Autóba rejtett pokolgép robbant Szomália fővárosában, többen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.02.28. 21:39
Robbantás Szomália fővárosában
Fotó: ABDIRAZAK HUSSEIN FARAH / AFP or licensors
A robbanás Mogadishu üzleti negyedében történt, ahol hotelek, vásárok, üzletek és éttermek vannak. Jelenleg öt halottról lehet tudni, de várhatóan emelkedni fog a halálos áldozatok száma.
Autóba rejtett pokolgép robbant Szomália fővárosában csütörtökön - írja az atv.hu. A helyi rendőrség közlése szerint a merényletben legalább öt ember meghalt és több épület is megsemmisült Mogadishu legforgalmasabb utcájában. A robbanás a város üzleti negyedében történt, ahol hotelek, vásárok, üzletek és éttermek vannak - mondta el egy rendőrségi tisztviselő a Reuters hírügynökségnek. A tisztviselő hozzátette, jelenleg öt halottról és 25 sérültről lehet tudni, de várhatóan emelkedik majd a halálos áldozatok száma.

Szélsőséges iszlamista csoportok gyakran követnek el támadásokat a kelet-afrikai országban.
Szerző

Vádat emeltek Benjamin Netanjahu ellen, bukhatja a választást

Publikálás dátuma
2019.02.28. 20:04

Fotó: GALI TIBBON / AFP
Az izraeli főügyész bejelentette, vádat emel Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen.
Avichai Mandelblit főügyész hónapok óta fontolgatta, hogy a kormányfő korrupciós ügyei miatt megteszi ezt a lépést. Elhatározásában feltehetően megerősítette, hogy az izraeli legfelsőbb bíróság csütörtökön visszautasította a Likud párt kérelmét, hogy a főügyész a választásig ne emeljen vádat. Április 9-én előrehozott parlamenti választások lesznek Izraelben. Határozottan kijelentette, hogy még a voksolás előtt előterjeszti az indítványát. Avichai Mandelblit azonban nem a politikába akart beavatkozni, még ha a látszat ennek ellenkezőjére utal is. Azt mondta, számára az igazság a legfontosabb, és ezért nem várhat indítványával addig, amíg lezajlik a voksolás. Csakhogy lépésének akár az is lehet a következménye, hogy a kormányfő pártja, a jobboldali Likud - amelyet korábban biztos befutónak tekintettek - a számba jöhető koalíciós partnereivel sem lesz képes többséget összekovácsolni. Így két magyar ősökkel bíró politikus, a centrista Jair Lapid és Beni Ganz centrista jellegű politikai tömörülése kísérelheti meg a kormányalakítást, ugyancsak koalícióban. A vádemelésnek tehát súlyos következményei lehetnek. Az izraeli választók számára az alkalmasság legfontosabb kritériuma a biztonság garantálása, amire egy meggyanúsított politikus aligha a legmegfelelőbb.  A Benjamin Netanjahu elleni vádak egyike szerint a kormányfő és felesége drága ajándékokat fogadott el egy izraeli születésű hollywoodi milliárdos producertől, és egy ausztrál üzletembertől. A szivarok és pezsgő értékét, átszámítva mintegy 80 millió forintra becsülik. A vád szerint ez bizalommal való visszaélés.  A másik ügyben - a vád szerint - egy izraeli újság kiadójának a kormányfő  felajánlotta, hogy kedvezőbb cikkekért cserébe segít stabilizálni a lap helyzetét, az egyik médiaversenytársával szemben. Az újság kiadóját vesztegetéssel, Netanjahut pedig itt is a bizalommal való visszaéléssel vádolják. A harmadik vádpont - vesztegetés - szerint az egyik telekommunikációs társaság főrészvényese arra utasította a tulajdonában lévő híroldalt, hogy pozitív média visszhangot teremtsen Netanjahu és családja számára. Cserébe a cég a trösztellenes törvények tiltása ellenére vásárolhatott meg egy  műholdas kábelszolgáltatót. A kormányfő minden vádpontban ártatlannak vallja magát. A vádemeléssel sújtott miniszterelnöknek nem kötelező lemondania. A Knesszet, a parlament felkérheti ugyan erre, de ezt sem kell figyelembe vennie.    
Frissítve: 2019.02.28. 21:56

