Nem tárgyalt az Európai Néppárt frakciója a Fidesz kizárásáról

Publikálás dátuma
2019.03.06. 11:15

Fotó: EPP
Nem került napirendre a Fidesz kizárásának kérdése az Európai Néppárt (EPP) szerda délelőtti brüsszeli frakcióülésén - közölték bennfentes források az MTI-vel.
A névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy Manfred Weber, az EPP lista- és frakcióvezetője nem tudott részt venni az ülésen, és azt kérte, hogy az ügyről az ő jelenlétében tárgyaljanak. Erre az Európai Parlament jövő heti strasbourgi plenáris ülésszakán, a konzervatív pártcsalád frakciójának következő ülésén lesz alkalom.
Szerző

Megnyílik a vatikáni archívum: akár XII. Piusz boldoggá avatási eljárását is befolyásolhatja

Publikálás dátuma
2019.03.06. 10:30

Fotó: AFP/Leemage
Teljesen új megvilágításba kerülhet XII. Piusz második világháborúban betöltött szerepe a katolikus egyházfő döntésének köszönhetően.
XII. Piusz, a második világháború alatt szolgált egyházfő még ma is megosztja az embereket. Az örök kérdés az, vajon minden tőle telhetőt megtett-e a zsidók védelmében? Nem kellett volna-e határozottan fellépnie a nácik rémtettei ellen? Egyáltalán lett volna-e lehetősége erre? Ezekre a kérdésekre nemsokára választ kaphatunk. Ferenc pápa ugyanis bejelentette, hogy megnyitja a Szentszék egy éven belül ezzel kapcsolatos dokumentumait. A bejelentés nem meglepő. Az egyházfő régi barátja, Abraham Skorka Buenos Aires-i rabbi már pápává választása után elmondta, José Mario Bergoglio már évekkel korábban úgy foglalt állást, a Vatikánnak meg kell nyitnia második világháborús titkos archívumát. Ferenc pápa azt közölte, hogy a régi dokumentumok 2020. március. 2-án, Eugenio Pacelli pápává választásának 81. évfordulóján válik elérhetővé a kutatók számára. Történészek évtizedek óta követelték, hogy az 1939 utáni levéltári aktákba is betekintést nyerhessenek. Megannyi szervezet szorgalmazta már az archívumokban található akták közzétételét. A Szentszék ezt eredetileg 2015-re tűzte ki, de később halasztották a dátumot. Ferenc pápa végig nyitott volt a követelésre, de azt is közölte, erre akkor lesz lehetőség, amikor lezárul a dokumentumok katalogizálása. Ez a munka már XVI. Benedek pápasága idején megkezdődött, 2006 óta zajlik. Azért ilyen régóta, mert XII. Piusz igen sokáig, egy év híján húsz évig állt az egyház élén, így hatalmas mennyiségű iratról van szó. Ferenc pápa hétfőn fogadta a vatikáni archívum munkatársait, tőlük tájékozódott a munka állásáról. „Az egyház nem fél a múlttól, éppen ellenkezőleg, szereti azt, és még jobban szeretni kívánja, ahogy Isten is teszi. Ezért a kutatókra bízom a dokumentációs örökséget” - fejtette ki a katolikus egyházfő. A dokumentumok közzététele akár a XII. Piusz boldoggá avatási eljárását is befolyásolhatja. Ez a folyamat 2009 óta tart. Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek szerint a dokumentumok elemzéséig fel kellene függeszteni az eljárást. Hunert Wolf német egyháztörténész szerint értelmetlen lenne a folytatás a dokumentumok ismerete nélkül. Arra a kérdésre, hogy XII. Piusz mindent megtett-e az igazságtalanság ellen, vagy rideg diplomataként viselkedett a második világháborúban, Wolf közölte, szívesen válaszolna a kérésre, de mindenekelőtt meg kell vizsgálni az ezzel kapcsolatos forrásokat. „Őszintén megmondom, sejtelmem sincs, hogy a pápa mikor, miről tudott. Ki számolt be neki az auschwitzi eseményekről? Mikor értesült a zsidókérdés úgynevezett végső megoldásáról?” - tette fel a költői kérdést a német történész. Wolf óva intett elhamarkodott ítélettől a XII. Piuszt érintő nem politikai jellegű kérdésekről, így például a teológiai irányvonaláról, vagy a pápai csalhatatlanság dogmájáról Szűz Mária szeplőtelen fogantatása ügyében. XII. Piusz második világháborús szerepét részletesen elemezte az Avvenire című katolikus lap 2005-ben megjelent írása. Eszerint Hitler terve az volt, hogy XII. Piuszt Liechtensteinbe hurcolják, ahol egy kastélyban tartották volna házi őrizetben. A lapban közölt dokumentum szerint a nácik a zsidók után a keresztényeket akarták célba venni, ugyanazt a stratégiát követve, mint a zsidók esetében. Tervük megvalósításában Piusz elrablása lett volna az első lépés. XII. Piusz valójában egy engedetlen SS-tábornoknak, Karl Wolffnak köszönhette az életét. Ahelyett ugyanis, hogy a tábornok engedelmeskedett volna a Führer parancsának, figyelmeztette a veszélyre a katolikus egyházfőt. Wolff 1972-ben Monacóban tett „tanúvallomása” egyébként mindmáig XII. Piusz boldoggá avatási eljárásának legfőbb dokumentuma. Az Avvenire cikkének az a megállapítása mindenesetre aligha vitatható, hogy a nácik esetleges győzelmük esetén a zsidók után a katolikusok megsemmisítésére törekedtek volna. Hitler minden bizonnyal a Vatikánt is el akarta tüntetni a föld színéről. Erre utalnak Joseph Goebbels szavai. 1942-ben papírra vetett gondolataiban élesen bírálta a katolikusokat, s a háború után „hosszú távú megoldást” helyezett kilátásba a „keresztény probléma” megoldására.

