Sok a baj a Volán-társaságok átszervezésével: az utasok gondjai nem oldódnak meg

Publikálás dátuma
2019.03.05. 08:25
Kockázatos a 2020-as piacnyitás előtt átszervezni a rendszert
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A kisebb települések, valamint az ide-oda vezényelt buszsofőrök járhatnak rosszul a Volán-társaságok átszervezésével.
Megint átszervezik a vidéki buszközlekedésért felelős társaságokat - jelentette be múlt hétvégén az állami vállalatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. Bártfai-Mager Andrea közölte, hogy a Volánbusz Zrt.-t, valamint az azt irányító korábbi MÁV-vezért, Dávid Ilonát bízta meg az összesen hét regionális közlekedési központ összevonásának előkészítésével és az integráció megvalósításával. Az átszervezésre azért van szükség, mert a jövő év végéig meg kell nyitni a vidéki távolsági buszközlekedési piacot a hazai és nemzetközi magáncégek előtt is – szól a magyarázat. A részletekről a miniszter sajtóosztálya egyelőre csak annyit közölt a Népszavával, hogy „a bejelentéssel a folyamat előkészítése indult el. A témában további részletekről az erre vonatkozó kormánydöntés után tudunk bővebb tájékoztatást adni”. Már az ötlettel is sok baja van ugyanakkor a Közlekedő Tömeg Egyesület egyik alapítójának, aki megemlítette, hogy a mostani összevonáshoz hasonlóan költséghatékonysággal, a szolgáltatások színvonalának javításával indokolta a kormány a regionális közlekedési központok 2015-ben befejezett átalakítását is. Gyöngyösi Máté szerint azonban az előző átalakításnak semmi hasznát nem látták az utasok, s az átszervezés eredményének elemzése nélkül nem lehetne belefogni egy következő változtatásba. A közlekedési szakértő állítja, nagy kockázata van, ha a 2020-as piacnyitás előtt az összes hazai regionális Volán-társaság az átszervezéssel lesz elfoglalva, miközben nemzetközi vállalkozások is pályázhatnak egyes területek közúti tömegközlekedésének lebonyolítására és hazai magántársaságok is összeállhatnak olyan konzorciumba, amivel kiüthetik a nyeregből az állami cégeket. Nemzetközi forgalomban már most is éles verseny van, elég ha a német FlixBus, vagy a RegioJet járataira gondolunk, amelyeket sok magyar utas is használ – tette hozzá. Hazai viszonylatban sem idegen, hogy egy-egy járatot sikerrel működtet egy magáncég, így volt ez például Hódmezővásárhelyen. A tömegközlekedést használó utasok érdekeire koncentráló civil szervezet munkatársa úgy látja, a mostanában beszerzett buszok színvonala megfelelő, de ezeket a járműveket többnyire városok között közlekedtetik a regionális cégek, más járatokon viszont - így sok megyeszékhelyen is - 25-30 éves Ikarusok közlekednek, rettenetes állapotban. Gyöngyösi Máté szerint egy újabb hatalmas átszervezéssel az utasok gondjai nem oldódnak meg. Szükség lenne minden régióban egy megrendelő szervezetre, az egész hálózat fölött pedig egy összefogóra, amelyik ellenőrizhetné a szolgáltatások tényleges színvonalát, mert erre a néhány fős minisztériumi csapat képtelen. Általában is igaz, hogy egy fővárosi központból nem lehet tudni, mire lenne szüksége a Békéscsaba szélén élőknek – jelentette ki. Azt sem segíti az összevonás, hogy az utasok bankkártyával tudjanak fizetni a buszokon, hogy kistelepüléseken ne napi két járat járjon, hogy a városi buszpályaudvarok pénztárai ne csak akkor legyenek nyitva, amikor bérletet vásárolnak az emberek. Azt is meg kellene oldani, hogy a megállóban álldogálók tudják, mikor jön valóban a busz, jön-e egyáltalán, vagy elment-e korábban, lerobbant, netán csak késik. Nem hoz megoldást az átszervezés azokban az esetekben sem, amikor az utolsó megállót a cég a garázsa közelébe helyezi és nem oda teszi, ahol az a legkényelmesebb lenne a közlekedőknek, vagy hogy legyen fűtés a buszokon, lehessen online jegyet venni. A Közlekedő Tömeg Egyesület szakértője ezért azt javasolja az összevonások helyett, hogy vegyék át a Budapesten bevált technikai fejlesztéseket, szervezzék meg például az utastájékoztatást, amivel valóban javulna a szolgáltatás színvonala.                                                 

