Új rakétaszerződést kötne Moszkvával a NATO európai főparancsnoka

Curtis Scaparotti tábornok szerint az Egyesült Államoknak ötlete sincs az orosz fegyverkezés megállítására, a helyzetet egy új INF-szerződés megkötésével lehetne kezelni.

Az Egyesült Államoknak még mindig nincs kidolgozott terve arra, hogyan akadályozza meg Oroszország fegyverkezését - mondta keddi szenátusi meghallgatásán Curtis Scaparrotti tábornok, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának és a NATO európai erőinek főparancsnoka.

A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt a tábornok leszögezte: az Egyesült Államok és szövetségesei még mindig keresik a megoldásokat, miután Washington felmondta közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról megkötött szerződést (INF), és megkezdődött a hat hónapig tartó átmeneti időszak a szerződés formális megszüntetéséig - írja az MTI.

A tábornok beszámolója szerint Washington már közölte NATO-szövetségeseivel: velük együtt kívánja kidolgozni a terveket, és ezt a közös munkát már meg is kezdték.

„Nézetem szerint, ha van egy egyenrangú vetélytársad, különösen, ha az korszerűsít, és ezzel kihívást intéz majd hozzád, mint Oroszország, akkor szerződés megkötésében kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy megteremtsünk némi stabilitást, gondoskodjunk világos kommunikációról és határokról, amelyeket jól értünk, és amelyek alapján dolgozhatunk” - fogalmazott a tábornok.

Harminckét éves paktumot rúgtak fel

A Donald Trump elnök által felmondott INF-szerződést Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, az akkori Szovjetunió vezetője írta alá 1987-ben Washingtonban. A katonai szerződés a földi indítású, hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról rendelkezett. Meghatározta számukat és hatótávolságukat, és mindkét fél lehetőséget kapott a másik ellenőrzésére is. Donald Trump elnök a szerződés megsértésével vádolva Oroszországot tavaly októberben bejelentette, hogy Washington kilép a szerződésből. Oroszország cáfolta a vádakat, és az Egyesült Államokat vádolta meg a szerződést sértő rakétavédelmi rendszerek telepítésével – ezt, nem meglepő módon, az amerikai külügyminisztérium cáfolta.

Február elsején az Egyesült Államok felfüggesztette a megállapodást, de hat hónapos türelmi időt hagyott, amelynek végén - ha Moszkva addig nem tesz lépéseket - formálisan is semmisnek tekinti a megállapodást. Hasonlóképpen járt el Oroszország is.

Az igazi ok Peking lenne?

Amerikai elemzők szerint a Fehér Ház nem csupán azért vonulna ki a szerződésből, mert azt Oroszország szerinte megsértette, hanem Kína miatt is. Peking ugyanis nem részese a szerződésnek, ám közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozik, és ezt Washington szeretné ellenegyensúlyozni.