Összesen 5 millió forintra büntették az ellenzéki képviselőket a decemberi akciókért

Publikálás dátuma
2019.03.05. 14:19
Sokba kerültek a decemberi ellenzéki akciók az Országgyűlésben
Fotó: Molnár Ádám
A Parlament ma döntött nyolc ellenzéki képviselő tiszteletdíjának csökkentetéséről. Az érintettek állítják, ez nem tántorítja el őket, a sorozatos szankciók mégis stratégiaváltásra kényszeríthetik az ellenzéki frakciókat.
- Teljesen egységes volt a Fidesz frakció abban, hogy megbüntetjük a randalírozó ellenzéki képviselőket. Egy jogállamban a törvények megsértésének szankciói vannak, ez mindenki számára világos kell, hogy legyen. És ugyanilyen világos az is, hogy amennyiben újabb ellenzéki szabályszegés következik, azt újabb szankciók követik majd - mondta a Népszavának Kósa Lajos. A képviselőt annak kapcsán kérdeztük, hogy kedden a Fidesz és a KDNP szavazataival kiszabták a büntetéseket azokra a képviselőkre, akik december 10-én sípolva tiltakoztak, hogy elfogadják a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabályt. Kövér László végül egyénileg állapította meg az egyes képviselőket sújtó szankciókat. Kósa Lajos szerint „a normális parlamenti működés azt jelenti, hogy ha az ellenzéknek baja van egy törvényjavaslattal, akkor módosító indítványt ad be, amit a parlament napirendjére lehet venni, arról vitatkozni és szavazni róla. Ehhez képest a munka törvénykönyve módosításához (a túlóratörvényhez – a szerk.) egyetlen ellenzéki módosító javaslat sem érkezett”. Kósa Lajos ezért úgy vélte, „az ellenzék ezekkel az akciókkal csak saját tehetetlenségét, ötlettelenségét próbálja leplezni, ráadásul amit tesznek, az még a saját szavazóiknak sem tetszik, mert a randalírozást senki sem szereti”. A szankciókról vita nélkül döntöttek, végül Varju László (DK) 445 000, Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Kunhalmi Ágnes, Szabó Sándor, Tóth Bertalan szocialista képviselők 504 900, Szabó Szabolcs független képviselő 1 069 000, Székely Sándor szintén független honatya 860 000 forint büntetésben részesült. Arató Gergely a DK részéről egy kedden tartott sajtótájékoztatón azt mondta a Népszava kérdésére, a Fidesz célja a büntetésekkel éppen az, hogy elbátortalanítsa a képviselőket, de „nem fogják megszerezni ezt az örömet Orbán Viktoréknak”. A kiszabott büntetéseket nem is szankciónak, hanem „a magyar ellenállás kitüntetésének" tekintik. - Büntetésekkel nem tántorítanak el minket attól, hogy a rabszolgatörvénnyel sújtott munkavállalók érdekeit képviseljük, különösen most, hogy már nem csak a versenyszféra dolgozóira, hanem a kormánytisztviselőkre is vonatkoznak az igazságtalan és embertelen túlóra szabályok - mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista politikus azt kérte Kövér Lászlótól, hogy az MSZP frakciót érintő pénzből vegyenek olyan összecsukható ágyakat a kórházakba, amelyeken a gyermekükkel a kórtermekben éjszakázó szülők pihenhetnek majd. Az ellenzék fogadkozása persze érthető a büntetések kapcsán, de korábban egy háttérbeszélgetésen egy vezető ellenzéki politikus arról beszélt lapunk munkatársának, hogy ugyan egy-egy hónapnyi tiszteletdíj megvonást még ki tudnak gazdálkodni az érintettek, de sorozatos, vagy emelkedő mértékű büntetések esetén több ellenzéki politikus kerülhet egzisztenciálisan nehéz helyzetbe. (Bár ma már egy képviselő nagyjából 800 ezer forintot keres.) - A decemberi parlamenti akciók és az azt követő tüntetések során a kormánnyal szemben álló szavazók joggal bízhattak abban, hogy az ellenzék összehangolt fellépése az eddigiektől eltérő formát nyer majd. A Fidesz részéről a kemény szankciók nyilvánvalóan arra irányultak, hogy ezt megakadályozzák - mondta a Népszavának Böcskei Balázs. Az IDEA Intézet igazgatója szerint a sorozatos kemény büntetések azt eredményezhetik majd, hogy az ellenzéki képviselők az Országgyűlésben fokozatosan visszatérnek a „december előtti állapotokhoz”. Saját szempontjukból ez akár racionális döntés is lehet, mert az állandó szankciók ellehetetlenítik tevékenységük parlamenti értelmét. - Ilyenkor szokta egy politikus azt mondani, hogy kimegy az utcára, de ott egyelőre visszaállt a csend sajátos rendje - tette hozzá a politikai elemző.
Frissítve: 2019.03.05. 20:07

Kétnyelvű plakátokkal mozgósít az MSZP

Publikálás dátuma
2019.03.05. 14:13

Fotó: Genevieve Engel / Európai Parlament
Összefog európai testvérpártjaival az MSZP, hogy a május 26-i európai parlamenti választáson való részvételre buzdítsa a külhoni magyar szavazókat — jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az első megállapodás már megszületett, mégpedig a német szociáldemokratákkal: ennek keretében az MSZP és az SPD kétnyelvű plakátkampánnyal mozgósítja majd a Németországban élő magyarokat. A magyar szocialisták azt tervezik, hogy tucatnyi testvérpárttal kötnek majd hasonló egyezséget a következő napokban, illetve hetekben. Ujhelyi elmondta, szeretnék, ha a külföldön élő magyarok százezrei járulnának az urnákhoz május végén, mert a tét nagy: “Európa és Orbánisztán” között kell választani. Kedvező irányt jelez, hogy a 2014-es EP-választáson csak 6253 érvényes szavazatot adtak le a magyarok a külképviseleteken, míg a tavalyi országgyűlési választáson már 45 ezret. Ujhelyi közölte azt is, hogy a külföldön élő magyarok március 21-től kérvényezhetik, vegyék fel őket a választási nyilvántartásba. 

Kiszabadult a még januárban zátonyra futott román hajó

Publikálás dátuma
2019.03.05. 13:50

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Annyira megáradt a Duna, hogy le tudott csúszni a Jess a kavicspadról.
Elindult a Dunán az a román teherszállító hajó, ami még január 17-én futott zátonyra, majd az alacsony vízállás miatt azóta Esztergom közelében, a Helemba-szigetnél vesztegelt – derül ki a fotóról, amit a 444.hu egyik olvasója küldött el a portálnak. Mint írják, annyira megáradt a Duna, hogy a Jess – aminek a legénységét már hazautaztatták és egy matróz vigyázott rá – le tudott csúszni a kavicspadról.
Szerző
Témák
Duna Románia