggályokat. Az EB vizsgálja a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvényt abból a szempontból, hogy az megfelel-e a jogállamiság követelményének.
