Sztrájkkészültségben a dolgozók

Publikálás dátuma
2019.03.01. 07:30
Mind több cégnél „vetik be” a munkások a figyelmeztető sztrájkot a bértárgyalások során
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bátrabban lépnek fel bérköveteléseikkel az autóipari dolgozók: olykor akár fejjel rohannának a falnak. A cégek többsége megegyezésre törekszik, néhány helyen azonban a trükközést választják.
„Fogjunk össze” feliratú matricákat ragasztottak munkaruháikra a dolgozók a biztonsági övek gyártására szakosodott Autoliv Kft. sopronkövesdi gyárában. Így kívánták jelezni a munkáltató felé: készülnek valamire. A bértárgyalások ugyanis a mintegy 2400 embert foglalkoztató cégnél még pár napja is eredménytelennek tűntek. A szakszervezet a fizikai dolgozók esetében bruttó 33 ezer forintos, a szellemi munkát végzőknél pedig 6+2 százalékos, de minimum 33 ezer forintos alapbéremelést követelt, a munkáltató viszont ennél 7 ezer forinttal kevesebbet ajánlott. A tárgyalások megrekedtek, a dolgozók körében indult aláírásgyűjtés során ugyanakkor 1700-an jelezték: készek akár a sztrájkra is, ha nem sikerül elfogadható béremelést kiharcolni. A Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagszervezete kedden jelentette volna be a sztrájkbizottság megalakulását, ám a cégvezetés egy nap halasztást kért, mondván: be szeretné mutatni új ajánlatát. Az új javaslatot a szakszervezet el is fogadta, csütörtökön pedig aláírták a megállapodást. Marsitsné Horváth Marianna, a 900 tagot számláló helyi szakszervezet elnöke elmondta: olyan ajánlatot kaptak, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy a cégvezetés el akarja kerülni a sztrájkot. Ez egyébként a szakszervezetnek sem volt célja. Így most a fizikai állomány bére bruttó 30 ezer forinttal, a szellemi dolgozók fizetése 4+2 százalékkal, de minimum 30 ezer forinttal emelkedik, ami a tavalyi 17 ezer forintos emeléshez képest jelentős előrelépés. Jelenleg így a legalacsonyabb bruttó alapbér is meghaladja a 200 ezer forintot, a gyártósori összeszerelők pedig jóval efölött keresnek. A megállapodásnak fontos része, hogy a munkaadó nem alkalmazza a túlóratörvényt. A cégnél egyébként már 2017-ben is volt példa a sztrájkbizottság megalakítására, 2016-ban pedig kétórás figyelmeztető sztrájkot is tartottak a dolgozók. Az autóiparban ezzel együtt már-már 40 fölött van azon cégek száma, ahol sikerült megállapodni az idei béremelésekről. Mindenütt kétszámjegyű, 10-15 százalékos növelést értek el a helyi szakszervezetek – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Négy autóipari beszállítónál ugyanakkor napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot, mivel egyelőre nem sikerült dűlőre jutni a béremeléseket illetően. Az egyik helyen a kollektív szerződés is vita tárgya, a munkáltató ugyanis nem akar ilyet kötni. A szakszervezet attól tart, hogy ez összefügg a túlóratörvénnyel: kollektív szerződés esetén ugyanis évi 300, egyéni megállapodásokkal viszont évi 400 túlóra rendelhető el. Másik két cégnél pedig nem csak a béremelés mértéke okozza a nézeteltéréseket, hanem a cégvezetés trükközése