Kínzás, gyilkosság is belefér, ha az állatok védelméről van szó?

Publikálás dátuma
2019.03.05. 19:48
Thai parkőrök kísérnek egy elfogott orvvadászt. A kép illusztrációThai parkőrök kísérnek egy elfogott orvvadászt. A kép illusztr
Fotó: Romeo Gacad / AFP or licensors
Brutális módszerekkel dolgozó magánhadseregeket pénzel a WWF, a veszélyeztetett állatokat védő parkőrök falvakat támadnak meg egy amerikai lap szerint.
 Egyéves oknyomozó munka után nagy leleplező anyaggal jött ki a Buzzfeed, melyet itthon elsőként az Index idézett: az újság belső iratokkal bizonyítja, hogy az állatvédelemben világszerte élharcos WWF kegyetlen paramilitáris szervezetekkel üzletel, az általa fizetett vadőrök nem riadnak vissza az emberöléstől sem, a vezetők pedig megpróbálják eltussolni a bűncselekményeket. 
A lap szerint az orvvadászokon kívül sokszor a túlélésért küzdő szegény helyiek is a természetvédő magánhadseregek áldozatai lesznek. A leleplező cikkek megjelenése után a WWF belső vizsgálatot helyezett kilátásba. A Buzzfeed példákat is hoz a brutális eljárásokra: a nepáli nemzeti parkban egy Shikharam nevű falusi férfit azért vágtak sittre, mert azt gyanították, hogy a fiával elásta egy orrszarvú orrszarvát a kertjében. Igaz, erre nem találtak semmilyen bizonyítékot, azonban a biztonság kedvéért, miért ne alapon mégis bekasztlizták, majd agyonverték. 
A természetvédelmi őrök kegyetlenül megkínozták, sós vizet öntöttek a szájába és az orrába, ütötték-rúgták napokon keresztül. A férfi kilenc nap múlva meghalt. A hivatalos vizsgálat szerint hét bordája tört el a két napon át tartó verésekben.

A nepáli nemzeti park a WWF aktív támogatásával küzd az orvvadászok ellen, a természetvédelmi világszervezet pénzzel és eszközökkel is segíti az őröket. Valójában egy ezer fős magánhadseregről van szó, államról az államban, melynek tagjai rendőri-bírói jóváhagyás nélkül is őrizetbe vehetnek bárkit, önvédelemre hivatkozva agyon is lőhetik az orvvadászokat. 
A vadőrök a szokásos médianarratíva szerint hősies küzdelmet folytatnak a veszélyeztetett fajok érdekében, Nepálban például dzsippekről, hajókról és elefántok hátáról harcolnak. Sikharam kínzása és halála nem annyira illik ebbe a képbe, és a WWF aktívan fel is lépett a nepáli hatóságoknál. Az igazság felderítése helyett azonban az ügy eltussolásáért lobbiztak, amit sikerült is elérniük – állítja a Buzzfeed. Amikor Shikharam meghalt, hivatalosan azt mondták, a férfi egy fáról esett le, majd amikor a boncolásnál egyértelművé vált, hogy valójában erőszakos halált halt, a WWF és a helyi hatóságok együttesen győzték meg a családot, hogy ejtsék a vádat. Így, bár a botrány kitörésekor a hatóságok két őrt és a főnöküket emberölés miatt letartóztatták, őket szabadon engedték, megúszták felelősségre vonás nélkül. Később egyiküket a WWF saját állományába is vette, majd egy orvvadászat elleni díjat is megítéltek neki. Mindez azután történt, hogy az illető emlékirataiban is vállalta, hogy a kínzás időnként megengedhető, hiszen „az orrszarvúak védelme különösen fontos”. A vízbefojtás volt a kedvenc kínzási módszere.
A WWF azt állítja, hogy szigorúan tiszteletben tartják az emberi jogokat, élesen elítélik az erőszakot. A Buzzfeed azonban jobban utána akart menni a WWF-es fegyvervásárlásoknak és az ezekkel elkövetett bűncselekményeknek, amelyeket szerintük a szervezet megpróbált elhallgatni. Az újságírók egyéves munkával hat országban több mint száz interjút készítettek, több ezer oldalnyi nem nyilvános iratot, belső emlékeztetőket, költségvetési nyilvántartásokat és a fegyverkereskedelemről szóló emaileket néztek át.
Nyomozásuk szerint a WWF több fejlődő országban fegyverzett fel olyan paramilitáris egységeket, melyek azután falvakat támadtak meg.

