Harc a hálapénz ellen és a betegbiztonságért

Publikálás dátuma
2019.03.05. 07:45
A csoport véget vetne a paraszolvenciának, ám ehhez jobb orvosbérek és átláthatóbb rendszer kellene
Fotó: Vajda József / Népszava
Másfél milliós orvosbérrel, átlátható várólista rendszerrel és szigorúbb orvosetikai szabályokkal számolná fel a paraszolvenciát a most programot hirdető Újratervezés csoport.
A zömében az 1001 Orvos Hálapénz Nélkül csoportból szerveződő, ma már több mint száz doktort tömörítő Újratervezés nevű közösség hétfőn hajnalban hirdetett programot, nem titkolva, hogy elsősorban szakmai kamarájuk belső reformjához szeretnék megnyerni kollégáikat. A köztestület tisztújítása, a küldöttek újraválasztása most zajlik, a kamara élén már csaknem 15 éve elnöklő Éger Istvánnal pedig meglehetősen elégedetlenek. Róla a csoport egyik alapítója, Máthé-Horváth Nóra február elején, a Népszavának adott interjújában azt mondta: „Az idő nem Éger István mellett szól. Volt másfél évtizede tenni valamit egy élhető, szerethető orvosi kamaráért, amiben bizalmunk van, és ez nem történt meg.”  A csoport másfél milliós orvosbérrel, átlátható várólista rendszerrel és az orvosetikai szabályok szigorításával tenné meg az első lépéseket a hálapénz megszüntetésére – derült ki a programból. A csoport keményebb érdekvédelmet és puritán gazdálkodást vár a kamarától. (Mint emlékezetes: két évvel ezelőtt Kunetz Zsombor orvos levélben kérte a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét arra, hogy tegye nyilvánossá a köztestület gazdálkodásával, valamint vezető tisztségviselői javadalmazását, ám az adatok kiadásáért 88 ezer forintot kért a MOK. Végül bíróság kötelezte a köztestületet a kért információk közzé tételére, a kamara pedig etikai eljárást indított az orvos ellen.)
Az Újratervezés csoport elszántságot és tetteket ígér a betegbiztonság javítására is. „Ha méltó körülmények között végezhetjük a szakmánkat, és méltó körülmények között gyógyulhat a beteg, akkor az mindenkinek jó lesz" – mondta a Népszavának Kincses Gyula egészségpolitológus, a csoport egyik alapító tagja. Hozzátette: "Hisszük, hogy a betegbiztonság köré szervezhető orvosi összefogás, a programunkkal erre teszünk most kísérletet." Szerinte a betegbiztonság az a pont, ahol összeér a beteg és az orvos érdeke.
– Ahhoz, hogy a páciensek biztonságban és eredményesen gyógyuljanak, elengedhetetlen az ellátás körülményeinek javítása. Ezért éppúgy szorgalmazzuk a reális, betartható minimum feltételeket, mint azt, hogy a szakmánk több szerepet kapjon az eljárásrendek kialakításában, és az ellátási mutatók nagyobb nyilvánosságát – mondta a szakértő. Az utóbbi érdekessége, hogy az mennyire összecseng a Pénzügyminisztérium minap nyilvánosságra került egészségügyi reformcsomagjával: abban ugyancsak szükségesnek tartják, hogy a lakosság számára, közérthető formában is hozzáférhető, érhető adatokkal mutassák be az egészségügyi szolgáltatók tevékenységét.
Lapunk kereste Éger Istvánt, hogy reagáljon a csoport által meghirdetett programra, a kamara elnöke kedd délelőtt, a MOK honlapján ismertette a testület állásfoglalását.
Szerző
Frissítve: 2019.03.05. 14:33

