Matolcsy szerint túl sok bank működik idehaza, bőven elég lenne öt-hat is

Publikálás dátuma
2019.03.06. 07:36
Matolcsy György
Fotó: Népszava / Népszava
A Magyar Nemzeti Bank elnöke "lát még teret arra", hogy egyes intézmények összeolvadjanak a jövőben. Mint mondta, a magyar bankrendszer jelenleg túl magas költségekkel és drágán működik.
"Magyarországon a piac méretéhez képest túl sok bank működik" - mondta Matolcsy György a növekedés.hu portálnak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank nemrég újabb hat évre bizalmat kapott elnöke ezt abból vezette le, hogy "egyes régiókban túlbankosodás jellemző, ami azt jelenti, hogy ezeken a helyeken az ügyfelek számához képest túlságosan széles körű banki infrastruktúra működik, és ez alacsony hatékonysághoz vezet."

A jegybankelnök szerint a hatékonyság-növelés egyik forrása a konszolidáció, azaz, mint mondta:
"látok még teret arra, hogy egyes hazai intézmények összeolvadjanak a jövőben. Meglátásom szerint a magyar piac pénzügyi igényeit fenntartható módon öt-hat univerzális nagybank tudná ellátni."

Hozzátette, "a konszolidáció a banki működés racionalizálásán keresztül olcsóbb bankoláshoz (alacsonyabb költségekhez és kamatokhoz) vezethet, és így végső soron az ügyfelek is jól járnának."

Matolcsy az interjú során kifejtette azt is:
hazai bankrendszer nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas költségekkel és drágán működik.

Szerinte sok banki szolgáltatás még mindig indokolatlanul drága, például a pénzforgalmi területen, annak ellenére, hogy - állítása szerint - a Magyar Nemzeti Bank nagymértékben erősítette a bankrendszeri versenyt, például a Növekedési Hitelprogramon és a Minősített Fogyasztóbarát Hitelen keresztül.

Az MNB-elnök a további megoldandó problémák között említette, hogy egyelőre
"sokan nem élnek a 21. század kínálta lehetőségekkel, és banki ügyeiket továbbra is személyesen intézik."

Amíg ugyanis nemzetközi színtéren technológiai újításokat, valamint a digitális bankolás folyamatos terjedését látjuk, hazánk még lemaradásban van ezeken a területeken, pedig a pénzügyi innovációk lehetővé tennék a nagyobb hatékonyságot, és így végeredményben a banki költségek csökkentését - érvelt.
Szerző

315,60 forint az euró

Publikálás dátuma
2019.03.06. 07:31
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kissé gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel.
Az euró 315,60 forinton forgott reggel hét órakor, 4 fillérrel nőtt a közös európai pénz árfolyama a kedd esti 315,56 forinthoz képest. A dollár árfolyama 279,32 forintról 279,43 forintra, a svájci franké pedig 277,89 forintról 277,91 forintra erősödött. Az euró 1,1298 dolláron forgott szerda reggel, 0,07 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,06 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1358 frankon jegyezték. Egy dollárért 1,0053 frankot kértek, napi szinten 0,13 százalékkal erősödött a dollár.
Szerző