"Ha már távol kell lenni az otthontól, legalább keressek"

- Nagyon remélem, hogy az összevonással nem a sofőrök, hanem a vezérigazgatók, igazgatók, aligazgatók és osztályvezetők létszáma csökken majd – mondta lapunknak egy egri buszvezető. Szavai szerint a melós létszám már most is hiányos, sokan mentek el külföldre dolgozni, a fiatalok pedig nem buszsofőrök szeretnének lenni, így ő nem félti az állását. Bármikor elmehetne kamionosnak, azért nem lépett, mert nem szeretne sok időt a családjától távol tölteni, mások pedig azért maradnak, mert például szőlőt művelnek, abból egészítik ki a jövedelmüket. Az összevonás egyébként racionálisnak tűnik – szögezte le –, mert eddig is az állam volt a Volán-társaságok tulajdonosa, a dolgozók sem sok értelmét látták az előbb hét, majd hat régiós vállalatnak. A beszerzők, raktárosok dolga nehezedett, mert Egerből csak a szolnoki központon keresztül tudtak eszközöket rendelni, ráadásul az útvonalak tervezésekor is akadályt jelentettek a régiós határok, mert ezeket nem, vagy csak körülményesen léphették át, eddig a távolsági útvonalak időnként nagyvonalúan kerülték az aprófalvakat. A buszvezető szerint a jelenlegi helyzetben az lenne az észszerű, ha az eddigi vonalakon több megállót iktatnának be. Talán ez volt az egyik indoka az utazók által az utóbbi hetekben több megyében tapasztalt utasszámlálásnak, s a sűrűsödő ellenőrzéseknek is – reménykednek a sofőrök.
- Ma reggel, indulás előtt szólt az egyik szakszervezetis kollégám, hogy megint összevonnak bennünket, s ez mivel járhat – mondta az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ egyik sofőrje. – A legnagyobb félelmem, ha egy cég lesz országosan, akkor ide-oda dobálhatják az embert, attól függően, hol van sofőrhiány. Pedig a család már a mostani helyzetet is megsínyli, alig jut időm rájuk - fogalmazott. A buszsofőr állította, rengeteget kell túlórázniuk, leginkább a táppénzre kerülőket vagy a szabadságon lévőket helyettesítve: tizenöt éve, amikor a megyei Volán-társaságnál elkezdte a szakmát, nagyjából harmadával kevesebbet dolgozott. - Az állandó hajtás teljesen megeszi az egészséget – magyarázta. – A kollégák jelentős része magas vérnyomás ellen szed gyógyszert, de sok az alvászavaros is közöttük. Egy dél-dunántúli sofőr szerint a legrosszabb a jelenlegi rendszerben a kiszámíthatatlanság. - Régen az ember rákerült egy járatra, s tudta, ha nem csinál nagy marhaságot, éveken keresztül viszi, aztán, ha jól dolgozott, feljebb léphetett a hierarchiában egy elitebbnek számító vonalra – mondta. – Most viszont ide-oda dobálnak mindenkit, attól függően, hol van lyuk a rendszerben. A szabadságok kivétele például mindig lutri: tavaly nyáron kétszer kellett lemondanunk a balatoni foglalást, berendeltek dolgozni, mert nem volt sofőr a kocsikra. - Nem véletlen, hogy annyian lelépnek – szólt közbe egy másik társuk. – Ha nincs sofőr egy vonalon, oda kell tenni valakit, mert nem fordulhat elő, hogy kimaradnak járatok. Eddig legalább megpróbálták megoldani, hogy környékbeli legyen a sofőr, de ha országos lesz a cég, akkor küldhetnek bárhová. Akkor inkább elmegyek külföldre: ha már távol kell lenni az otthontól, legalább keressek. Azért lettem sofőr, mert imádok buszt vezetni, de ha az emberre szarik a szerelme, szakít vele.
Doros Judit és Vas András      

