A vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a szülő-gyermek kapcsolatokat vizsgáló korábbi kutatások. Az emberi személyiséget vizsgáló tanulmányok például kimutatták, hogy a szülői neuroticizmus negatív hatással lehet a gyerek jóllétére, ami megmutatkozhat a gyengébb fizikai és mentális egészségben vagy az általánosságban nézve alacsonyabb életminőségben.
A mostani vizsgálat kimutatta, hogy a macskatulajdonosok esetében a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus magas szintje negatív hatással lehet a háziállat kedélyére. A magas fokú neuroticizmussal jellemezhető macskatulajdonosok továbbá nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a macskájuknak "viselkedési problémája van", ami fokozott agresszivitásban, szorongó/félénk magatartásban nyilvánul meg, emellett ezeknél az állatoknál gyakoribb a stresszel összefüggő betegség, a folyamatos orvosi kezelés, valamint a túlsúly.
A macskatartók pozitív személyiségjegyei ugyanakkor szintén hatással vannak a háziállat viselkedésére. A magas fokú lelkiismeretességgel jellemezhető macskatulajdonosok házi kedvenceinél például kevésbé észlelhető szorongás, agresszivitás és elkerülő magatartás.
A PLOS ONE című tudományos folyóiratban publikált tanulmány több mint háromezer, döntően Nagy-Britanniában élő macskatulajdonos bevonásával készült. A kutatás részeként a szakemberek saját személyiségvonásaikról kérdezték a résztvevőket, valamint a macskájuk viselkedéséről, egészségi állapotáról és életmódjáról is kifaggatták őket - írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
