Kevés az újonc, sok a távozó a tűzoltóknál is

Publikálás dátuma
2019.03.04. 06:00
Megcsappant a felszerelni akarók száma
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Sokan hagyják el a pályát és drasztikusan csökken az újoncok száma – panaszolták lapunknak több laktanyából is. A katasztrófavédelem szerint minden rendben van.
– Ki az a lökött, aki most tűzoltónak megy? Én tizenhét évig voltam állományban, szeretem ezt a hivatást, de már árufeltöltőként is sokkal jobban lehet keresni – mondta az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ) társelnöke. Antalfi Zsoltot azért kerestük meg, mert miután lapunk arról írt, hogy drasztikusan csökkent a rendőrök utánpótlása, több forrásból is úgy értesültünk: a tűzoltóknál is kísértetiesen hasonló a helyzet. Információink szerint a Dunántúlon a vonuló állomány átlagosan 15-20 százaléka hiányzik. Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős szolgálati csoportból 5-6, egy 20 fősből 3-4 tűzoltót kellene pótolni. Tíz évvel ezelőtt ez nem jelentett volna gondot, hiszen egy-egy álláshelyre többszörös volt a túljelentkezés, mára viszont megcsappant a felszerelni akarók száma. A kelet-magyarországi megyékben érdeklődve is szinte minden megkérdezett tűzoltó azt mondta, hogy 15-20 százalékos a létszámhiány náluk.
Nemcsak vidéken, hanem már a fővárosban is vannak hasonló problémák. Antalfi Zsolt úgy tudja, hogy Budapest egyik kerületében a hatvanfős vonulós állomány három csoportjából 3-4 tűzoltó hiányzik. – Nem jelentkezik senki. Régen százával jöttek a fiatalok, lehetett közülük válogatni. Nagy volt ugyanis a lemorzsolódás: tízen, tizenöten kibuktak azonnal az orvosin. Most viszont mindenkit átnyomnak, mert örülnek, hogy legalább valaki érkezik – érzékelteti a helyzetet a szakszervezeti vezető. Antalfi beszélt egy egri kollégájával is, éd a diskurzus közben azt hitte, elájul: – 52 éves újonc állított be hozzájuk. Vele mit kezdjenek?
– Tíz éve, amikor felszereltünk, még biztos szakmának számított a tűzoltóé. Amikor másfél éve leszereltem, és elmentem kamionosnak, ebből már szinte semmit nem éreztünk: az úgynevezett „civil” életben elhúztak mellettünk a fizetések, lassan egy szalag mellett álló, frissen betanított munkás a másfélszeresét keresi a miénknek. A túlórát nyögvenyelősen fizetik ki, az eszközeink elavultak, így kell vagyont és életeket mentenünk – panaszkodott egy észak-borsodi volt tűzoltó. Panaszokat az állományban lévőktől is hallottunk, de a legtöbben hozzátették: nem piszkítanak abba a tenyérbe, ami enni ad nekik, ezért nyíltan nem kritizálják a testületet. – Korábban előre meghirdették a nyilvános toborzásokat, ahová odacsődítették a médiát. Népszerű volt a szakma, sokszor százan jöttek jelentkezni és két-három napig tartott az esemény – emlékezett vissza lapunknak az ETSZ társelnöke, Antalfi Zsolt. Szerinte a pénz már akkor is rossz volt, de kaptak szolgálati nyugdíjat, 13. havi bért és esetleg jutalmakat is. Most viszont ott tartunk – folytatta a szakszervezeti vezető –, hogy a szolgálati nyugdíj megszűnt, a rossz bér viszont maradt, amit már gyakorlatilag minden más szakma überel. – Beszéltem olyan volt tűzoltóval, aki Pakson szerelt le, ma már az erőmű fegyveres őrségében dolgozik és nettó 100 ezer forinttal vitt többet haza. – Rengeteg a munka, nagyok az elvárások, csak ez nem párosul anyagi megbecsüléssel – jegyezte meg egyik informátorunk. – Nem véletlen, hogy az újonnan felszerelők egy jelentős része rövid időn belül távozik: havi nettó 150 ezer forintot másutt sokkal könnyebben meg lehet keresni. Hasonló a helyzet a tisztekkel is, egy kezdő hadnagy 250-260 ezer forintot kap kézhez, ehhez felsőfokú végzettség kell. Beszélik, hogy a felvételihez kötelező lesz az emelt szintű érettségi: ha valaki annyira jó fizikából vagy matematikából, miért tűzoltónak menne, miért nem mérnöknek, ahol a kezdő fizetése másfélszer-kétszer nagyobb, és nincs ekkora felelősség rajta? Az általunk megkérdezett, már leszerelt tűzoltók közül mindenki az alacsony fizetést jelölte meg elsődleges távozási okként. – Ugye 24-48 órában dolgoztunk, ám a két pihenőnap nekem csak papíron létezett, ugyanis napi 8 órában kisteherautóval árut szállítottam zöldségboltokba – állította Tamás, aki 22 év szolgálat után tavaly szerelt le. – Fizikálisan megviselt, amúgy is komoly szinteket kell teljesíteni, nehezen bírtam. Ahogy a többi ötven körüli egykori társam is: ennyi idő alatt elhasználódik az ember abban a munkában, s nincs lehetőség regenerációra, feltöltődésre, a végére roncs lesz mindenki, hiszen ötven felett ugyanúgy cipeli azt a rengeteg felszerelést, mint a fiatalok. Ezt nem akartam megvárni, beszálltam a családi vállalkozásba, szabadok a hétvégéim, és a duplája összejön, mint tűzoltóként. Zoltán csak négy évet töltött a lánglovagok között, ez idő alatt a pihenőnapjai egyikén kollégáihoz hasonlóan mentőzött. – Rengetegen ezzel egészítik ki a fizetésüket – mondta. – Csakhogy a mentőzés még jobban leszívja az ember energiáit. A barátnőmmel alig találkoztam akkoriban, pedig esküvőt terveztünk, s végül úgy döntöttünk, a jövőnk érdekében otthagyom a tűzoltóságot. Pedig szerettem csinálni, jó volt a társaság, csak éppen nem lehet megélni belőle. Kimentünk Graz mellé egy panzióba, először pincér voltam, azután a főnök látta, mindenhez értek, így megtett afféle mindenesnek. Amikor meghallotta, hogy tűzoltó voltam otthon, értetlenkedett: Ausztriában ez egy megfizetett, megbecsült, nyugdíjas szakma.