Feladjuk a szuverenitást Putyin zsebbankjáért

Publikálás dátuma
2019.03.06. 07:30

Fotó: Evgeny Biyatov / Sputnik
Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még.
Döntés Moszkvából Budapestre teheti át székhelyét a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB). A pénzintézet gyakorlatilag területen kívüliséget élvez, ami sok gond forrása lehet még. Az Országgyűlés tegnapi döntésével szabad utat adott a valamikori KGST bank utódjának, hogy  Budapesten rendezze be uniós főhadiszállását. Már a magyar kormány és a beruházási bank megállapodását rögzítő törvénytervezet benyújtását követően sokan felszisszentek, hiszen az olyan kedvezményeket és mentességeket tartalmazott, ami teljességgel ellenőrizhetetlenné teszi a hatóságok számára az intézmény működését. A bank nem ismeretlen a magyar gazdaság szereplői előtt, bár eddigi hatása kis tőkeereje miatt elenyésző volt. Mérlegfőösszege alig haladja meg a 300 millió eurót, tulajdonképpen egy hazai kisbanknak felel meg. (Az európai megfelelője, az Európai Beruházási Bank hasonló mutatója mintegy 250 milliárd euró.) Az egykori kommunista blokk pénzügyi intézményét 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai, ám a rendszerváltozással szerepe megszűnt, a tagok elhagyták. Magyarországot 2000-ben éppen az Orbán-kormány léptette ki, az akkori indoklás szerint a bank nem kellően átlátható tevékenysége miatt. A pénzintézetet Putyin ébresztette 2012-ben Csipkerózsika-álmából, és már mint Nemzetközi Beruházási Bank folytatta tevékenységét. Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy ez a lépés Oroszország nagypolitikai törekvéseit szolgálja, a nemzetközi befolyását akarja ezzel fokozni. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország 2014-ben ismét részesedést szerzett a beruházási bankban, amelynek öt uniós tagállam - rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia - mellett Kuba, Mongólia valamint Vietnam is tagja. Magyarország 12,3 százalékkal a harmadik legnagyobb részvényes, Bulgária (13 százalék) és Oroszország  (46 százalék) mögött.  A múlt év közepén született egyezség arról, hogy az NBB regionális irodát nyit Budapesten, majd decemberben már arról egyeztettek, hogy az egész bank ideköltözik: az év közepéig kialakítják a székhelyet és két-három éven belül a teljes központ átkerül a magyar fővárosba. A kormány magyarázata szerint ezzel új finanszírozási lehetőségekhez jutnak a gazdaság szereplői.  A döntés hirtelensége sokakat meglepett, a február elején beterjesztett törvényjavaslat pedig még inkább, miután olyan kedvezményeket és mentességeket sorol fel, ami szokatlannak tűnik a diplomáciában jártasaknak is. Lattmann Tamás nemzetközi jogász kérdésünkre nem is az általános, az épületekre, személyekre vonatkozó, a nemzetközi székhelyegyezményekben is lefektetett védelmét és mentességeket tartja meglepőnek, hanem a konkrétan a pénzintézeti jelleggel kapcsolatos felmentéseket furcsálja. Már csak azért is, mert ilyen részletességgel nem szokás körülírni, mi az amihez nem lehet közük a hazai hatóságoknak. Az egyik gyöngyszem az egyezményben, hogy bármihez kezd is az NBB, amihez a hazai hatóságok engedélyét meg kellene szerezni, úgy kell tekinteni, hogy az az jóváhagyás már létezik.  A nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a tegnap elfogadott egyezményben egy szó sincs az Európai Unióról. Márpedig az unió területén, de nemzetközi színtéren tevékenykedő pénzintézetek felett nemcsak csak az adott ország, hanem az unió intézményei is gyakorolnak valamiféle ellenőrzési jogot. Az nem életszerű, hogy a felek tudták, hogy nem végez majd olyan tevékenységet a bank, amire az uniónak ráhatása lehet, és emiatt hagyták ki az uniós szabályoknak való megfelelést. Hiába a mindenre kiterjedő részletes szabályozás például az unió vesszőparipájának tekinthető pénzmosás elleni küzdelemben való részvétel előírása sem szerepel a dokumentumban.  Talán az uniós szabályok figyelmen kívül hagyásának, kerülésének is köze lehet ahhoz, hogy a szóbeszéd szerint előbb Pozsonyba igyekezett az NBB, ám a szlovák kormány nem volt hajlandó megadni a bank által kért kedvezmények és mentességek teljes körét. Az orosz politikai törekvéseket ismerők ezért fedőszervként tekintenek az NBB-re, azaz inkább az orosz külpolitikai mozgástérrel van szinkronban a székhelyáthelyezés, mintsem a sokat hangoztatott pénzügyi műveletekkel. Az Európai Unió területén igyekeznek egyfajta bázist építeni maguknak. Hogy mire használják, arról éppen a mentességeknek és kiváltságoknak köszönhetően, keveset tudunk majd.  

Gyanús pénzmozgások, pénzmosások

Több óriási, Oroszországból kiinduló pénzmosási akciót is lelepleztek oknyomozó újságírók ( OCCRP) az utóbbi időben. A Le Monde cikke szerint az újságírók által „lavomatic Troikának” nevezett pénzmosási rendszer révén a Troika Dialog befektetési bank közreműködésével Litvánián keresztül  4,6 milliárd dollár, nagyrészt piszkos pénz áramlott ki Oroszországból. A Troika Dialog 75 vállalatból álló hálózatot épített ki, a cégeket adóparadicsomokban regisztrálták, egy litvániai pénzügyi intézmény segítségével. A haszonélvezők között volt Károly herceg, brit trónörökös, de Vlagyimir Putyin elnök barátja, a csellista Szergej Roldugin is, akinek a neve már a Panama-aktákban is felbukkant. A másik esetre szintén az  OCCRP segítségével derült fény: moldáv bíróságok és lett pénzintézet segítségével szintén orosz eredetű, becslések szerint 22 milliárd dollár került offshore számlákra. Ez utóbbi eset érdekessége a Magyar Narancs cikke szerint, hogy a moldáv hatóságok szerint az orosz titkosszolgálat inkább akadályozta az ügy felderítését, mintsem segítette. - Rónay Tamás

Szerző