A legtöbb áldozat a nemzeti parkok környékén élő szegény törzsek lakói közül volt. Az oknyomozók szerint a WWF lényegében egy globális kémhálózatot is üzemeltet, melyben az informátorok elsősorban félelemből és bosszúszomjból dolgoznak, többnyire a törzseken belül nyomnak fel másokat. Ezt a gyakorlatot nyilvánosan a WWF más problematikus ügyekhez hasonlóan rutinból tagadja. A WWF nem válaszolt érdemben a Buzzfeed kérdéseire, de miután a sajtó megkereste őket, bejelentették, hogy független vizsgálatot kezdeményeznek az orvvadászat elleni programjaikkal kapcsolatban. Ígéretük szerint alaposan utánajárnak a feltárt ügyeknek. A botrány súlyosan érinti a nagyrészt a saját imázsából élő világszervezetet. A WWF-nek olyan arcai vannak, mint Leonardo di Caprio vagy David Attenborough. 760 millió dolláros éves költségvetésének nagyjából a fele adományokból jön össze, kampányaik nem utolsó sorban a természet hős védelmezőjének mutatott vadőrökre alapoznak. Több mint száz országban vannak jelen, a Csendes-óceán korallzátonyaitól az amazóniai esőerdőkig szinte mindenhol közreműködnek a nemzeti parkok védelmében.
Szerző

Levélbombákat küldtek londoni repülőterekre

Publikálás dátuma
2019.03.05. 18:33
A Heathrow repülőtér, ide érkezett az egyik levélbomba
Fotó: Artur Widak / AFP/NurPhoto
A borítékba zárt gyújtószerkezetek közül csak az egyik lépett működésbe, de kárt így sem okozott. A leveleket Írországból küldték.
Három kis méretű levélbombát találtak kedden három londoni helyszínen -írja az MTI.A Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának parancsnoksága kedd esti tájékoztatójában közölte, hogy a szerkezetek A4-es méretű, megcímzett fehér postai borítékokban érkeztek az árintett helyszínekre, és a boríték kinyitása esetén kisebb tűz okozására voltak alkalmasak. 
A londoni rendőrség szerint a három incidens összefügg egymással. Az első borítékot a Compass Centre nevű épületben, a London nyugati határában fekvő Heathrow repülőtér irodaközpontjában találták. A csomagot egy alkalmazott nyitotta ki - a küldemény ezután meggyulladt és kis részben elégett. Személyi sérülés nem történt, Heathrow forgalmát az incidens nem érintette, de az épület a vizsgálat idejére zárva marad.
A másik két hasonló borítékot a London keleti városrészében fekvő City repülőtér közelében, szintén egy irodaházban, illetve a belvárosi Waterloo vasúti és metróállomás postázójában találták. A Scotland Yard beszámolója szerint ezek egyikét sem nyitották ki, és a rendőrség szakértői mindkét eszközt hatástalanították
Személyi sérülés ezeken a helyszíneken sem történt. Sem a City repülőteret, sem a Waterloo pályaudvart nem kellett lezárni, csak a Cityt kiszolgáló városi gyorsvasút közlekedését függesztették fel elővigyázatosságból rövid időre, de a vasútvonal forgalma azóta teljesen helyreállt. A rendőrségi tájékoztatás szerint az ügyben egyelőre senkit nem vettek őrizetbe, az indítékokat vizsgálják. A Scotland Yard éberségre és a gyanús csomagok bejelentésére kérte a nagy londoni közlekedési csomópontokon szolgálatot teljesítőket és az utazókat.
 Később az is kiderült, hogy a gyúlékony csomagokat Írországból küldték: a borítékok kedd este nyilvánosságra került fotóin egyértelműen látszik, hogy a küldeményeken ír postai bélyegek vannak, és a feladó címének rubrikájában egy részleges dublini postai cím látható. A címzettek és a feladói cím rubrikáit egyaránt kézírással töltötték ki – a fotókat a Sky News brit hírtelevízió hozta nyilvánosságra. Az ír rendőrség kedd este közvetve megerősítette az írországi eredetről szóló értesülést, részletek nélkül bejelentve, hogy együttműködik a Scotland Yarddal az ügy kivizsgálásában.
Szerző
Frissítve: 2019.03.05. 20:33