Tájékoztatót is adniuk kell majd a patikusoknak a homeopátiás szerek mellé

Publikálás dátuma
2019.03.05. 07:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ennek tartalmaznia kell, hogy a készítmények hatásossága a hagyományos (allopátiás) gyógyszerekéhez hasonló klinikai vizsgálatokkal általánosan nem igazolt.
Március közepétől megváltozik a homeopátiás szerek gyógyszertári kiszolgálása – közölte a Világgazdasággal Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke. A patikában a termék mellé tájékoztatót kell adnia a gyógyszerésznek, amelynek tartalmaznia kell egyebek között, hogy „a homeopátiás készítmények hatásossága a hagyományos (allopátiás) gyógyszerekéhez hasonló klinikai vizsgálatokkal általánosan nem igazolt. A homeopátiás gyógyszer szedése nem helyettesíti az orvossal történő konzultációt, és ha a beteg tünetei súlyosbodnak, arról tájékoztassa orvosát, gyógyszerészét.” Hankó Zoltán szerint a tájékoztató szövegre az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a gyógyszerészszakma, a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület és a gyógyszergyártók is rábólintottak. A MGYK megállapodott az ágazatban dolgozó hat-hét gyógyszertári rendszergazdával, hogy fejlesztik és frissítik a patikai szoftvereket március közepéig. Hankó Zoltán hozzátette, hogy a szövegtől valamennyire eltérhetnek a patikák. Az egyik megoldás, hogy a homeopátiás gyógyszer kiszolgálásakor a blokkon szerepeljen a tájékoztató szöveg, de a gyógyszertár más módszert is választhat az ajánlásban szereplő írásos tájékoztató átadására. A Homeopátiás és Antropozofikus Orvosi Termékek Európai Szövetségének adatai alapján a homeopátiás készítményeket használók aránya országonként változó, Magyarországon a lakosság 2–4 százaléka használt már homeopátiás gyógyszert. A homeopátia népszerű, a megkérdezettek 57 százaléka bízik benne, akár kiegészítő kezelésként, akár önállóan alkalmazva. A világon csaknem félmilliárd, az Európai Unióban több tízmillió ember, hazánkban a lakosság fele használt már alkalomszerűen valamilyen homeopátiás készítményt, több százezer ember pedig rendszeresen szed ilyen szereket. Piaci adatok szerint Európában a homeopátiás gyógyszerekre évente több mint egymilliárd eurót költ a lakosság – teszi hozzá a lap.
Szerző

Leépítések az ELTE-n: nem a minőség számít

Publikálás dátuma
2019.03.05. 06:35
Két karon összesen 64 munkatársuktól válnak meg
Fotó: VAJDA JOZSEF / VAJDA JOZSEF
Az ország egyik legjobb egyetemi karán nem a minőség számít, hanem az, mely oktatók elbocsátásával lehet a lehető legtöbb pénzt megspórolni – nyilatkozta lapunknak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) egyik munkatársa az intézményben éppen zajló elbocsátásokról.
Szerinte a helyzet több héttel a leépítésről szóló hírek kirobbanása után is bizonytalan, a kar vezetése nem mérte fel, egy-egy oktató elbocsátásának milyen hatásai lehetnek. Egy fő szempont volt: lehetőleg a 65 év feletti, egyetemi tanár titulussal rendelkező oktatók közül kell válogatni. Mint arról januárban lapunk is beszámolt, az ELTE két karán, a TTK mellett a Bölcsészettudományi Karon (BTK) is létszámleépítésről döntöttek, mert a két kar hatalmas belső hiányt halmozott fel az elmúlt évek alatt, így idén a BTK-nak és TTK-nak is 250 millió forintot kell megtakarítania. Noha a hiány javarészt a felsőoktatás súlyos alulfinanszírozottsága miatt alakult ki, a döntéshozók nem a plusz források biztosításában, hanem a kirúgásokban, nyugdíjazásokban látják a megoldást. Az egyetem januári közlése szerint a két karon összesen 64 munkatársuktól válnak meg. Forrásunk szerint a TTK-t ez különösen nehéz helyzetbe sodorja, hiszen az oktatók már az elbocsátások előtt is túlterheltek voltak, az egy oktatóra eső diákok száma jóval magasabb, mint a BTK-n. Van olyan idős oktató, akinek az előadásaira több száz diák jár egyszerre. Van, aki kutatócsoportot is vezet, ehhez viszont feltétel, hogy egyetemi tanári státuszban dolgozzon. Ha nyugdíjazzák, a kutatócsoport munkája is bizonytalanná válik. A tanári kar emiatt levélben fordult az egyetem rektorához, felhívva a figyelmet: a kutatócsoport fennmaradásán több más dolgozó teljes állása múlik. TTK-s forrásunk szerint eddig mintegy 25-30 oktatónak adták oda a nyugdíjazási vagy felmondási papírt, de volt olyan, aki ezt nem várta meg, más egyetemre ment dolgozni. Úgy tudjuk, a BTK-n is hasonló a helyzet, a humántárca pedig már át is utalta a végkielégítések kifizetésére szolgáló összeget, 250 millió forintot – pont annyit, amennyit a leépítéstől megtakarításként várnak. Kerestük az egyetemet azzal kapcsolatban, pontosan milyen szempontok alapján döntötték el, kit érint a leépítés, illetve az oktatók távozása után hogyan biztosítják az oktatás, valamint a kutatás folytonosságát, ám eddig nem kaptunk választ.
Szerző
Témák
felsőoktatás