Kevés az újonc, sok a távozó a tűzoltóknál is

Publikálás dátuma
2019.03.04 06:00
Megcsappant a felszerelni akarók száma
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Sokan hagyják el a pályát és drasztikusan csökken az újoncok száma – panaszolták lapunknak több laktanyából is. A katasztrófavédelem szerint minden rendben van.
– Ki az a lökött, aki most tűzoltónak megy? Én tizenhét évig voltam állományban, szeretem ezt a hivatást, de már árufeltöltőként is sokkal jobban lehet keresni – mondta az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ) társelnöke. Antalfi Zsoltot azért kerestük meg, mert miután lapunk arról írt, hogy drasztikusan csökkent a rendőrök utánpótlása, több forrásból is úgy értesültünk: a tűzoltóknál is kísértetiesen hasonló a helyzet. Információink szerint a Dunántúlon a vonuló állomány átlagosan 15-20 százaléka hiányzik. Ez azt jelenti, hogy egy 30 fős szolgálati csoportból 5-6, egy 20 fősből 3-4 tűzoltót kellene pótolni. Tíz évvel ezelőtt ez nem jelentett volna gondot, hiszen egy-egy álláshelyre többszörös volt a túljelentkezés, mára viszont megcsappant a felszerelni akarók száma. A kelet-magyarországi megyékben érdeklődve is szinte minden megkérdezett tűzoltó azt mondta, hogy 15-20 százalékos a létszámhiány náluk.
Nemcsak vidéken, hanem már a fővárosban is vannak hasonló problémák. Antalfi Zsolt úgy tudja, hogy Budapest egyik kerületében a hatvanfős vonulós állomány három csoportjából 3-4 tűzoltó hiányzik. – Nem jelentkezik senki. Régen százával jöttek a fiatalok, lehetett közülük válogatni. Nagy volt ugyanis a lemorzsolódás: tízen, tizenöten kibuktak azonnal az orvosin. Most viszont mindenkit átnyomnak, mert örülnek, hogy legalább valaki érkezik – érzékelteti a helyzetet a szakszervezeti vezető. Antalfi beszélt egy egri kollégájával is, éd a diskurzus közben azt hitte, elájul: – 52 éves újonc állított be hozzájuk. Vele mit kezdjenek?
– Tíz éve, amikor felszereltünk, még biztos szakmának számított a tűzoltóé. Amikor másfél éve leszereltem, és elmentem kamionosnak, ebből már szinte semmit nem éreztünk: az úgynevezett „civil” életben elhúztak mellettünk a fizetések, lassan egy szalag mellett álló, frissen betanított munkás a másfélszeresét keresi a miénknek. A túlórát nyögvenyelősen fizetik ki, az eszközeink elavultak, így kell vagyont és életeket mentenünk – panaszkodott egy észak-borsodi volt tűzoltó. Panaszokat az állományban lévőktől is hallottunk, de a legtöbben hozzátették: nem piszkítanak abba a tenyérbe, ami enni ad nekik, ezért nyíltan nem kritizálják a testületet. – Korábban előre meghirdették a nyilvános toborzásokat, ahová odacsődítették a médiát. Népszerű volt a szakma, sokszor százan jöttek jelentkezni és két-három napig tartott az esemény – emlékezett vissza lapunknak az ETSZ társelnöke, Antalfi Zsolt. Szerinte a pénz már akkor is rossz volt, de kaptak szolgálati nyugdíjat, 13. havi bért és esetleg jutalmakat is. Most viszont ott tartunk – folytatta a szakszervezeti vezető –, hogy a szolgálati nyugdíj megszűnt, a rossz bér viszont maradt, amit már gyakorlatilag minden más szakma überel. – Beszéltem olyan volt tűzoltóval, aki Pakson szerelt le, ma már az erőmű fegyveres őrségében dolgozik és nettó 100 ezer forinttal vitt többet haza. – Rengeteg a munka, nagyok az elvárások, csak ez nem párosul anyagi megbecsüléssel – jegyezte meg egyik informátorunk. – Nem véletlen, hogy az újonnan felszerelők egy jelentős része rövid időn belül távozik: havi nettó 150 ezer forintot másutt sokkal könnyebben meg lehet keresni. Hasonló a helyzet a tisztekkel is, egy kezdő hadnagy 250-260 ezer forintot kap kézhez, ehhez felsőfokú végzettség kell. Beszélik, hogy a felvételihez kötelező lesz az emelt szintű érettségi: ha valaki annyira jó fizikából vagy matematikából, miért tűzoltónak menne, miért nem mérnöknek, ahol a kezdő fizetése másfélszer-kétszer nagyobb, és nincs ekkora felelősség rajta? Az általunk megkérdezett, már leszerelt tűzoltók közül mindenki az alacsony fizetést jelölte meg elsődleges távozási okként. – Ugye 24-48 órában dolgoztunk, ám a két pihenőnap nekem csak papíron létezett, ugyanis napi 8 órában kisteherautóval árut szállítottam zöldségboltokba – állította Tamás, aki 22 év szolgálat után tavaly szerelt le. – Fizikálisan megviselt, amúgy is komoly szinteket kell teljesíteni, nehezen bírtam. Ahogy a többi ötven körüli egykori társam is: ennyi idő alatt elhasználódik az ember abban a munkában, s nincs lehetőség regenerációra, feltöltődésre, a végére roncs lesz mindenki, hiszen ötven felett ugyanúgy cipeli azt a rengeteg felszerelést, mint a fiatalok. Ezt nem akartam megvárni, beszálltam a családi vállalkozásba, szabadok a hétvégéim, és a duplája összejön, mint tűzoltóként. Zoltán csak négy évet töltött a lánglovagok között, ez idő alatt a pihenőnapjai egyikén kollégáihoz hasonlóan mentőzött. – Rengetegen ezzel egészítik ki a fizetésüket – mondta. – Csakhogy a mentőzés még jobban leszívja az ember energiáit. A barátnőmmel alig találkoztam akkoriban, pedig esküvőt terveztünk, s végül úgy döntöttünk, a jövőnk érdekében otthagyom a tűzoltóságot. Pedig szerettem csinálni, jó volt a társaság, csak éppen nem lehet megélni belőle. Kimentünk Graz mellé egy panzióba, először pincér voltam, azután a főnök látta, mindenhez értek, így megtett afféle mindenesnek. Amikor meghallotta, hogy tűzoltó voltam otthon, értetlenkedett: Ausztriában ez egy megfizetett, megbecsült, nyugdíjas szakma.

