Így kerülhetjük el a légúti fertőzéseket

Publikálás dátuma
2019.03.02. 14:14
Illusztráció
Fotó: CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Bár lecsengőben van az influenza-járvány, sokan köhögnek, tüsszögnek, terjednek a légúti fertőzések. A tél végére kimerült szervezet könnyen áldozatul esik a tavaszi, változékony időjárási körülmények között lubickoló kórokozók támadásának.
A tavasz közeledtével gyakoriak a felső légúti megbetegedések, ezért részben az időjárás változékonysága, részben pedig az életmódunk felelős. Télen keveset vagyunk friss levegőn, nem mozgunk eleget, kevés gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk, így fogékonyabbá válunk a fertőzésekre – mondta dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
Az influenza elleni védőoltás csökkenti a betegség szövődményeként jelentkező tüdőgyulladás kialakulásának kockázatát. De be lehet adatni kifejezetten tüdőgyulladás elleni védőoltást is, főleg az időskorban gyakoribb és veszélyesebb tüdőgyulladást okozó baktérium, a Pneumococcus ellenit. Krónikus légzőszervi – asztmás, COPD-s betegek –, krónikus szívbetegek, máj- vagy vesebetegek, dohányosok, cukorbetegek és csökkent immunrendszerrel élőknek ez nagyon ajánlott is. 
  • A kórokozók terjedését megelőzhetjük, ha rendszeresen kezet mosunk, kézfertőtlenítőt használunk.
  • Ha megfáztunk, zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk, de akár egészségügyi maszkot is használhatunk, hogy megakadályozzuk a fertőzés továbbterjedését.
  • Zárt térben, ahol sok kórokozó fordul elő - például ha valamelyik családtag beteg - érdemes gyakran, rövid ideig, intenzív szellőztetést végezni.
  • Mozogjunk rendszeresen, de legalább hétvégén tegyünk nagyobb sétákat friss, jó levegőjű környezetben.
  • Ügyeljünk a táplálkozásunkra is, étkezésünk legyen rendszeres és változatos.
  • Az immunrendszer egészséges működéséhez nagyon fontos a téli időszakban a D-vitamin pótlása is, krónikus légúti betegséggel élők számára különösen, és a megfelelő időtartamú és minőségű alvás is.
A tüdőgyógyász azt ajánlja, legyengült immunrendszerű, idősebb ember ne látogassa meg az influenzás vagy fertőző légúti beteg ismerősét, mert könnyen elkaphatja a fertőzést.
Szerző

A „fényvitamin” az egész szervezetnek jót tesz

Publikálás dátuma
2019.03.01. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Tél végére a magyar lakosság háromnegyede D-vitamin-hiányban szenved, ami többek között rontja a szervezet ellenállóképességét is. Pótlására a táplálék-kiegészítők mellett az első tavaszi napsugarak is alkalmasak.
D-vitamint a szervezetünk a napfényből állít elő, ezért nem meglepő, hogy tél végére a magyarok készletei kimerülnek. 

Számokban

Kutatások szerint az 1-3 éves gyerekek 65 százaléka nem fogyaszt elég D-vitamint, a 11-18 éves korosztály csaknem 100 százalékának hiánya van. Egy számítás szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkora pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló, 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.  

Szinte mindenre hat

D-vitamin hiánya esetén sokkal gyakrabban izzadunk, legyengül az immunrendszer, aminek következtében betegesebbek vagyunk, állandósul a fáradtságérzés, jobban megvisel a stressz, fokozódhat a csontritkulás és a szexuális vágy is csökkenhet. Gyermekeknél angolkór, felnőtteknél csontlágyulás, csontritkulás, fogromlás jelentkezhet, ugyanis a kalcium nem képes beépülni a csontokba és a fogakba. Az alacsony D-vitaminszint növeli a vastagbél- és emlőrák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Vizsgálatok támasztják alá, hogy D-vitamint rendszeresen szedők körében kevésbé fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. Szerepet játszik az allergiás ekcéma és asztma kialakulásának megelőzésében is. A hormonrendszer egyik fontos alkotóelemeként részt vesz a vesék, a csontok, a mellékpajzsmirigy és az emésztőrendszer működésében, hozzájárul a magas vérnyomás megelőzéséhez, csökkenti a gyulladások kialakulását is. Egy 2016-os tanulmány eredményei szerint szoros kapcsolat van az alacsony D-vitamin-szint, illetve az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása között, de szerepet játszik a kisgyermekkori túlsúly megelőzésében is. Fokozza az inzulintermelődést, és befolyásolja az idegrendszer fejlődését. Csökkentheti a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok (ADHD) valószínűségét. 
Illusztráció
Fotó: Pixabay

Mennyit?

A zsírban oldódó, ezáltal a szervezetben raktározódó vitamin legjobban hasznosuló formája a D3-vitamin. A hivatalos ajánlás szerint egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egységet kell bevinni, táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ősztől tavaszig. Egyes vélemények szerint ennél azonban sokkal többre (6-10 ezer NE) is szükség van, de ennek mennyisége függ az életkortól, életkörülményektől, az éghajlati viszonyoktól és az étkezéstől is. A D-vitamin szintjét laborvizsgálattal lehet ellenőrizni. 
Jelentős mennyiségű D-vitaminhoz jutunk, ha naponta minimum fél órát napon tartózkodunk, már az első tavaszi napsugarak is jótékonyan hatnak. Lehet ugyan bizonyos élelmiszerekkel, például zsíros halak (lazac, tonhal, szardínia), halmáj, tojássárgája, sajtok, vargánya, gabona és natúr joghurt fogyasztásával is pótolni, de ezekből naponta komoly mennyiséget kellene fogyasztani, hogy a szükséges mennyiséget bejuttassuk.
Szerző

Megterhelő időjárással kezdődik a tavasz

Publikálás dátuma
2019.02.28. 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A február kifejezetten enyhe idővel zárul, azonban a meteorológiai tavasz első napján hidegfront okoz hirtelen lehűlést, ami megterheli szervezetünket.
A pénteken érkező hidegfront helyenként több mint 10 fokos lehűlést okoz és csapadékra is számítani kell. A hirtelen lehűlés és a változékonyra forduló idő alaposan próbára teszi az időjárás-érzékenyek szervezetét – tájékoztatott Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója. 
A panaszok az egyéni érzékenység szerint jelentkeznek, de ilyenkor a legtöbben fokozódó görcsökre, vérnyomás-ingadozásra és erős fejfájásra panaszkodnak. Sokan tapasztalhatnak alvászavart, fáradtságot, ingerültséget, és emésztési panaszoktól is szenvednek. Romolhat a keringési betegségben szenvedők állapota és sokaknál mellkasi fájdalom jelentkezhet. A Dunántúlon a megerősödő szél tovább fokozhatja a tüneteket, és ingerlékenységet, nyugtalanságot okozhat. A meteogyógyász a Facebook-oldalán arra is felhívta a figyelmet, hogy akár több, egymástól független tünetet is tapasztalhatunk, sőt intenzív panaszokra is fel kell készülni.
A fejfájás enyhítése érdekében már a reggeli óráktól ajánlott sok folyadékot fogyasztani, és ha lehet, kerülni a stresszes helyzeteket. A változékony időben fontos a kímélő étrend, a zsíros és fűszeres ételek kerülése, együnk szárnyas húsokat és halakat minél több zöldséget és gyümölcsöt, hogy az immunrendszert is megerősítsük.
Szerző