Félbeszakadtak a tárgyalások Trump és Kim Dzsong Un között

Publikálás dátuma
2019.02.28. 08:18
Szerdán még körüludvarolták egymást, csütörtökön mégis idő előtt ért véget a Trump -Dzsong Un-találkozó
Fotó: Saul Loeb / AFP
Nincs megállapodás, pedig a két vezető csütörtökön még körbeudvarolta egymást, és mindketten optimistának tűntek.
Elképzelhető, hogy már mégsem olyan nagy a barátság Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un, észak-koreai vezető között. A hanoi csúcstalálkozó ugyanis megállapodás nélkül ért véget. Ezt a Fehér Ház is megerősítette, s ezt jelzi, hogy Kim Dzsong Un küldöttsége rögtön hazafelé vette az irányt. A közös ebéd is elmaradt, pedig nem sokkal a tervezett aláírás előtt még bizakodó volt a hangulat. A tárgyalások hirtelen megszakadása azt is jelzi, hogy a két meglehetősen öntörvényű vezető között komoly vita alakulhatott ki. Az amerikai elnöki hivatal arról számolt be, hogy a két vezető „jó és konstruktív” megbeszéléseket folytatott és azokról a lehetőségekről tárgyaltak, miként tehető nukleáris fegyvermentessé a Koreai-félsziget, illetve hogyan lehetne tartós növekedési pályára állítani Észak-Korea gazdaságát. Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője azt is közölte, hogy a jövőben újra találkozik majd egymással a két vezető. Donald Trump és Kim Dzsong Un csütörtökön másodízben találkoztak egymással Vietnám fővárosában. Trump még a csütörtöki nap kezdetén úgy foglalt állást, nem az a fontos, milyen gyorsan haladnak a tárgyalások Észak-Korea nukleáris leszereléséről. „Nem kell sietni” – hangoztatta. Kim pedig jelezte, nem utazott volna el Hanoiba, ha nem lenne kész a nukleáris leszerelésre. Egyúttal kívánatosnak nevezte, hogy hazájában az Egyesült Államok kapcsolati irodát nyisson. Trump „nagyszerű dolognak” nevezte az ötletet. Ez az iroda ugyan nem nagykövetségi rangú lenne, feladata a két ország közötti viszony normalizálása lenne. Trump a találkozó során megpróbálta kijátszani a gazdasági kártyát, azzal kecsegtette Kim Dzsong Unt, hogy Észak-Korea fényes jövő előtt áll, ha jelentősebb engedményekre hajlandó a leszerelés terén. Kim Dzsong Un pedig többször is azt hangoztatta, hogy hazáját „félreértik”.  

Phenjan csak ígérte az atommentesítést

Az AP szerint a csúcstalálkozó esetleges eredményei között lehetett volna a koreai háborút lezáró békeszerződés a két ország között, ami a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentéséhez vagy az amerikai szankciók részleges feloldásához vezethet. Utóbbi esetben Észak-Korea elindíthatná a Dél-Koreával tervezett gazdasági projekteket. A kételkedők azonban felhívták a figyelmet, hogy az ilyen típusú megállapodások gyengítenék Washington tárgyalási pozícióját, az észak-koreai atommentesítés pedig elmaradna. Megfigyelők szerint a tavalyi szingapúri csúcson Kim valamelyest megvezette Trumpot az atommentesítésről szóló ígéretével, valójában az amerikai szankciók feloldását akarta kiédesgetni tőle. Több magas rangú amerikai tisztviselő is arra az álláspontra jutott az utóbbi időben, hogy Phenjannak esze ágában sincs megválni az atomfegyverektől, mert az az egyetlen aduja a nemzetközi közösséggel, így az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásain. A szingapúri találkozón nem esett szó az atomfegyver-mentesítés részleteiről, az ellenőrzés módjáról és a menetrendjéről sem - írja a hirado.hu.
Frissítve: 2019.02.28. 10:10

Nyolc tonna aranyat vittek el a venezuelai központi bankból

Publikálás dátuma
2019.02.28. 06:45
illusztráció
Fotó: AFP
Legalább 8 tonna aranyat vittek el Venezuela központi bankjából a múlt héten, ami arra utal, hogy Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök kétségbeesetten próbál kemény valutájához jutni - közölte a Reuters hírügynökség egy ellenzéki képviselőre és három kormányzati tisztviselőre hivatkozva.
Az atv.hu szemlézése szerint nevük elhallgatását kérő kormányzati források és Angel Alvarado, az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott törvényhozás képviselője részleteket mellőzve közölték: az aranyat kormányzati gépjárművekkel vitték el, amikor a bank biztonsági őrei nem voltak jelen és Calixto Ortega bankelnök egy külföldi útján tartózkodott.
A Maduro-kormány azt tervezi, hogy illegális úton értékesíti az aranyat - mondta Alvarado.

