Nagyon jól megy Felcsút sora, a helyi cégek öntik az iparűzési adót az önkormányzatra

Publikálás dátuma
2019.03.05. 12:45

Fotó: Népszava
Kilenc jelentős helyi cég közül ötnek a nevében is szerepel a "Mészáros" kifejezés. Most vagy a hentesek paradicsoma a település, vagy valami (valaki) más áll a háttérben.
Az előző évhez képest mintegy 20 százalékkal emelkedhet idén Felcsút helyi adóbevétele, de ennek nem az adórendeletek módosítása az oka, hanem az ottani cégeknek egész egyszerűen magasabb lett az adóalapjuk - szúrta ki a Fejér megyei település honlapján található költségvetési dokumentumokból az mfor.hu.

A portál emlékeztet, ha valaki esetleg elfelejtette volna, hogy az 1800 lakosú községben van rezidenciája Orbán Viktor miniszterelnök családjának,
itt él és működtet cégeket az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc

és itt található az impozáns Pancho Aréna, a TAO-program legnagyobb nyertesének, az NB I-es Puskás Akadémia FC-nek az otthona. A helyi képviselő-testület februári ülésén téma volt a várt nagyjából 20%-os növekedés. Az előző évi büdzsébe az "állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetett helyi iparűzési adó" jogcímen 556,3 millió forintot tudott beírni a megfelelő sorba az önkormányzat. Ebből kiindulva idén 678 millió forinttal számolhatnak, ha beigazolódik a 20 százalékos növekmény.
A település bevételeinek harmadát teszik ki egyébként a helyi adóból származó bevételek, ami elég stabil alapot nyújt az önkormányzati feladatok ellátásához.

Az mfor szerint az, hogy miért 20 százalékkal emelkedik a felcsúti cégek adóalapja, természetesen könnyen megválaszolható lenne azzal, hogy ezek a vállalkozások - kiemelten a Mészároshoz köthetők - a Nemzeti Együttműködés Rendszerének fontos központjában, Felcsúton működnek. De ez, jegyzik meg, féligazság lenne: a magyar gazdaság a nemrég közölt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított statisztikai adatok szerint 5 százalékkal bővült tavaly, ami megágyazhatott az adóalapok növekedésének.
Ugyanakkor az is tény, hogy Mészáros az elmúlt években nem tud hibázni, amihez nyúl, abból aranybánya lesz, a közbeszerzések megkerülhetetlen királya lett a vállalkozásaival.

A miniszterelnökhöz közeli nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó, felcsúti bejegyzésű Mészáros és Mészáros Kft. például az utolsó, rendelkezésre álló lezárt évben, 2017-ben 19,7 milliárd forintos nettó értékesítési árbevételt ért el. Az említett cég egyébként egészen tavalyig a család tulajdonában volt, a családtagok saját nevükkel voltak jelen a cégben. Júniusban viszont a helyükre a Mészáros Építőipari Holding Zrt. lépett be. A szintén felcsúti bejegyzésű társaságot 2018-ban alapították, vagyis még nincs lezárt üzleti éve. A cégnyilvántartás szerint idén január óta egy tőzsdei cég, a szintén Mészáros befolyása alatt lévő OPUS Global Nyrt. a tulajdonosa az utóbbi felcsúti cégnek.

A portál végül, a teljesség igénye nélkül, felsorol néhány felcsúti székhelyű társaságot, amelyek nagyban hozzájárulnak a település növekvő bevételeihez, és amelyek részben vagy teljesen Mészáros Lőrinchez, illetve családjához köthetők:
  • Búzakalász 66 Felcsút Kft.
  • Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.
  • Mészáros Autó Javító Kft.
  • Mészáros Építőipari Holding Zrt.
  • Mészáros Gasztro Kft.
  • Mészáros M1 Autókereskedő Kft.
  • Talentis Agro Zrt.
  • Talentis Consulting Zrt.
  • Mészáros és Mészáros Kft.
Szerző
Frissítve: 2019.03.05. 12:46

Mintegy 135 ezer forint az átlagnyugdíj

Publikálás dátuma
2019.03.05. 11:37
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Ez azt jelenti, hogy az átlagos öregségi ellátás csak kicsivel több mint a fele a hazai nettó átlagkeresetnek. A nyugdíjkorhatár emelése miatt jelenleg évről-évre kevesebb a nyugdíjas.
Idén januárban kicsivel több mint 2 millió ember kapott öregségi ellátást a Magyar Államkincstár adatai szerint, az átlagos ellátás összege pedig 134,9 ezer forint volt - számol be róla a Világgazdaság. Ez 4 százalékkal több az előző évinél.