is – fogalmazott László Zoltán. A bérfejlesztéssel egyidejűleg ugyanis a dolgozók jelentős részét – akár 50-70 százalékát is - átsorolnák alacsonyabb bérkategóriákba. Így hiába kapnak béremelést, a százalékok az eleve alacsonyabb összegekre rakódnak rá, ezért előfordul, hogy egy 18 százalékos általános béremelés az adott dolgozó esetében csupán 6 százalékos tényleges növekedést jelent – magyarázza a szakszervezeti vezető. Elmondása szerint az ilyen jellegű átsorolások az utóbbi években egyre inkább elharapódznak a cégeknél. A dolgozók viszont sokszor nincsenek tisztában vele, mit írnak alá, és csak utólag fordulnak a szakszervezetekhez. Előfordul az is, hogy a törvényi előírások ellenére nem egyeztetnek a helyi szakszervezettel a munkavállalókat érintő kérdésekről. Dolgozói jelzések alapján úgy tudjuk, a kecskeméti Mercedes egyik beszállítójánál csoportos, azaz legalább 30 fős létszámleépítésre készül a cégvezetés, ám erről mindeddig nem egyeztettek a helyi szakszervezettel. László Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta: a munkaügyi hatóságtól is kaptak hasonló információkat, ám a leépítésekről mindeddig nem sikerült beszélniük az érintett cég vezetésével. Nagy port kavart a Suzuki esete is, ahol a Vasas helyi tagszervezetének megalakulását követő reggelen munkája minőségét kifogásolva elbocsátották a tagszervezet titkárának választott, a cégnél amúgy 14 éve dolgozó férfit. A cégvezetés jelezte is: az üzemi tanácsot tekinti tárgyalópartnernek. Múlt héten pedig a Magyar Suzuki Zrt. be is jelentette: 18 százalékos béremelésről állapodtak meg az üzemi tanáccsal. Egy üzemi tanács azonban lényegében csak rábólinthat egy munkáltatói ajánlatra, hiszen nincsenek olyan jogosultságai, mint egy szakszervezetnek. Csak üzemi megállapodást köthet, amely nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Ha pedig minderről nem sikerült megállapodni, akkor – az üzemi tanácsokkal ellentétben – akár sztrájkot is kezdeményezhet. Márpedig most intő példaként lebeghet számos munkáltató szeme előtt a győri Audi-gyárban egy hónapja lezajlott egy hetes sztrájk. A felfokozott hangulatban olykor viszont a munkavállalók is meggondolatlanul lépnének. A Vasas vezetőinek az utóbbi két hónapban három gyárban is le kellett beszélnie a dolgozókat a sztrájkról. Az egyik helyen az új szakszervezeti vezetők felkészültsége, a másik helyen az érdemi taglétszám hiányzott hozzá, a harmadik cégnél pedig járható út volt a tárgyalásos megegyezés – magyarázza László Zoltán. Szerinte a szakszervezeti vezetőknek komoly felelősségük van most abban, hogy a dolgozók ne szaladjanak fejjel a falnak. Az elmúlt hónapok határozottabb szakszervezeti fellépései megerősítették és magabiztosabbá tették a dolgozókat. Végre nem húzzák be fülüket-farkukat, és erre mindenképpen építeni kell - hangsúlyozta. A sztrájk azonban sosem lehet cél, csupán eszköz a megállapodás eléréséhez. Egy munkabeszüntetés megszervezése pedig nem megy egyik-napról a másikra: ahhoz komoly felkészültség és szervezettség szükséges, különben hatalmas pofonokba szaladhatnak bele a dolgozók.

