Spórolós energiatakarékosságot vállal a kormány

Az Orbán-kormány 2020-ra és 2030-ra a megújulóenergia-arány és az energiahatékonyság növelése terén is jóval az uniós átlagok alatti értékeket vállal. A rendkívül vérmes szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célba viszont beleállunk.

Magyarország 2020-ra az unió által megcélzott 20 százalékos helyett 14,65, 2030-ra pedig a 32 százalékos cél helyett 20 százalékos megújulóenergia-arányt tervez – derül ki az unió számára - két hónapos késéssel - a napokban benyújtott Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első tervezetéből. A 20 százalékos energiahatékonyság-csökkentési cél helyett 2020-ra konkrét – 1009 petajoule-os (PJ) – fogyasztást ígérnek. (Ennél amúgy a 2017-es adat jóval magasabb, 1121 PJ, ami tavaly is tovább emelkedett.) 2030-ra az uniós 32,5 százalékos átlaghoz Magyarország 8-10 százalékkal kíván hozzájárulni. Megjegyzik ugyanakkor, hogy szerintük eme uniós célszámok nem kötelezőek. Mi több, meggyőződésük, hogy a 2030-as hazai fogyasztás megfelel majd a 2005-ös szintnek. A KSH szerint ez a 1186 PJ-s érték a valaha mért legmagasabb. Ezt támasztja alá az is, hogy megjegyzésük szerint a 2030-as érték 14 százalékkal még meg is haladja majd a 2015-öst.

Üvegházhatású gázokból 1990-es alapon az unió szintén 20 százalékos csökkentést céloz – erre nincs magyar adat -, míg 2005-ös alapon a 10 százalékos uniós célhoz képest nálunk ugyanekkora emelkedés szerepel. Igaz, hozzáfűzik, hogy e tekintetben valójában mégis inkább 30 százalékos csökkentést fogunk elérni. 2030-ra viszont tartani igyekszünk az unió kőkemény, 1990-hez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célját. 2005-ös alapon az EU-s 30 százalék helyett Magyarország 7 százalékot tűzött ki maga elé célul. Ehhez a 2017-es 64,44 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű kibocsátást további 8,2 millióval kell csökkenteni. Magyarország ez utóbbi célra hivatkozva bővíti a paksi atomerőművet, illetve kezdte – a szélerőműtelepítések betiltása mellett - ösztönözni a naperőmű-létesítéseket. Mi több: a tavaly októberben elfogadott második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2050-re legalább 52 százalékos, de leginkább 85 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést irányoz elő.

Terveik szerint 2030-ra a megújuló energia alapú áramtermelők mérete meghaladja majd a 4600 megawattot, amiből több mint 4 ezret napelemek tesznek majd ki. Ez az igények mintegy 12,8 százalékát lesz képes fedezni.

Megjegyzik: a határon átnyúló vezetékeken akár a hazai áramtermelés 46 százaléka is beérkezhetne. Ám ahelyett, hogy ennek előnyeit ecsetelnék, furamód a behozatal visszaszorításának lehetőségeit vizsgálják.

Az anyag a továbbiakban részletesen leírja, hogy a vállalt értékeket milyen belső intézkedések révén kívánják elérni, elsősorban az energiatermelés, a közlekedés, az ipar és az épületek területén.

A NEKT benyújtásáról hírt adó Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. megkeresésünkre egyelőre nem kívánta véleményezni az anyagot. Korábban Ámon Ada, az Energiaklub elnöke lapunknak rendkívüli mértékben kevesellte a megújulóenergia-arányra tett vállalást – amelynek 2030-as értéke csupán néhány százalékkal haladja meg a jelenlegi szintet -, az energiahatékonysági vállalásokat pedig szerinte a módszertani trükközés jellemzi. Az idei év a tagállamok és a bizottság közötti tárgyalásoké - vázolta a folyamatot korábban lapunknak Szalai Gabriella, a MEHI ügyvezetője. Ezalatt Brüsszel áttekinti, a vállalások elegendőek-e az összesített célok eléréséhez. Ha nem, igyekeznek az egyedi értékeket feltornászni. Így ez év végére születhetnek meg a tagállamokra lebontott, kötelező célszámok.