A lap által összegyűjtött adatok szerint kismértékben csökkent a nyugdíjasok száma tavaly januárhoz képest: 6443 fővel kevesebben kaptak nyugdíjat vagy valamilyen nyugdíjszerű ellátást, mint egy évvel korábban. A minimális csökkenés mögött nem annyira demográfiai adatok húzódnak meg, inkább a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése.
Ez év januárjától már 64 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, és 2022-ig két lépcsőben éri el a megcélzott 65 évet.

Most januárban a nyugdíjak 2,7 százalékkal emelkedtek, az elemzés szerint pedig az átlagnyugdíj gyorsabb növekedése a nyugdíjak állományának cserélődéséből ered: az elhunytak nyugdíjai jellemzően átlag alattiak, a nyugdíjrendszerbe belépők ellátásai viszont meghaladják azt, így az átlagnyugdíj növekedése minden évben némileg magasabb a nyugdíjemelés mértékénél.

Az öregségi nyugdíjasok harmada, azaz 675 ezer ember a saját ellátása mellett átlagosan 37,4 ezer forintos kiegészítő ellátást is kapott, így esetükben az egy főre jutó ellátás átlaga 172,4 ezer forint volt.
Érdemes megjegyezni, hogy tavaly de­cemberben a nettó átlagkereset a hivatalos adatok szerint 239 400 forint volt, vagyis az átlagos öregségi nyugdíj az átlagbér 54,8 százalékának felel meg.

Az öregségi nyugdíjasok között januárban 159,2 ezer olyan nőt tartottak nyilván, aki a negyvenévnyi szolgálati idő elérésével – még nem érve el a nyugdíjkorhatárt – vonulhatott nyugdíjba. Egy év alatt csaknem tízezer nő vette igénybe ezt a kedvezményt. Az ő ellátásuk havi 134,5 ezer forint volt, ez megegyezik az öregségi nyugdíjasok átlagával.
Az átlagnál jóval magasabb nyugdíjat kapnak a speciális korhatár előtti szolgálati nyugdíjasok:

a volt fegyveres testületi dolgozók szolgálati járandósága havi 208,8 ezer forint volt januárban, ez nagyjából másfélszerese az átlagos öregségi nyugdíjnak, de kifejezetten magas volt az átmeneti bányászjáradék havi összege is (194,4 ezer forint), és a táncművészeti életjáradék is, ami 176 ezer forint volt.
Szerző
Frissítve: 2019.03.05. 13:22

Vádkiterjesztés, ügyegyesítés – Itt vannak a legújabb fejlemények a Quaestor-ügyben

Publikálás dátuma
2019.03.05. 11:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Fővárosi Főügyészség kiterjesztette a vádat egy közel 1,3 milliárd forintos sikkasztási cselekményre, a soltvadkerti ügyrészben emellett megtörtént a korábbi ügyészi indítvány szerinti ügyegyesítés – közölte a fővárosi főügyész.
Ibolya Tibor emlékeztetett: a Fővárosi Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint T. Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vád része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is. A főügyészség által 2019 januárjában a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint T. Csaba 2004-től kezdve a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva oly módon segítette a Takarékszövetkezet vagyonának hűtlen kezelését, hogy a pénzkiáramlást fiktív értékpapírügyletekkel leplezte – ismertette. A két eljárás összefüggései alapján a Fővárosi Főügyészség a napokban vádkiterjesztést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre. Ennek lényege szerint T. Csaba már 2011-ben tartott attól, hogy a Takarékszövetkezettel kötött értékpapírügyletek fiktív voltára fény derül, ezért további bűncselekményre bírta rá társát, aki a fővárosi ügynek eddig is vádlottja volt. T. Csaba felbujtására társa a Quaestor cégcsoport kezelésében levő vagyonból 2011 januárja és 2012 áprilisa között közel 1,3 milliárd forint értékű értékpapírt helyeztetett el az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül, jogtalanul a Takarékszövetkezet értékpapírszámláján, elodázva a soltvadkerti bűncselekmény lelepleződését. A vádkiterjesztés a korábbi vádirat szerinti jogi minősítést nem érinti, az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette. Az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folyik. A Fővárosi Főügyészség a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádiratában indítványozta, hogy a bíróság az eljárást egyesítse egy előtte folyamatban lévő üggyel. A bíróság az indítványnak helyt adott, az egyesített ügy a Kecskeméti Törvényszéken folyik tovább – ismertette Ibolya Tibor. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.05. 13:43