Rónai Egon keresi az ország géniuszát

Publikálás dátuma
2019.03.05. 17:29

Fotó: ATV
„Hamarosan az ország legokosabb emberei küzdenek meg egymással, minden idők legnehezebb műveltségi vetélkedőjében.” Amikor Rónai Egon az idézett, csöppet sem szerény mondattal promotálta új műsorát az ATV-n, egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy talán visszatér a képernyőre Egri János az Elmebajnoksággal, és újra elhangzik a kérdés: ki repülte át először a La Manche csatornát csak napenergiával működtetett repülőgéppel? Az ATV műsorvezetője természetesen csatornájának új, nagyszabású vetélkedőjére gondolt, az 1980-as évek legendás műsora óta – amely egykor négymillió embert is képes volt leültetni a sokszor még fekete-fehér képernyők elé − pedig sok víz lefolyt már a Dunán. A vetélkedők show- k lettek, közönséggel, látványossággal, pazar díszletekkel és pörgő kamerákkal, és olyan is akad, hogy nem a legokosabb, inkább a legostobább címéért küzdenek. Az 500 – Az ország géniusza egy amerikai licensz (500 Questions) alapján készült, a játék történetében sem ott, sem németországi, sem angliai változatában nem fordult még elő, hogy valaki végigmenjen mind az 500 kérdésen, ami a fejvadászcégek pszichológiai tesztjei között is a legkimerítőbbek közé tartozna. Ráadásul az ATV vetélkedőjében nem igaz, vagy hamis állítások között kell választani, hanem klasszikus műveltségi kérdésekre (történelem, politika, földrajz, sport, irodalom, stb.) kell megadni – mindenféle segítség nélkül – a helyes választ öt másodpercen belül. A játékos hibázhat – egy következő jó válasszal javíthat is −, csak egymás után háromszor nem. Ez esetben kiesik, és játékostársa – egy kihívó – állhat a helyébe. A fiatal agykutató, Balázs vágott neki a magyar műsor történetében először az 500 kérdésnek abban a reményben, hogy végül eljut az 50 millió forintos fődíjig. Ám kihívója, András, a matematika-fizika szakos tanár –az indián nyelvek szerelmese – végül felülkerekedett egy – amúgy ritkán adódó − párbaj során, és végigment az első forduló 30 kérdésén. Tíz villámkérdés előtt maradt abba az adás – hogy a további játékszabályokat megismerjük. A játékosok kötetlen beszélgetéssel való bemutatása – ami az ilyen műsorok egyik legérdekesebb része – ezúttal sem maradt el. Rónai Egon a kvízműsor vezetőjeként is megállja a helyét, csak néha tűnt erőltetettnek a játékosok sokoldalúságának a méltatása. Látja azt a néző is magától: itt tényleg többet kell tudni egy ötödikesnél. INFÓ:  500 – Az ország géniusza ATV Minden hétköznap 19 órától
Témák
ATV Rónai Egon
Frissítve: 2019.03.05. 17:30

Végső búcsút vettek Tandori Dezsőtől

Publikálás dátuma
2019.03.05. 15:51

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, a nemzet művészét kedden a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Sírjánál egyik versét Hegedűs D. Géza szavalta el.
Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői végső búcsút vettek Tandori Dezső Kossuth- és József Attila-díjas írótól, költőtől, a nemzet művészétől a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, kedden Budapesten - írja az MTI. "Tandori Dezső életművében szabadon engedte a nyelvet, megvalósította annak társszerzőségét" - fogalmazott a gyászszertartáson Fried István irodalomtörténész.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár búcsúbeszédében kiemelte: "Tandori Dezső korunk egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb, legfelkészültebb és legérdekesebb magyar költője volt. Művei elfoglalják méltó helyüket a nemzeti emlékezetben - mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta:
ritka, hogy valaki megítélésében ekkora egyetértésre jussanak az olvasók, művészek, írók és közéleti szereplők alkotói irányzatoktól, politikai elkötelezettségektől függetlenül."

A szertartáson több mint százan vettek részt, köztük olyan pályatársak, mint Térey János, Kukorelly Endre, Horkay-Hörcher Ferenc, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.