Katasztrófavédelem: nincs hiány

A túlságosan kevés jelentkezőről és a nagy lemorzsolódásról megkérdeztük a katasztrófavédelmet is és válaszaikból úgy tűnik, mintha két valóság létezne. Noha az állomány számáról és betöltetlen álláshelyekről, nem tettek említést, az állították, minden a lehető legnagyobb rendben van. – A tűzoltó hivatás iránt folyamatosan magas az érdeklődés. Az elmúlt években országos átlagban három-ötszörös túljelentkezés volt a jellemző. A hivatásos állományba kerülés magas szintű fizikai, egészségügyi és pszichológiai feltételeit a jelentkezők jelentős része teljesítette, így a beiskolázásra tervezett létszám feltöltése egyszer sem okozott gondot – írta lapunknak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Kérdésünkre azt is hozzátették: „Nem jellemző, hogy képzés után leszerelnek az újonc tűzoltók.” Az OKF optimista és statisztikai adatokat nélkülöző válasza annyiban nem meglepő,hogy amikor tavaly novemberben Vadai Ágnes DK-s képviselő azt kérdezte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy mekkora a létszámhiány a tűzoltóságnál, akkor a tárcavezető konkrétumokat nem említve mindössze annyit közölt: "Az érintett szervek az eredményes feladatellátásukhoz szükséges létszámmal rendelkeznek." - Z.Á.

Több tízezer tűzeset

Húszezerrel kevesebb tűzeset volt 2017-ben, mint öt évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó, utoljára 2018 nyarán frissített adatbázisából. 2012-ben csaknem 46 ezer tűzesetet regisztráltak – ez egyébként huszonhét év alatt a legmagasabb szám. 2013-ban 27 ezer, 2016-ban 32 ezer, 2017-ben 25 ezer tűzeset történt.

Frissítve: 2019.03.04 06:00

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.