A víz alatti kulturális örökség leltárának nevezett gyűjtemény a történelem legnagyobb kincses térképe is lehet, mivel a spanyol hajók gyakran igen értékes rakományaikkal, arannyal, ezüsttel, drágakövekkel együtt merültek a mélybe.
A térkép eddig elkészült része a közép-amerikai térségre összpontosít, ahol 681 spanyol hajó elsüllyedésének színhelyét tüntették fel. Köztük olyan történelmi jelentőségű hajó is szerepel, mint Kolumbusz Kristóf Santa María nevű karavellája, amely a Nagy-Antillák részét képező Hispaniola szigetnél futott zátonyra 1492. december 25-én.
Carlos León tengeri régész és Genoveva Enríquez haditengerészeti történész öt éve böngészi az archívumokat és tanulmányozza a fennmaradt antik térképeket, hogy a lehető legpontosabb leltárt állítsa össze, amely az 1492 és 1898 között elsüllyedt hajók legfontosabb adatait is tartalmazza.
A vizsgált zónában az elmúlt négy évszázad során feljegyzett hajótörések csupán 23 százalékát tárták fel eddig a régészek. A legtöbb roncs Kuba partjainál található, 249-et tartanak számon.
Carlos León szerint a hajók 91 százaléka a rossz időjárási körülmények miatt végezte a tenger mélyén, mindössze másfél százalékuk süllyedt el ellenséges ország hajójával vívott küzdelemben, és kevesebb mint egy százalékuk lett kalóztámadás áldozata. A komoly tűzerővel rendelkező spanyol hajók sokkal inkább félelmetesek és veszélyesek voltak a kalózok számára - vélte a szakember.
A feltérképezés célja nem a roncsok eseteges kiemelése, hanem azok tudatos védelme a lelőhely-országokkal közösen.