Vizsgálat vizsgálat hátán Trump ellen

Publikálás dátuma
2019.03.05. 18:29

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Demokrata párti törvényhozók alaposabban utána akarnak járni Donald Trump többféle viselt dolgának.
Jerrold Nadler, a demokrata többségű amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának az elnöke közölte, hogy az általa vezetett testület az igazságszolgáltatás feltételezett akadályozása, továbbá esetleges korrupció, illetve hatalommal való visszaélés miatt indít vizsgálatot az elnök ellen. Ennek keretében 81 – Donald Trumphoz, illetve környezetéhez kapcsolható - személytől kérnek be dokumentumokat. A vizsgálatok kezdeményezői szerint Trumppal szemben a jogellenes cselekmények elkövetésének gyanúja mind a választási kampány, mind az elnök fehér házi tevékenysége, mind pedig a családi üzleti vállalkozások vonatkozásában felmerül. Az elnökkel, illetve hozzá közeli személyekkel szemben már hosszabb ideje folyik egy másik vizsgálat, amely annak a kiderítését célozza, hogy a 2016-os elnökválasztási folyamat során összejátszott-e a republikánus kampánystáb a választás kimenetelét befolyásolni próbáló oroszokkal, akik azt állították, hogy Trump ellenfelére, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltre nézve hátrányos információk birtokában vannak. Ezt a vizsgálatot még 2017 elején indította James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) akkori vezetője. Trump ugyanazon év májusában leváltotta Comey-t, de a vizsgálat nem zárult le: Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes felkérte Robert Mueller korábbi FBI-igazgatót, hogy különleges ügyészként eljárva folytassa a nyomozást. Mueller hivatala az amerikai média értesülései szerint rövidesen elkészíti jelentését, és benyújtja azt az igazságügy tárcához, amelynek egyébként időközben új vezetője lett, a Trump bizalmát élvező William Barr személyében. A törvényhozásban most induló újabb vizsgálatokkal kapcsolatban Nadler közölte, hogy a megkeresettektől e hónap 18-ig várják a kért dokumentumokat. A 81 személy mellett a bizottság az FBI-hoz, az igazságügyi tárcához, valamint más intézményekhez is fordult, kérve azokat az iratokat, amelyek kapcsolódnak három, Mueller által már vád alá helyezett személy esetleges elnöki kegyelemben részesítéséhez. Ez a három személy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje, Michael Flynn korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint Paul Manafort, Trump exkampányfőnöke. A Fehér Háztól a kongresszusi bizottság egyebek közt a Comey menesztésével összefüggő iratokat, illetve Trump egyes munkatársainak bizonyos orosz személyekkel lezajlott találkozójáról szóló dokumentumokat kéri.  A New York állambeli demokrata párti bizottsági elnök szerint „nyilvános adattárat” kívánnak összeállítani Donald Trumpról, aki az elmúlt években „elkerülte a felelősségre vonást azokért a támadásokért, amelyeket csaknem naponta intézett alapvető jogi, erkölcsi és alkotmányos szabályaink és normáink ellen”. A Kongresszusnak - ez a kétkamarás amerikai törvényhozás mindkét házát magában foglaló elnevezés - kötelessége, azon belül pedig a képviselőházi igazságügyi bizottságnak lényegi funkciója, hogy kivizsgálja a jogállamiság ilyen jellegű fenyegetettségét, tette hozzá Nadler. A demokraták kezdeményezését, amely kellő számú és súlyú bizonyíték összegyűjtése esetén az elnök ellen indítandó bűnvádi elmozdítási eljárás (impeachment) megindításához vezethet, Donald Trump nevetségesnek minősítette Twitter-bejegyzésében. Emellett demokrata kezdeményezésre más kongresszusi eljárások is folyamatban vannak Trump ellen. Ezek egyike, hogy három másik képviselőházi bizottsági elnök – a hírszerzési, a külügyi és a felügyeleti bizottság első embere - tájékoztatást követel Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz államfő magánbeszélgetéseinek a tartalmáról. A Fehér Házhoz és a külügyminisztériumhoz intézett hétfői levelükben mind a telefonon, mind a személyesen folytatott Trump-Putyin beszélgetések vonatkozásában tájékoztatásra irányuló kérést terjesztettek elő. Emellett kérték azt is, hogy hallgathassák meg azokat a tolmácsokat, akik jelen voltak a két vezető négyszemközti megbeszélésén, beleértve a tavaly nyári helsinki csúcstalálkozót. A külügyi tárca együttműködő hozzáállást ígért a kérdésben. Míg Mueller különleges ügyész hivatala kifejezetten az oroszokkal való összejátszás kérdését vizsgálja, a képviselőház hírszerzési bizottsága indított egy olyan vizsgálatot, amely kiterjed Trump külföldi üzleti érdekeltségeinek az áttekintésére is. Mindezek az újonnan indított eljárások annak nyomán váltak lehetségessé, hogy tavaly novemberben, a két elnökválasztás közötti félidőben tartott választások nyomán a demokraták elhódították a többséget a republikánusoktól. A jelek ugyanakkor azt mutatják - írja az amerikai média –, hogy egyelőre nem sikerült olyan fogást találni Trumpon, ami az elnököt politikailag ellehetetlenítené. A demokraták most – a kormányzat fölötti ellenőrzési joguk gyakorlására hivatkozva – valósággal elárasztják a kormányzatot különféle tájékoztatási igényekkel, abban a reményben, hogy valahol „füstölgő pisztolyt” találnak Trumpnál.     
Témák
USA Donald Trump