Ettől nem lesz több buszsofőr

Érdemi egyeztetést szeretnének elérni a Volán társaságoknál működő szakszervezetek a közlekedési cégek összevonásának tervéről. A Közlekedési Munkástanácsok közleményben tiltakozott ellene, hogy a szerintük súlyosan kudarcos előző átszervezés után most ismét szakmai és érdekvédelmi egyeztetés nélkül akarnak belevágni az átalakításba. A szakszervezet szerint ezt nem tudja majd átvészelni a „számos sebből vérző” szakma a szolgáltatások markáns színvonalcsökkenése nélkül. A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke is megerősítette, hogy semmilyen érdemi információt nem kaptak korábban a kormány terveiről. Baranyai Zoltán próbálta optimistán megközelíteni az összevonás hírét, mondván, ez lehetőséget kínálhat a felzárkózásra a másik hat társaság dolgozóinak, mert most az átalakítás lebonyolításával megbízott Volánbusz Zrt. dolgozói a szakmai átlag felett keresnek. Elismerte ugyanakkor, hogy például az autóbuszvezetői átlagos bérek 2010-es 185 ezer forintról 2018-ra bruttó 320 ezer környéke emelkedtek. A KKSZ vezetője szerint azonban a vállalatcsoport létszámgondjaira a tervezett átalakítás nem hoz megoldást. Most 17 ezer fő körüli az országos összlétszám, amelyből 10 ezer fő körül van az autóbusz vezetők száma, jelentősnek mondható az autóbusz vezető hiány Észak-Magyarországon, a Dél-alföldi, Északnyugat-Magyarországi régióban, és a fővárosban is, de országosan egyre jelentősebb a karbantartók terén is a létszámhiány. Arra pedig egyelőre semmi garancia nincs, hogy az átszervezés nem hoz-e jelentős leépítést is magával a szellemi munkakörök tekintetében. Ezért Baranyai Zoltán ma kezdeményezi a Közlekedési Munkástanácsokkal közösen a munkáltatónál egy az „összevonás” kérdéskörét is érintő tájékoztató értekezlet összehívását.

Az előző lépés

A többnyire megyénként szervezett Volán társaságokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2012-ben kezdte összevonni, de hivatalosan csak 2015 elejére állt össze a hét regionális központ. Közülük a főként Pest megyében működő Volánbusz neve maradt meg, a többieket akkor keresztelték át regionális közlekedési központokká. Akkor is magasabb szolgáltatási szintet ígért a kormány és költségtakarékosságról beszéltek.

Körbekordonozták a Nagy Imre-szobor egykori helyét a Vértanúk terén

Publikálás dátuma
2019.03.05. 08:22

Fotó: Vajda József / Népszava
Úgy tűnik, kezdődik a tér átépítése, ezzel együtt pedig a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciója.
Hétfőn este nyolc óra körül körbekordonozták a Nagy Imre-szobor helyét a Vértanúk terén feltehetően azért, hogy elkezdődjön a tér gyalogos prioritású átépítése és ennek részeként a Nemzeti Vértanúk Emlékművének rekonstrukciója – vette észre a 24.hu. Mint megírtuk, a tervek szerint a mártír miniszterelnök emlékműve legkésőbb 2019. június 16-án a Jászai Mari téren áll majd.  Varga Tamás, a Nagy Imre-emlékmű alkotója ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: azt, hogy alkotását a Jászai Mari téri állítsák fel végül azért vállalta, hogy szobra nívós budapesti helyszínen maradhasson.
Szerző

„Itt már fejek potyogtak volna” – A magyar kormányt bírálta Bugár Béla

Publikálás dátuma
2019.03.05. 08:00

Fotó: SAMUEL KUBANI / AFP
„Magyarországon ellenzéki média szinte nincs is, maximum a kulcslyukon keresztül leshetik a kormányt” – közölte a Most-Híd elnöke.
A szlovák-magyar viszonyról és a magyar média helyzetéről is beszélt Bugár Béla a parameter.sk-nak adott interjújában. A Most-Híd elnöke úgy fogalmazott:   „Soha nem versenyeztem Orbán Viktorral. Ráadásul ő nem Szlovákiában politizál, nem olyan törvényi feltételek mellett, mint amilyenek itt nálunk vannak. Mert Magyarországon ellenzéki média szinte nincs is, maximum a kulcslyukon keresztül leshetik a kormányt. Nálunk meg jóformán nincs koalíciós média. Tehát ez egy teljesen más közeg.” Bugár úgy folytatta: összehasonlíthatatlan a helyzet a két országban.
„Ha csak a tizedét próbálta volna meg a jelenlegi szlovákiai kormánykoalíció, mint amit Orbánék az elmúlt két választási időszakban megtettek, akkor itt már fejek potyogtak volna, sőt lehet, hogy »véres forradalom« lett volna”

– fogalmazott

Bugár arra is kitért, hogy fontos a Magyarország és Szlovákia közti viszony, „de elsősorban itthon kell intézkedni”. „Nem Orbán intézte el a helységnévtáblák ügyét, a vasúti kétnyelvűséget, sem a Kisebbségi Kulturális Alapot” – jelentette ki. Bugár államfőjelöltként a kampányáról, valamint a magyar köztársasági elnökről és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesről is beszélt, a teljes interjút itt találja.
Szerző