Előfizetés

Sztrájkbizottság alakulhat a Metro áruházaknál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.28. 13:09

Fotó: Alexandr Kryazhev / AFP
Nem tudtak megegyezni az érdekképviselettel az idei béremelésről.
Az eredménytelen bértárgyalások után a Metro áruházi dolgozóit képviselő tisztségviselők csütörtökön egyeztetnek a szakszervezettel, és várhatóan sztrájkbizottság megalakításáról döntenek – tudta meg a Világgazdaság. A feszült helyzet előzménye, hogy a tizenhárom áruházban csaknem 2600 főt foglalkoztató Metro nem jutott dűlőre az érdekképviselettel az idei béremelésről. A lap úgy tudja, hogy az áruházi munkakörökben a kezdőbéreket a tavalyi bruttó 180,5 ezer forintról előbb 195, majd 200 ezer forintra volt hajlandó emelni a Metro, miközben a szakszervezet a bruttó 210 ezer forintot tűzte ki célul. A képet árnyalja, hogy a bolthálózat 13. és 14. havi fizetést is ad. Havi bruttó 200 ezerrel számolva, az éves bért 12 hónapra visszaosztva, ez bruttó 233 ezer forint.

Orbánék lerohasztják a vízrendszert

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.02.28. 12:04
Eddig is voltak, de gyakrabbak lesznek a meghibásodások
Fotó: Népszava archiv
A hazai víziközművek felújítására kötelezett innovációs és technológiai tárca önleleplező parlamenti nyilakozatában egyidejűleg elismeri a hálózat elavultságát és azt is, hogy nem ad rá több pénzt.
Mindössze másfél milliárd forintot biztosít a hazai víz- és csatornahálózat felújítására a Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapja – hívja fel a figyelmet többedszerre feltett parlamenti kérdésében Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke. Cseresnyés Péter, a megszólított Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára parlamenti válaszaiban ezt visszaigazolja. Egyszersmind elismeri az ágazat több évtizedes felújítási elmaradásait, pedig ennek pótlása állami kötelesség. Az ellenzéki politikus a gondok nagyságrendjének érzékeltetése végett korábbi megkeresésében idézte a Magyar Víziközmű Szövetséget, amely 1500 milliárd forintra, illetve a Megyei Jogú Városok Szövetségét, amely 3 ezer milliárd forintra becsüli a mintegy 65 ezer kilométernyi hazai víz- és csatornahálózat felújítási igényét. Ehhez képest a 2013-as rezsicsökkentés még apasztotta is a bevételeket. Mi több, az állam a közművezetékadóval további terhekkel sújtotta az ágazatot. Ennek folytán 2012 óta megkétszereződött a meghibásodások száma. Ez az ivóvíz minőségének romlásához vezet. Ráadásul a szállított mennyiség 25-30 százaléka egyszerűen elszivárog. Így jelenleg a víziközművek mindössze ötödének színvonala számít megfelelőnek. Tisztesség ne essék szólván, Cseresnyés Péter semmivel sem áltatja a zöldpárti képviselőt. Elismeri, hogy az ágazat több évtizedes felújítási elmaradást görget maga előtt. Emiatt a kormány források biztosítása helyett most „újrafogalmazza a jövőképet”, „felméri a probléma volumenét”, „stratégiát”, „a kérdésekre megfelelő válaszokat” dolgoz ki, emellett ütemezi a feladatokat és pályázati forrásokat biztosít. Keresztes László Lóránt visszakérdezésére az államtitkár a minap ezt lényegében megismételve egyértelműsítette: a felvetés kapcsán nem szorult belé további közlendő, a témában jelenleg ennyit tud mondani. Mindez nem csak azért fura, mert a magyar államnak törvényi kötelessége a - ma már szinte kizárólag köztulajdonú - vízvezeték- és csatornarendszer állagmegóvása. A költségfelmérésre, az anyagi igények megfogalmazására kötelezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ehhez képest lényegében a 2013-as rezsicsökkentéssel egybeeső megalakulása óta nem állt elő a probléma megoldását illető, érdemi javaslattal. Erősen feltételezhető, hogy ez nem független az Orbán-kormány „rezsipolitikájától”. Kétségkívül a szaktárca önleleplező válasza sem hárítja a felelősséget a hatóságra. Cseresnyés Péter nyilatkozata emellett azért is különös, mert még azt sem hozta fel érvként, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – az ITM néhány hete egy ötmilliárdos keretű energetikai felújítási pályázatot is meghirdetett víziközművek számára.

Magyar Narancs: sokat veszít az átruházással ingatlanjain az V. kerületi önkormányzat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.28. 11:31

Fotó: Kállai Márton
A lap szerint a korábbi bérlő részére megállapított kedvezményes áron is ingatlanhoz lehet jutni.
Az „átruházás” az új jelszó az V. kerületben: évek óta lehet átpasszolni alacsonyra értékelt ingatlant, a vásárláshoz ma már nem is kell bérlőnek lenni – írja csütörtöki számában a Magyar Narancs. A lap szerint a korábbi bérlő részére megállapított kedvezményes áron is juthat az adott ingatlanhoz egy olyan szereplő, aki a bérlésben nem vett részt. Mint írják, a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv 6:202 paragrafusa átruházhatóvá tette a jogosultságot, a Belváros-Lipótváros Önkormányzata pedig 2015 nyarán úgy módosította az önkormányzat nem lakáscélú ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szabályozást, hogy az akkortól tartalmazta a Ptk.-s módosítást. Csonka Krisztián, az LMP belvárosi képviselője a lapnak hangsúlyozta: elvileg egy bérlő azért kap kedvezményt, mert a bérleményt évekig üzemeltette, bérelte, gondozta, esetleg felújította. Ha azonban a bérlőn kívül más részesül a 30 százalékos kedvezményben az átruházás révén, ráadásul úgy, hogy sok esetben az eredeti bérlő is csak névleg bérelte a helyiséget minimális ideig, és esetleg még fel sem újította, szerinte visszaélés a joggal, és jelentős vagyoni hátrányt okoz az önkormányzatnak – tette hozzá. A lap megkereste az ügyben a belvárosi önkormányzatot, amely azt írta: 
„a Ptk. jogátruházására vonatkozó szabályai értelmében az új jogosult az átruházás esetén az átruházó, azaz a bérlőhelyébe lép.”

A Magyar Narancs azt kérte megerősíteni, hogy a kedvezményt is átruházzák-e az elővásárlási joggal, és – mint írják – a válaszból kiderül, hogy igen. Egy százmilliós ingatlannál ez a cikk szerint 30 milliós bevételkiesés a kerületnek, és indulásból ugyanennyi haszon az ügyes cégnek.