A Hankooknál is készülnek a munkabeszüntetésre

A vegyiparban is forró helyenként a hangulat. A debreceni TEVA-gyárnál magasabb béreket követelve február közepén tüntetést szerveztek a dolgozók, fellépésük pedig úgy tűnik, hatásos volt. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint közelednek az álláspontok, és valószínűleg hamarosan megszületik a bérmegállapodás. A dunaújvárosi Hankook gumigyárban viszont korántsem ilyen kedvező a helyzet. A cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a helyi szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, amely válaszul sztrájkbizottságot alakított. A cégvezetés, úgy tűnik - a Suzukihoz hasonlóan -, az üzemi tanácsot tekinti tárgyalófélnek. Egy tájékoztató formájában arról értesítették ugyanis a dolgozókat, hogy az üzemi tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor. A helyi szakszervezet kedden bejelentette sztrájkkövetelését:18 százalékos alapbérfejlesztést, a besorolási rendszer és az elkötelezettségi bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést, 13. havi bónuszt, a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára pedig 5 százalékos pótlékot szeretnének elérni. Új tárgyalási időpontnak március 4-ét tűzték ki, innentől számítva 7 napon belül - ha nem sikerül megegyezni - 2 órás figyelmeztető sztrájkot hirdethetnek. Székely Tamás szerint a sztrájk támogatottsága nagy a dolgozók körében, még a nem szakszervezeti tagok is pozitívan állnak a kérdéshez. A gyárban egyébként mintegy 3100-an dolgoznak, több mint 20 százalékuk szakszervezeti tag, de a létszám egyre nő, mert az utóbbi napokban százával lépnek be a munkavállalók. A vezetőség félelmét jelzi, hogy felderítőket küldenek ki a gyárba, hogy megtudják, kik a szakszervezeti tagok, de ez alkotmányos jogokat sért – fogalmazott a VDSZ elnöke. Hozzátette: rendkívül feszült a hangulat, és elkerülhetetlennek látszik a figyelmeztető sztrájk. Szerinte erre készülhet a vezetőség is, hiszen fokozottabb tempóra kapcsolták az abroncsgyártást, hogy egy nagyobb raktárkészletet halmozzanak fel.  V. A. D.

Négyszáz csapás jöhet az Auchantól

Bár nem mondta ki a Auchan Magyarország Kft. menedzsmentje, hogy mindenképpen alkalmazni kívánja a Munka törvénykönyve „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítását, de arról sem hajlandó tárgyalni a cégnél működő reprezentatív szakszervezettel, hogy ne alkalmazzák az országos ellenállást kiváltó jogszabályt – nyilatkozta lapunknak Karsai Zoltán, a a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) elnöke. Információi szerint egyébként már elkészült a munkáltató ás a munkavállaló közötti szerződéstervezet az évi 400 órás túlóráról.  Más gond is akadt a francia tulajdonú áruházláncnál. Több kisebb vidéki üzletében az Auchan a takarítást is a bolti dolgozókkal végeztetné el, külön juttatás nélkül. A szakszervezet szerint a munkatársak ehhez nem kaptak megfelelő képzést sem. Az Auchan ezt cáfolta és a Népszava kérdésére válaszolva kifejtette: a hazai kiskereskedelemben bevett gyakorlatnak megfelelően a bolti munkatársaink takarítási feladatokat is ellátnak. Erről , állításuk szerint, minden belépő kollégát tájékoztatnak és megfelelő képzést is kapnak. Árnyalja a képet, hogy egyeztetések zajlanak vállalat és az érdekképviseletek között azért, hogy pontosítsák a bolti munkatársak munkaköri leírását.  B. T.

Március 11-ig kapott haladékot a Metro

Még nem alakult meg a Metro áruházláncnál a sztrájkbizottság, ahogy az tévesen megjelent a sajtóban, de fogytán a türelme a dolgozóknak. A négypontos követelésüket tegnap személyesen adta át a KASZ elnöke a cég vezetőinek. Március 11-ig kaptak haladékot, ha addig sem hajlandók érdemi engedményekre, akkor alakul meg a sztrájkbizottság, és a törvény szerint egy hete van a vállalat vezetésének a válaszra. Attól függ majd, mit lépnek a munkavállalók, illetve a szakszervezet. Ha a sztrájk mellett döntenek, az 13 áruházban majd’ 2600 dolgozót érinthet. A munkavállalók azt követelik, hogy a minimális alapbér a 13.-14. bér mellett érje el a bruttó 210 ezer forintot, és ezzel a havi alapbér 245 ezer forintra emelkedjen. Emellett a 3-5-10 éves munkaviszony után 5-5 százalékos béremelés járjon, illetve vezessék be teljes körűen a targoncavezetőknek járó pótlékot.  B. T. 

