A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist. A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy 80 százaléka automatizáltan folytatódik. A BAS úgy véli, a törésvonal elég messze esik a bázistól, de a biztonság kedvéért jobbnak látták, ha kiürítik, mivel kockázatos lenne, ha az antarktiszi éjszakába kellene repülőket küldeni a személyzetért, ha mégis gond lenne.
Ez már a harmadik tél, hogy a Halley-t be kellett zárni. A kutatóállomás a Brunt-selfjégen, vagyis a szárazföldről a Weddell-tengerbe nyúló területen áll. A Bruntról időnként jéghegyek szakadnak le, jelenleg egy hosszú törésvonal van kialakulóban, amely egy különösen nagy terület leválásával fenyeget. Azt senki sem tudja pontosan megmondani, hogy ez mikor következik be.
A Brunt-selfjégen már az 1950-es évek óta működik állandó kutatóállomás. Az épületeket sokszor bővítették, a legújabb létesítmény lábakon és sítalpakon áll, így az egész szerkezet mozdítható.
Két évvel ezelőtt a BAS vontatói a tengertől 23 kilométerrel távolabbi, biztonságosabb helyre vitték a bázist. Bölcs döntésnek bizonyult, mivel az áthelyezés nélkül a Halley most a törés rossz oldalán állna.
Glaciológusok műholdfelvételeken követik, hogy viselkedik a törés. A helyzetet bonyolítja, hogy újabb rés is keletkezett, amelyet Halloween-törésnek neveztek el, ez az ellenkező irányba halad.
A Halley rendkívül fontos szerepet játszik a BAS életében. Szakembereinek mérései vezettek az Antarktisz feletti ózonlyuk felfedezéséhez 1985-ben, az állomás jelenleg is folyamatosan figyelemmel kíséri a klímaváltozás jelenségeit, valamint innen indulnak az expedíciók az Antarktisz belső részeire.
A kutatók és segítőik októberben-novemberben térhetnek vissza a bázisra, amikor ismét kisüt a nap a déli félteke sarki telének végén.