Január végén került nyilvánosságra, hogy Venezuela több tonna aranyat készül eladni központi bankjában őrzött tartalékából az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy az ország fenntarthassa fizetőképességét. Az abu-dzabi székhelyű Noor Capital befektetési vállalkozás elismerte, hogy három tonna aranyat vásárolt, időközben azonban - az Egyesült Államok szankciós fenyegetése hatására - bejelentette: tartózkodni fog a további tranzakcióktól, míg a politikai helyzet nem stabilizálódik a latin-amerikai államban. Carlos Paparoni venezuelai ellenzéki képviselő ugyancsak február elején azt állította: a Maduro-kormányzat 900 millió dollár értékben, 73 tonna aranyat adott el tavaly az Egyesült Arab Emírségeknek és Törökországnak. Tavalyi adatok szerint a venezuelai központi bankban 140 tonna arany maradt, ami az ország történetében 75 év óta a legkevesebb. A 8 tonna kiviteléről szóló közlések fényében feltételezhető, hogy Venezuela aranytartaléka az országon belül 132 tonnára apadt, ami egyenlő - tavaly novemberi adatok szerint - azzal a mennyiséggel, amelyet a Bank of England széfjeiben és letétben tárolnak.
Szerző
Témák
Venezuela

Elutasította a Munkáspárt vámuniós indítványát a brit parlament

Publikálás dátuma
2019.02.27. 21:45

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A Labour kilátásba helyezte, hogy támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely új EU-népszavazás kiírását irányozza elő.
Elutasította szerdán a londoni alsóház a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító indítványát, amely vámuniós viszonyrendszer fenntartását írta volna elő az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is. Az alsóház szerda este több olyan módosító indítványról tárgyalt és szavazott, amelyet az egyes frakciók a konzervatív párti kormány Brexit-stratégiájához nyújtottak be. A Munkáspárt indítványának értelmében az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után is átfogó vámuniós viszonyrendszerben maradt volna az Európai Unióval, és szoros szabályozási megfelelést tartott volna fenn az EU egységes belső piacával. A brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is ki akar lépni, mivel nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt a külföldi EU-munkavállalók szabad letelepedésének kötelmét –, amelyek ezekhez az integrációs szerveződésekhez elválaszthatatlanul kötődnek. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban a Labour módosítási indítványainak elfogadásához kötötte a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, a kormány által az EU-val novemberben elért 585 oldalas kilépési megállapodás támogatását. Az egyezményt az alsóház a múlt hónapban 230 fős – az újkori brit politikatörténetben példátlan – többséggel elutasította. A módosítókról tartott szerda esti szavazáson az alsóház a munkáspárti módosítási javaslatot is elvetette, 323-240 arányban. A döntés megfelelt a várakozásoknak. Corbyn azonban már a hét elején bejelentette, hogy a javaslat elutasítása esetén a Munkáspárt felsorakozna egy olyan parlamenti indítvány mögé, amelynek célja az újabb EU-népszavazás kiírása, vagy akár maga is beterjeszthet egy ilyen kezdeményezést az alsóház elé, megakadályozandó, hogy a kormányzó Konzervatív Párt egy esetleges rendezetlen, megállapodás nélküli Brexitbe „kényszerítse bele az országot”. Ez komoly fordulat, mivel a legnagyobb brit ellenzéki erő eddigi Brexit-politikájának nem volt központi eleme az újabb EU-referendum, sőt Jeremy Corbyn korábbi nyilatkozataiban rendre azt az álláspontját hangoztatta, hogy a kilépésről döntő, 2016-ban tartott népszavazás eredményét kell tiszteletben tartani. A Munkáspárt egyelőre nem tisztázta, hogy pontosan milyen kérdés szerepelne az általa támogatandó referendum szavazólapján, így nem ismert, hogy a párt ismét feltenné-e a választóknak a 2016-os népszavazás kérdését, vagyis azt, hogy az Egyesült Királyság tagja maradjon-e az Európai Uniónak, vagy lépjen ki az EU-ból. A 2016 júniusában tartott referendum szavazólapján ez a kérdés szerepelt, és a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre szavazott. Sir Keir Starmer, a munkáspárti árnyékkormány Brexit-ügyi miniszterjelöltje azonban már a Labour tavaly őszi éves kongresszusán egyértelművé tette, hogy ha újabb népszavazás lesz, nem lehet kizárni a választható lehetőségek közül a bennmaradást az Európai Unióban. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök határozottan elveti az újabb EU-referendum gondolatát. May ugyanakkor a héten a bejelentette: ha az alsóház a Brexit-megállapodást a március 12-éig esedékes újabb voksoláson ismét elveti, és egyben kizárja a megállapodás nélküli Brexitet is, akkor a kormány lehetővé teszi a képviselőknek, hogy szavazzanak a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbításáról.
Szerző