Évtizedes vita

A XII. Piusz megítéléséről folyó vita a hatvanas években kezdődött. A lavinát a német drámaíró, Rolf Hochhuth 1963-ban megjelent A helytartó című művével indította el. Azzal vádolta a Szentszéket, hogy – bár tudott a zsidók deportálásáról – nem emelte fel nyilvánosan a szavát a rémtettek ellen. A szerző szerint ennek hátterében Eugenio Pacelli, azaz XII. Piusz németek iránti elfogultsága, illetve az egyház – úgymond – „antiszemita hagyománya” áll. Hochhuth lényegében azt sugallta, hogy a Vatikánt bűnrészesség terheli a holokauszt miatt. A színdarab mindmáig viták középpontjában áll. Egyesek igazat adnak állításainak, míg a katolikus egyház és hívei hazugsággal, rágalmazással vádolták a német drámaírót. Az egyház II. világháború alatti szerepéről készült írások nagy részét az érzelmek hatották át. Az amerikai politológus, Daniel Jonah Goldhagen például egyenesen azzal vádolta a Szentszéket, hogy „szántszándékkal és konzekvensen okozott kárt a zsidóknak”. Ha néhány évtizeddel később is, de ugyancsak nagy vihart kavart a katolikus egyház körében a brit történész, John Cornwell Hitler pápája: XII. Piusz titka című könyve. A szerző vatikáni dokumentumokra hivatkozva fest szinte megsemmisítő képet XII. Piusz pontifikátusáról. Eugenio Pacelli szerinte már ifjúkorában „fogékony volt az antiszemita nézetekre” és – mint Cornwell állítja – „fasiszta vezetőkkel alakított ki szoros kapcsolatot”. Cornwell szerint a pápa rosszul ismerte fel a történelmi helyzetet, saját pozícióit féltve nem lépett fel kellő eréllyel a náci veszedelem ellen. A történész ugyan tudományos alapon próbálja meg értékelni XII. Piusz szerepvállalását, ám az ő meglátásait is néhol az érzelmek hatják át. Az a megállapítása ugyanis mindenképp vitatható, mely szerint Eugenio Pacellitől már fiatalon sem álltak távol az antiszemita nézetek. Köztudott tény, hogy a Szentszék apostoli nunciusai révén nyomon követhette a németországi eseményeket. A húszas években Pacelli éppen ezt a funkciót látta el Németországban. Berlinből küldött üzeneteiből az derült ki, hogy komoly veszélyt látott Hitler és nemzeti szocialista pártja felemelkedésében. A Szentszéknek írott üzenetében a nemzetiszocializmust „a jelenkor talán legsúlyosabb eretnekségének” nevezte.

Nem teljesítették a házi feladatot a görögök

Publikálás dátuma
2019.03.06. 09:30

Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP
Görögország a napokban tízéves államkötvényeket kíván kibocsátani, mintegy kétmilliárd eurós bevételt remélve. Az országban szárnyal a turizmus. Tavaly mintegy 30 millió külföldi érkezett ide az athéni jegybank közlése szerint, ami 11 százalékos emelkedésnek felel meg. A legnagyobb külföldi kolóniát a németek alkották, 4,4 millió látogatóval. Nagyjából ennyi az összes jó hír a görög pénzügyi helyzet szempontjából. Az Európai Bizottságnak az ország helyzetéről született múlt heti dokumentuma azonban inkább intéseket tartalmaz. Hiába került ugyanis ki az elmúlt év augusztusában Görögország a nemzetközi piacokra, miután véget ért a hitelmegállapodás hatálya, a pénzügyi helyzet ettől nem vált rózsásabbá. Sőt, a Bizottság attól tart, hogy a várhatóan ősszel megrendezendő parlamenti választások közeledtével a kormány a némi plusz bevételt olyan szociális intézkedésekre fordítja, amelyeket hosszabb távon még nem tudna elviselni az amúgy is ezer sebből vérző költségvetés. A brüsszeli testületet elsősorban az a törvény aggasztja, amely az első ingatlan védelmét szolgálja. Ennek lényege az, hogy a nagy adósságot felhalmozott személyek is megtarthassák ingatlanjukat. A jogszabállyal az a probléma, hogy számos visszaélésre ad lehetőséget olyanok számára is, akik nem küzdenek különösebb anyagi gondokkal. Az Európai Bizottság másik aggodalma: hiába kapott Athén összesen 260 milliárd eurónyi hitelt azért, hogy megmeneküljön a csődtől, gazdasági helyzete nem alakul úgy, ahogy tervezték. Továbbra sem ad okot derűlátásra a pénzintézetek helyzete. Túl tetemes azon hitelek aránya, amelyeket várhatóan sosem tudnak visszafizetni. Bár a munkanélküliségi ráta csökken, még mindig rendkívül magas, ráadásul a növekedési ütem túl alacsony ahhoz, hogy az ország belátható időn belül képes legyen gazdasági szempontból a saját lábára állni. A görög kormány az elvárt 16 reformintézkedésnek csak a kétharmadát teljesítette, így az euróövezet pénzügyminiszterei március 11-én esedékes ülésükön várhatóan nem szavazzák meg az újabb, közel egymilliárd eurós hitelt. Alekszisz Ciprasz kormányfő azonban aligha lesz hajlékony az új választások közeledtével. Igaz, pártja, a Sziriza hátránya így is tetemesnek tűnik a közvélemény-kutatásokban a jobbközép Új Demokráciával szemben.