Figyelmeztetnek a paksi fegyveres őrök

Két órás figyelmeztető sztrájkot tartanak holnap a Paksi Atomerőmű fegyveres biztonsági őrségének kiszervezésben érintett munkavállalói - jelentette be csütörtökön az atomerőmű két szakszervezete, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete Paksi Atomerőmű (MÉSZ) és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ). Indolásuk  szerint a lépésre azért kerül sor, mert a menedzsment nem teljesíti követelésüket, amely szerint az érintett munkavállalók jelenlegi munkafeltételei a kiszervezés után is változatlanok maradnak, nem szenvednek el azonnali jövedelem csökkenést, hanem az csak fokozatosan és több év múlva jelenik meg. A szakszervezetek kijelentették: ha továbbra sem születik megállapodás, az érintett munkavállalók készek a sztrájkot folytatni.

Frissítve: 2019.03.03. 10:36

Spórolós energiatakarékosságot vállal a kormány

Publikálás dátuma
2019.02.28. 19:21
FOTÓ: NÉPSZAVA
Az Orbán-kormány 2020-ra és 2030-ra a megújulóenergia-arány és az energiahatékonyság növelése terén is jóval az uniós átlagok alatti értékeket vállal. A rendkívül vérmes szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célba viszont beleállunk.
Magyarország 2020-ra az unió által megcélzott 20 százalékos helyett 14,65, 2030-ra pedig a 32 százalékos cél helyett 20 százalékos megújulóenergia-arányt tervez – derül ki az unió számára - két hónapos késéssel - a napokban benyújtott Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első tervezetéből. A 20 százalékos energiahatékonyság-csökkentési cél helyett 2020-ra konkrét – 1009 petajoule-os (PJ) – fogyasztást ígérnek. (Ennél amúgy a 2017-es adat jóval magasabb, 1121 PJ, ami tavaly is tovább emelkedett.) 2030-ra az uniós 32,5 százalékos átlaghoz Magyarország 8-10 százalékkal kíván hozzájárulni. Megjegyzik ugyanakkor, hogy szerintük eme uniós célszámok nem kötelezőek. Mi több, meggyőződésük, hogy a 2030-as hazai fogyasztás megfelel majd a 2005-ös szintnek. A KSH szerint ez a 1186 PJ-s érték a valaha mért legmagasabb. Ezt támasztja alá az is, hogy megjegyzésük szerint a 2030-as érték 14 százalékkal még meg is haladja majd a 2015-öst. Üvegházhatású gázokból 1990-es alapon az unió szintén 20 százalékos csökkentést céloz – erre nincs magyar adat -, míg 2005-ös alapon a 10 százalékos uniós célhoz képest nálunk ugyanekkora emelkedés szerepel. Igaz, hozzáfűzik, hogy e tekintetben valójában mégis inkább 30 százalékos csökkentést fogunk elérni. 2030-ra viszont tartani igyekszünk az unió kőkemény, 1990-hez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célját. 2005-ös alapon az EU-s 30 százalék helyett Magyarország 7 százalékot tűzött ki maga elé célul. Ehhez a 2017-es 64,44 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást további 8,2 millióval kell csökkenteni. Magyarország ez utóbbi célra hivatkozva bővíti a paksi atomerőművet, illetve kezdte – a szélerőműtelepítések betiltása mellett - ösztönözni a naperőmű-létesítéseket. Mi több: a tavaly októberben elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2050-re legalább 52 százalékos, de leginkább 85 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést irányoz elő. Terveik szerint 2030-ra a megújuló energia alapú áramtermelők mérete meghaladja majd a 4600 megawattot, amiből több mint 4 ezret napelemek tesznek majd ki. Ez az igények mintegy 12,8 százalékát lesz képes fedezni. Megjegyzik: a határon átnyúló vezetékeken akár a hazai áramtermelés 46 százaléka is beérkezhetne. Ám ahelyett, hogy ennek előnyeit ecsetelnék, furamód a behozatal visszaszorításának lehetőségeit vizsgálják. Az anyag a továbbiakban részletesen leírja, hogy a vállalt értékeket milyen belső intézkedések révén kívánják elérni, elsősorban az energiatermelés, a közlekedés, az ipar és az épületek területén. A NEKT benyújtásáról hírt adó Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. megkeresésünkre egyelőre nem kívánta véleményezni az anyagot. Korábban Ámon Ada, az Energiaklub elnöke lapunknak rendkívüli mértékben kevesellte a megújulóenergia-arányra tett vállalást – amelynek 2030-as értéke csupán néhány százalékkal haladja meg a jelenlegi szintet -, az energiahatékonysági vállalásokat pedig szerinte a módszertani trükközés jellemzi. Az idei év a tagállamok és a bizottság közötti tárgyalásoké - vázolta a folyamatot korábban lapunknak Szalai Gabriella, a MEHI ügyvezetője. Ezalatt Brüsszel áttekinti, a vállalások elegendőek-e az összesített célok eléréséhez. Ha nem, igyekeznek az egyedi értékeket feltornászni. Így ez év végére születhetnek meg a tagállamokra lebontott, kötelező célszámok.
Szerző