Brexit: fogy az idő, sok a teendő

Publikálás dátuma
2019.02.28. 19:35

Fotó: Mark Duffy / AFP
A brit kormányfőnek változatlanul meg kell küzdenie a politikáját ellenző konzervatív képviselőkkel is. A Munkáspárt közben újabb népszavazást, sőt előre hozott választást akarna.
Talán a jövő héten, de március 12-ig mindenképpen szavaz a brit parlament alsóháza a Brexit-szerződésről. Theresa May miniszterelnök egyelőre még a halasztás mellett döntött. Ennek csak az az oka, hogy változatlanul többségben vannak a Brüsszellel kötött és január közepén megsemmisítő, 230-as többséggel elutasított megállapodás ellenfelei. Pedig az idő sürget, már csak négy hét van március 29-ig, amikor - a tervek szerint - este 11 órakor Nagy-Britannia végleg kilép az Európai Unióból. Három módosító indítványról rendezett szerda késő esti voksolás alapján a két nagy párt mindenesetre fontos következtetésekre juthatott kilépési taktikájának alakításához. Bár Theresa May bejelentései után az összpárti, Yvette Cooper és Oliver Letwin nevével fémjelzett javaslat - amely kizárja az egyezség nélküli Brexitet - okafogyottá vált, a szavazás “kőbe véste” a parlament megállapodási szándékát, illetve ennek alternatívájaként azt, hogy esetleg kezdeményezik a határidő kitolását az Európai Uniótól. A Munkáspárt segítségével a beterjesztés 502 igen és 20 nem szavazattal fölényesen átment, ám a húsz elutasítón kívül 88 tory honatya, azaz összesen a frakció közel harmada és kilenc észak-ír demokratikus unionista tartózkodott. Az utóbbi azt jelenti, hogy lényegében nem támogatják a kormány politikáját. Ez, ahogy azt a mindig kitűnően informált blogjában Laura Kuenssberg, a BBC politikai főszerkesztője is megállapítja, “nyilvánvaló utalás arra, milyen kemény tory ellenállásra kell majd számítani, ha és amikor az alsóháznak lehetősége lesz megakadályozni a no-dealt és ehelyett rálépni a féket”. Szinte elképzelhetetlen, hogy Theresa May pusztán saját konzervatív képviselőire és a vele a 2017-es tavaszi választás után együttműködési szerződést kötött észak-ír unionisták pártjára, a DUP-ra támaszkodva át tudná vinni a megállapodást a parlamenten. Az azért biztató, hogy a csökönyös euroszkeptikus Európai Kutatócsoport vezetője, Jacob Rees-Mogg az eddiginél engedékenyebb hangot megütve kijelentette, már az is elég lenne, ha egy függelék biztosítaná, soha nem fogják alkalmazni a “backstopként” emlegetett határrendezést.  Ahogy az várható volt, a parlament leszavazta a Munkáspárt által benyújtott módosító indítványt, mely a tárgyalások finisében a “puha” Brexit felé terelte volna a folyamatot, egy állandó vámunióra és az egységes piachoz erősen hasonló gazdasági körülményekre való átállással. A vereség után Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére elkötelezte magát egy új népszavazás mellett, ahol az eldöntendő kérdések között várhatóan az Európai Unión belül maradás is szerepel. A párt azonban folytatja erőfeszítéseit egy újabb, idő előtti parlamenti szavazás kiírására és saját Brexit-elképzeléseinek megvalósítására is.  Míg a brit lakosság nagyjából készpénznek veszi, hogy megfelelő feltételek teljesítése esetén az EU rábólintana a kilépés elhalasztására, a Közösség két legerősebb politikusa, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német szövetségi kancellár szerdai párizsi tárgyalásai után megerősítette, hogy ez “csak akkor lesz elfogadható, ha tisztán látható a szigetország által követett cél. Eljött az idő, amikor a briteknek, - mint ahogy ez partnerek, szövetségesek és barátok között elvárható, - fel kell tárniuk, mi a világos tervük, hogyan látják a jövő közös projektjét”.       
Témák
Brexit