Katasztrófavédelem: nincs hiány

A túlságosan kevés jelentkezőről és a nagy lemorzsolódásról megkérdeztük a katasztrófavédelmet is és válaszaikból úgy tűnik, mintha két valóság létezne. Noha az állomány számáról és betöltetlen álláshelyekről, nem tettek említést, az állították, minden a lehető legnagyobb rendben van. – A tűzoltó hivatás iránt folyamatosan magas az érdeklődés. Az elmúlt években országos átlagban három-ötszörös túljelentkezés volt a jellemző. A hivatásos állományba kerülés magas szintű fizikai, egészségügyi és pszichológiai feltételeit a jelentkezők jelentős része teljesítette, így a beiskolázásra tervezett létszám feltöltése egyszer sem okozott gondot – írta lapunknak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Kérdésünkre azt is hozzátették: „Nem jellemző, hogy képzés után leszerelnek az újonc tűzoltók.” Az OKF optimista és statisztikai adatokat nélkülöző válasza annyiban nem meglepő,hogy amikor tavaly novemberben Vadai Ágnes DK-s képviselő azt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy mekkora a létszámhiány a tűzoltóságnál, akkor a tárcavezető konkrétumokat nem említve mindössze annyit közölt: "Az érintett szervek az eredményes feladatellátásukhoz szükséges létszámmal rendelkeznek." - Z.Á.

A legtöbben azért hagyják el a pályát, mert más szakmákban többet kereshetnek és a beosztás is jobb
Fotó: Varga György / MTI

Több tízezer tűzeset

Húszezerrel kevesebb tűzeset volt 2017-ben, mint öt évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó, utoljára 2018 nyarán frissített adatbázisából. 2012-ben csaknem 46 ezer tűzesetet regisztráltak – ez egyébként huszonhét év alatt a legmagasabb szám. 2013-ban 27 ezer, 2016-ban 32 ezer, 2017-ben 25 ezer tűzeset történt.