Figyelmeztető sztrájk lesz a Paksi Atomerőműben

Publikálás dátuma
2019.02.28. 17:48

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak szombaton a Paksi Atomerőmű fegyveres biztonsági őrei.
"A sztrájkban a munkára képes állomány minden munkavállalója egységesen részt vesz" - közölte a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ). Egyben arra is figyelmeztetnek, hogyha a munkaügyi konfliktusban a figyelmeztető sztrájk után sem születik megállapodás, "az érintett munkavállalók készek a sztrájkot folytatni, készek a szakszervezetek további tüntetéseket is szervezni az ügyben bármilyen módon érintett hivatalok, intézmények előtt".  
Az atomerőműben a konfliktust a fegyveres biztonsági őrség kiszervezése okozza. A két szakszervezet a múlt héten közölte, azt szeretnék elérni, hogy a munkáltató a fegyveres biztonsági őrség tevékenységét ne szervezze ki, illetve a tevékenység kiszervezése esetén méltányos feltételeket biztosítson a munkavállalóknak. "A szakszervezetek követelése, hogy a kiszervezésben érintett munkavállalóknak méltányos feltételeket biztosítson a munkáltató, valamint az érintett munkavállalókat érő hátrányokat teljes körűen vegye számba és azok enyhítésére a tisztességes bánásmód érzetét adó elszámolást nyújtson. Ilyen elszámolásnak tekinthető a szakszervezetek szerint, ha az érintett munkavállalók jelenlegi munkafeltételei a kiszervezés után is változatlanok maradnak, nem szenvednek el azonnali jövedelem csökkenést, hanem az csak fokozatosan és több év múlva jelenik meg. Ezzel szemben a munkáltató abból a jogalkotói szándékból indul ki, miszerint egyes munkavállalók esetében, akik munkáltatójának személyében változás következik be, a változatlan munkafeltételeket egy évig fenn kell tartani. Ezt a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak" - írták.
A MÉSZ és a PADOSZ szerint a fegyveres biztonsági őrség tevékenysége egy atomerőműben nem az a munkakör, amely bármely kérdésben a jogszabályi minimum nyújtására adna alapot. A fegyveres biztonsági tevékenységet ellátó munkavállalók (amely nem egyenlő a fegyveres vagyonőrrel) többek között ezért nem foglalkoztathatók minimálbéren.
Az őrség tagjai a héten Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala előtt tiltakoztak.
Szerző