Kínzás, gyilkosság is belefér, ha az állatok védelméről van szó?

Brutális módszerekkel dolgozó magánhadseregeket pénzel a WWF, a veszélyeztetett állatokat védő parkőrök falvakat támadnak meg egy amerikai lap szerint.

Egyéves oknyomozó munka után nagy leleplező anyaggal jött ki a Buzzfeed, melyet itthon elsőként az Index idézett: az újság belső iratokkal bizonyítja, hogy az állatvédelemben világszerte élharcos WWF kegyetlen paramilitáris szervezetekkel üzletel, az általa fizetett vadőrök nem riadnak vissza az emberöléstől sem, a vezetők pedig megpróbálják eltussolni a bűncselekményeket.

A lap szerint az orvvadászokon kívül sokszor a túlélésért küzdő szegény helyiek is a természetvédő magánhadseregek áldozatai lesznek. A leleplező cikkek megjelenése után a WWF belső vizsgálatot helyezett kilátásba.

A Buzzfeed példákat is hoz a brutális eljárásokra: a nepáli nemzeti parkban egy Shikharam nevű falusi férfit azért vágtak sittre, mert azt gyanították, hogy a fiával elásta egy orrszarvú orrszarvát a kertjében. Igaz, erre nem találtak semmilyen bizonyítékot, azonban a biztonság kedvéért, miért ne alapon mégis bekasztlizták, majd agyonverték.

A nepáli nemzeti park a WWF aktív támogatásával küzd az orvvadászok ellen, a természetvédelmi világszervezet pénzzel és eszközökkel is segíti az őröket. Valójában egy ezer fős magánhadseregről van szó, államról az államban, melynek tagjai rendőri-bírói jóváhagyás nélkül is őrizetbe vehetnek bárkit, önvédelemre hivatkozva agyon is lőhetik az orvvadászokat.

A vadőrök a szokásos médianarratíva szerint hősies küzdelmet folytatnak a veszélyeztetett fajok érdekében, Nepálban például dzsippekről, hajókról és elefántok hátáról harcolnak. Sikharam kínzása és halála nem annyira illik ebbe a képbe, és a WWF aktívan fel is lépett a nepáli hatóságoknál. Az igazság felderítése helyett azonban az ügy eltussolásáért lobbiztak, amit sikerült is elérniük – állítja a Buzzfeed. Amikor Shikharam meghalt, hivatalosan azt mondták, a férfi egy fáról esett le, majd amikor a boncolásnál egyértelművé vált, hogy valójában erőszakos halált halt, a WWF és a helyi hatóságok együttesen győzték meg a családot, hogy ejtsék a vádat.

Így, bár a botrány kitörésekor a hatóságok két őrt és a főnöküket emberölés miatt letartóztatták, őket szabadon engedték, megúszták felelősségre vonás nélkül. Később egyiküket a WWF saját állományába is vette, majd egy orvvadászat elleni díjat is megítéltek neki. Mindez azután történt, hogy az illető emlékirataiban is vállalta, hogy a kínzás időnként megengedhető, hiszen „az orrszarvúak védelme különösen fontos”. A vízbefojtás volt a kedvenc kínzási módszere.

A WWF azt állítja, hogy szigorúan tiszteletben tartják az emberi jogokat, élesen elítélik az erőszakot. A Buzzfeed azonban jobban utána akart menni a WWF-es fegyvervásárlásoknak és az ezekkel elkövetett bűncselekményeknek, amelyeket szerintük a szervezet megpróbált elhallgatni. Az újságírók egyéves munkával hat országban több mint száz interjút készítettek, több ezer oldalnyi nem nyilvános iratot, belső emlékeztetőket, költségvetési nyilvántartásokat és a fegyverkereskedelemről szóló emaileket néztek át.

A legtöbb áldozat a nemzeti parkok környékén élő szegény törzsek lakói közül volt. Az oknyomozók szerint a WWF lényegében egy globális kémhálózatot is üzemeltet, melyben az informátorok elsősorban félelemből és bosszúszomjból dolgoznak, többnyire a törzseken belül nyomnak fel másokat. Ezt a gyakorlatot nyilvánosan a WWF más problematikus ügyekhez hasonlóan rutinból tagadja.

A WWF nem válaszolt érdemben a Buzzfeed kérdéseire, de miután a sajtó megkereste őket, bejelentették, hogy független vizsgálatot kezdeményeznek az orvvadászat elleni programjaikkal kapcsolatban. Ígéretük szerint alaposan utánajárnak a feltárt ügyeknek.

A botrány súlyosan érinti a nagyrészt a saját imázsából élő világszervezetet. A WWF-nek olyan arcai vannak, mint Leonardo di Caprio vagy David Attenborough. 760 millió dolláros éves költségvetésének nagyjából a fele adományokból jön össze, kampányaik nem utolsó sorban a természet hős védelmezőjének mutatott vadőrökre alapoznak. Több mint száz országban vannak jelen, a Csendes-óceán korallzátonyaitól az amazóniai esőerdőkig szinte mindenhol közreműködnek a nemzeti parkok védelmében.