Témák
tűzoltóság

Építési terület lesz – Idén csak egy napra nyit ki a Valyo Kikötő

Publikálás dátuma
2019.03.03. 20:48

Fotó: Valyo Kikötő / Facebook
A jelenlegi tervek szerint az olimpiai pályázat visszavonását követően 2023-as Atlétikai Világbajnokság stadionját tervezi ide a kormányzat – közölte a Valyo csapata.
Építési terület lesz a Valyo Kikötő, így 2019-ben egyetlen napra nyitnak meg, hogy aztán még aznap be is zárjanak – jelentették be a szervezők egy vasárnap létrehozott Facebook-eseményben, a hírt az Index vette észre.
„Mindent megtettünk, hogy folytathassuk idén is, viszont az elmúlt napokban végül döntés született: a Kikötő a hamarosan épülő Budapesti Atlétikai Aréna építési, felvonulási területe lesz, ezért nem tudják a továbbiakban bérbe adni”

– írták a közösségi oldalon.

A Valyo Kikötő egy ideiglenes helyszín volt, egy ideje parlagon heverő állami terület – közölték, hozzátéve: a fejlesztésére több elképzelés is született, a jelenlegi tervek szerint az olimpiai pályázat visszavonását követően 2023-as Atlétikai Világbajnokság stadionját tervezi ide a kormányzat. „A 2018-as év tapasztalatai és tanulságai alapján támogatjuk a sport és rekreációs funkció fejlesztését a területen, különösen azért, mert ezen a telken található a korábban bezárt Vituki strandot ellátó hőforrás, amely értékes termál vízzel növelhetné a budapesti fürdők kapacitását. Félő, hogy az egy nagy világeseményt kiszolgáló atlétikai stadion a Vizes VB uszodájához hasonlóan egy néhány napos rendezvényt szolgál csak és nem tartja szem előtt a lakosság érdekeit. Reméljük, hogy a Valyo Kikötő ráirányította a döntéshozók és a budapestiek figyelmét a területben rejlő óriási lehetőségekre és ezzel is a Főváros fejlődését szolgálta” – fogalmaztak a szervezők. A 2019-es nyitó- és egyben záróbuli március 15-én, pénteken, lesz. A Valyo csapata közölte: ha még a nap végéig összejön az 1300 érdeklődő az egynapos esemény Facebook-oldalán, akkor kétnapos bulit szerveznek. 
Szerző
Témák
Budapest stadion

Videóban üzentek az MTA átalakítása miatt erdélyi kutatók

Publikálás dátuma
2019.03.03. 19:44

Fotó: Tóth Gergő
Aggódva figyelik, hogy mi történik az MTA TK Kisebbségkutató Intézetével.
A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja keretében működő Kisebbségkutató Intézet jövőjét félti több erdélyi magyar társadalomkutató szakember, akik egy erre a célra létrehozott Facebook-oldalon fejezik ki szolidaritásukat a budapesti intézménnyel. Kezdeményezésük válasz a magyar kormánynak arra a szándékára, hogy feldarabolja az MTA kutatóintézet-hálózatát, megszüntessen és beolvasszon egyes intézeteket, és a gazdaságilag megtérülő alkalmazott kutatásokra és az innovációra helyezi a hangsúlyt – írja a maszol.ro. Az erdélyi kutatók által létrehozott Facebook-oldalon azt írják: aggódva figyelik az MTA átalakítását, különösen azt, hogy mi történik az MTA TK Kisebbségkutató Intézetével. „Sokunk szakmai fejlődésében az intézet kulcsszerepet játszott” – teszik hozzá. „Video-üzeneteinken keresztül az MTA TK Kisebbségkutató Intézet, kollegáink, barátaink iránti szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni. Erdélyi kollegáinkat hasonló video-üzenetek elkészítésére biztatjuk!” – olvasható a közösségi oldalon. Az oldalon eddig videóüzenetet tett közzé
  • Kiss Tamás szociológus, a Kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa,
  • Sárándi Tamás történész, a Maros megyei Múzeum munkatársa,
  • Szabó Töhötöm néprajzkutató, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének oktatója,
  • Toró Tibor politológus, a Sapientia EMTE Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok tanszékének oktatója
  • és Székely István Gergő politológus.
Szerző
Témák
MTA kutatók
Frissítve: 2019.03.03. 20:03