Besokallt a tárca: bírsággal vágják rövidebbre a várólistákat

Publikálás dátuma
2019.03.02. 07:15

Fotó: Vajda József / Népszava
Megelégelte a kormány a várólista-manipulációkat: áprilistól büntetik azokat a kórházakat, amelyek nem a lehető legkorábbi időpontot adják a betegeknek.
Sokakat meglepett a humánminiszter és az egészségügyi szakállamtitkára minapi bejelentése, amely szerint a tizenhárom várólistacsoport felében egy hónapnál rövidebb a várakozási idő. Miközben ők azt állították, hogy a legkevesebb átlagos várakozási idő – nyolc nap – a gerincsérv-műtéteknél volt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján régiónként más, de többségénél ennél hosszabb 9-51 napos átlagos várakozási idők szerepeltek. S miközben van olyan régió, ahol a nyilvános adatközlés szerint például a csípőprotézisre 570 napot is várni kell, addig az egészségügyi kormányzat „csak” 88 napról beszél. Azaz nagyságrendileg más adatokról tájékoztatja a finanszírozó honlapján a betegeket, mint amikre az egészségpolitikusok a sikerpropagandájukat építik. Megtudtuk: a háttérben már dolgoznak egy ideje az ordító ellentmondás feloldásán. Az egészségbiztosító több mint egy éve finomítja a várólista regisztrációs rendszerét. Ennek eredményeként a nem nyilvános felületen már nem csak azt lehet látni, hogy egy-egy orvos, illetve intézet műtéti kapacitása szerint mikorra sorolható be legkorábbra az adott beteg, hanem azt is, ha valaki ennél későbbi időpontot ad a páciensének. Ez pedig eddig sokszor elfordult. Sőt egyes magyarázatok szerint ezért nyúltak olyan hosszúra a nyilvánosan meghirdetett várakozási idők, amelyeket aztán sokszor a gyakorlatban a hálapénz kurtított. A fájdalomtól szenvedők, az olykor éves előjegyzéstől megriadva, ugyanis megpróbálja „okosban” javítani a helyzetüket. Áprilisban a finanszírozó élesíti az új várólista regisztráló-elszámoló rendszerét. Ettől kezdve az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd beírni az esetet. Ha pedig egy pácienst az eredeti időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig amíg tisztázódik, mi okból történt ez a változás. A szakmailag indokolt esetben – például ha romlott a beteg állapota – nem lesz szankció. Viszont ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizet, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban sem végzik el az adott betegnél a beavatkozást. Ilyenre ma is látszik példa a NEAK honlapján. Például a gerincműtétnél jelenleg is látható mínusz egy napos maximális várakozási idő. Ezt egy, a rendszert jól ismerő szakember a Népszavának azzal magyarázata, hogy az említett esetekben a pácienseket meg kellett volna műteni de az valamiért elmaradt. A jövőben az ilyesmi sem maradhat „büntetlenül.” A szolgáltatónak 48-72 órája marad majd arra, hogy ezekben az esetekben megindokolja, miért marad el a műtét. A gyakorlatban – különösen a gerincbetegeknél, a csípőízületre váróknál – előfordul, hogy nincsenek műthető állapotban az operációra kijelölt napon. Olykor a beteg gondolja meg magát, és már nem kéri a beavatkozást, vagy esetleg időközben máshol már meg is operálták. Az egészségügyi kormányzat 2012 óta próbálja csökkenteni a várólisták hosszát. Előbb azzal, hogy kiszűrték azokat a betegeket, akik több intézménybe is bejelentkeztek. Később plusz finanszírozást adtak azoknak kórházaknak, ahol gyorsabban ellátták a beteget. Mindennek hatására a 2012-ben még 70 ezres listát 2016-ra a felére tudták csökkenteni. Az elmúlt két évben milliárdokat költöttek a várólista hosszának rövidítésére. Idén hatmilliárd forint van erre a célra.
Szerző

Trükkös módon jutott földekhez Mészáros Lőrinc Békésben

Publikálás dátuma
2019.03.02. 06:30

Fotó: Kállai Márton
Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből. Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt. Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot. Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést. A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is.
Szerző

A tévészékház ostromlóit "forradalmároknak" nevező riporter lett az Emmi sajtófőnöke

Publikálás dátuma
2019.03.01. 19:38
Mostantól Császár Attila válaszolhat a kérdésekre az Emmi nevében
Fotó: Vajda József / Népszava
Az a Császár Attila felel mostantól az Emberi Erőforrások Minisztériumának kommunikációjáért, akinek 2006-os elfogult tudósítása miatt egymilliós bírságot szabtak ki akkori munkahelyére, a Hír TV-re.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sajtófőnöke lett Császár Attila, aki a Hír TV, majd az Echo TV riportere és műsorvezetője volt - értesült az Index. Az érintett a portál érdeklődésére meg is erősítette, ő lett a minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztályának vezetője.

Császár, ahogy az az interneten fellelhető életrajzában szerepel, újságírói pályáját a nyolcvanas években a Magyar Rádiónál kezdte, később a Magyar Televízióhoz került, majd az Új Magyarország, illetve a Napi Magyarország újságok munkatársa volt. 2002-től három évig a Duna Tv-nél dolgozott, 2005-ben átigazolt a Hír TV-hez. A 2015-ös "G-nap" után két évig még maradt a Simicska Lajos tulajdonában álló tévénél, majd átment az addigra már Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő Echo TV-hez.

Igazán ismertté 2006 szeptemberében vált, amikor
a Magyar Televízió Szabadság-téri székházának többek közt Molotov-koktélokkal felszerelkezett ostromlóit "forradalmároknak" nevezte.

Az akkor történteket többször is 1956-hoz hasonlította. Az elfogult tudósítás miatt később az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 1 millió forintra büntette a csatornát.

Császár Attila korábban sajtósként is szerzett tapasztalatokat. 1998-2002 között, vagyis az első Orbán-kormány alatt először a Szociális és Családügyi Minisztérium, később pedig a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium sajtóosztályán dolgozott.
Szerző