Elképzelhető, hogy már mégsem olyan nagy a barátság Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un, észak-koreai vezető között. A hanoi csúcstalálkozó ugyanis megállapodás nélkül ért véget. Ezt a Fehér Ház is megerősítette, s ezt jelzi, hogy Kim Dzsong Un küldöttsége rögtön hazafelé vette az irányt.
A közös ebéd is elmaradt, pedig nem sokkal a tervezett aláírás előtt még bizakodó volt a hangulat. A tárgyalások hirtelen megszakadása azt is jelzi, hogy a két meglehetősen öntörvényű vezető között komoly vita alakulhatott ki. Az amerikai elnöki hivatal arról számolt be, hogy a két vezető „jó és konstruktív” megbeszéléseket folytatott és azokról a lehetőségekről tárgyaltak, miként tehető nukleáris fegyvermentessé a Koreai-félsziget, illetve hogyan lehetne tartós növekedési pályára állítani Észak-Korea gazdaságát. Sarah Sanders, a Fehér Ház szóvivője azt is közölte, hogy a jövőben újra találkozik majd egymással a két vezető.
Donald Trump és Kim Dzsong Un csütörtökön másodízben találkoztak egymással Vietnám fővárosában. Trump még a csütörtöki nap kezdetén úgy foglalt állást, nem az a fontos, milyen gyorsan haladnak a tárgyalások Észak-Korea nukleáris leszereléséről. „Nem kell sietni” – hangoztatta. Kim pedig jelezte, nem utazott volna el Hanoiba, ha nem lenne kész a nukleáris leszerelésre. Egyúttal kívánatosnak nevezte, hogy hazájában az Egyesült Államok kapcsolati irodát nyisson. Trump „nagyszerű dolognak” nevezte az ötletet. Ez az iroda ugyan nem nagykövetségi rangú lenne, feladata a két ország közötti viszony normalizálása lenne.
Trump a találkozó során megpróbálta kijátszani a gazdasági kártyát, azzal kecsegtette Kim Dzsong Unt, hogy Észak-Korea fényes jövő előtt áll, ha jelentősebb engedményekre hajlandó a leszerelés terén. Kim Dzsong Un pedig többször is azt hangoztatta, hogy hazáját „félreértik”.
Phenjan csak ígérte az atommentesítést
Az AP szerint a csúcstalálkozó esetleges eredményei között lehetett volna a koreai háborút lezáró békeszerződés a két ország között, ami a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentéséhez vagy az amerikai szankciók részleges feloldásához vezethet. Utóbbi esetben Észak-Korea elindíthatná a Dél-Koreával tervezett gazdasági projekteket. A kételkedők azonban felhívták a figyelmet, hogy az ilyen típusú megállapodások gyengítenék Washington tárgyalási pozícióját, az észak-koreai atommentesítés pedig elmaradna.
Megfigyelők szerint a tavalyi szingapúri csúcson Kim valamelyest megvezette Trumpot az atommentesítésről szóló ígéretével, valójában az amerikai szankciók feloldását akarta kiédesgetni tőle. Több magas rangú amerikai tisztviselő is arra az álláspontra jutott az utóbbi időben, hogy Phenjannak esze ágában sincs megválni az atomfegyverektől, mert az az egyetlen aduja a nemzetközi közösséggel, így az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásain. A szingapúri találkozón nem esett szó az atomfegyver-mentesítés részleteiről, az ellenőrzés módjáról és a menetrendjéről sem - írja a hirado.hu.