Tandori Dezső hamvait a sírkert művészparcellájában helyezték örök nyugalomra, közel Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc és Faludy György sírhelyéhez.
A sírnál Tandori Dezső Szpéró gesztenyefája című versét Hegedűs D. Géza szavalta.

Tandori Dezső 80 éves korában február 13-án hunyt el.
Frissítve: 2019.03.05. 16:36

A pokol tornáca a „munkásgyarmaton” - Fekete Lyuk-kiállítás a Kiscelli Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.03.05. 11:15
Szilágyi Zoé és a tíz éve elhunyt Dóka Attila műve egykor a Lyuk falát díszítette
Ha valaki megfordult annak idején a Fekete Lyukban, akkor most igazi időutazás részese lehet a Kiscelli Múzeumban.
Amikor megszületett, már érezni lehetett valamit abból a szokatlan közéleti vibrálásból, ami aztán a rendszerváltásban öltött testet. Elmúlásakor már kevés nyoma maradt a többpárti demokráciához fűzött illúzióknak. Pedig nem élt sokáig: a Fekete Lyuk 1988-tól 1994-ig működött. A későbbi újjáélesztési kísérletek nem jártak eredménnyel.
 
A Kiscelli Múzeum stílszerűen az újonnan létrehozott sziklapincében mutatja be az underground klubot, a „pokol tornácát”, amit a kiállításról szóló ismertetőben méltán illetnek a kultikus jelzővel. A Fekete Lyuk eleve attól különleges volt, hogy a belvárostól viszonylag távol, a VIII. kerületi Vajda Péter utcánál lévő „munkásgyarmaton” kapott helyet (bejárat a Golgota utca felől). Az úgynevezett Ganztelep hatalmas épületkomplexumának az a pincerésze, ahol a klub berendezkedett, eredetileg közfürdőként szolgált.

A Fekete Lyuk mindenkit befogadott, aki nem tartozott a pártállami fősodorhoz. Ennek köszönhette népszerűségét. A műfaji kavalkádban remekül megfért egymás mellett a punk, a kemény rock és az alternatív zene, a művészeti performansz és a kísérleti színházi produkció. A Kiscellibe látogatók ne számítsanak lineárisan felépített, a vendéget szájbarágósan kalauzoló tárlatra. A Fekete Lyuk zegzugos, kaotikus és vonzóan fullasztó helyként szippantotta be a közönségét. A kiállítás is pontosan ilyen. Ettől jó.

Korabeli fényképek, ruhák, plakátok, programok, filmfelvételek, kazetták, újságcikkek bizonyítják, hogy a Fekete Lyuk igenis egy létező égitest volt. Ha már Cseh Tamást parafrazeáljuk: ismert vagy kevésbé ismert zenészek és törzsvendégek mellett ő is feltűnik egy felvételen. Széles a kínálat. A tucatnyi tévékészüléken nézhető (és külön fülhallgatóval hallgatható) nyilatkozók skálája Barangótól, a QSS együttes frontemberétől a ricsés Nagy Feróig terjed. Egész délutánt betöltő elfoglaltságra készüljön, aki elhatározza, hogy beleveti magát a csapongó visszaemlékezések forgatagába.

A kiállítás főkurátora Balla Loránd, koordinátora Rostás Péter, társkurátora Szatmári Judit Anna, a látványtervért és kivitelezésért Szepessy András felelt. Külső tanácsadóként Nagy Gyula, a klub egykori vezetője is részt vett a munkában, de tragikus módon ő nem láthatta meg a kész művet: tavaly év végén meghalt.
A kiállítás arról tanúskodik, hogy nemcsak a szakértelem, hanem a téma iránti elkötelezettség (egyszerűbben: a szeretet) is a csapat rendelkezésére állt. Ha valaki megfordult annak idején a Fekete Lyukban, akkor igazi időutazás részese lehet, ha pedig nem, de legalább utólag szeretne belekóstolni az évtizedekkel ezelőtti hangulatba, fogalmat alkothat arról, mitől vált legendássá egy külső-józsefvárosi pinceklub.
 
Infó Kiscelli Múzeum Fekete Lyuk. A pokol tornáca Underground Budapest '88-'94 Június 23-ig
Szerző