„Lépést vétett a konzervatív értelmiség” - vita az MTA átalakításáról

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:44

Fotó: Tóth Gergő
A minisztériumi bürokraták döntsék el, milyen tudományos kutatások induljanak Magyarországon vagy a tudósok? – tette fel a kérdést Győrffy Dóra, a konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös Csoport tagja a szervezet szerdai rendezvényén, melynek fókuszában ezúttal a tudománypolitika, s különösen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása állt.
A minisztériumi bürokraták döntsék el, milyen tudományos kutatások induljanak Magyarországon vagy a tudósok? – tette fel a kérdést Győrffy Dóra, a konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös Csoport tagja a szervezet szerdai rendezvényén, melynek fókuszában ezúttal a tudománypolitika, s különösen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tervezett átalakítása állt. A kormány a jövőben nagyobb beleszólást szeretne a tudományos folyamatokba, az MTA kutatóhálózatát is ennek szellemében alakítaná át. Győrffy Dóra szerint a bürokratikus beavatkozásoknak jelentős – s nem feltétlen pozitív – hatásai lehetnek a magyar tudományos életre, így azokra a kutatásokra is, amelyek nem gazdasági érdekből, hanem a közjó szolgálata miatt zajlanak. Hangsúlyozta: az embereknek joguk van tájékozódni a valóságról, akkor is, ha a tudományos kutatások eredményei nem minden esetben kedvezőek a politikai hatalom számára. Fábri György, az ELTE bölcsészkarának dékánhelyettese pedig arról beszélt: az úgynevezett „menedzserszemlélet” a világon szinte mindenhol - az akadémiai szabadság rovására - erősödik a tudománypolitikában. Az már viszont magyar sajátosság, hogy nálunk ez etatizmussal (államközpontúsággal) és populizmussal társul. – A populizmus felemelkedése a kritikus gondolkodás tereit szűkíti. Magyarországon egy magabiztos, korlátok nélküli politikai erő áll mögötte – mondta. Úgy véli, a populizmus veszélyének felmérésénél a magyar akadémiai konzervatív értelmiség lépést vétett: azt gondolták, nekik, illetve az MTA-nak van akkora súlya, hogy megvédhessék az akadémiai autonómiát. – Aztán bekopogott a valóság. Egy populista rendszerben nincs szükség erre az értelmiségre – mondta az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseire utalva, amelyek az MTA gazdasági függetlenségét már „sikeresen” csorbították azáltal, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) önkényesen visszatartja az MTA kutatóhálózatának szánt költségvetési pénzeket. Havas Attila, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa a kormány egyik legfőbb érvének (a magyar innovációs helyzet erősítése) ellentmondásaira mutatott rá. Mint mondta, maga az innováció a kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba, ez viszont a vállalkozások feladata. Addig, amíg a vállalati működés környezete nem változik, a hazai innovációs eredményeken az akadémiai kutatóhálózat átszervezése semmit nem fog javítani. Az ITM-et vezető Palkovics László miniszter gyakran hivatkozik német mintákra, ám ezeknek Havas szerint „540 fokkal megcsavart változatát” akarják nálunk alkalmazni (nemrég egyébként a német kutatóintézetek is aggodalmukat fejezték ki). Előadását egy Deák Ferenc idézettel zárta: „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”  
Szerző
Témák
MTA

Lángokban az ország: napi több száz szabadtéri tűzhöz riasztják a tűzoltókat

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:40
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben.
Február közepe óta országszerte kétezernél több szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, írja az MTI. Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője azt közölte:
  • idén eddig összesen 2600 szabadtéri tűz volt és
  • mintegy 5646 hektárt érintett.
Február vége óta naponta 200-300 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Ennek oka, hogy még nem zöldült ki a természet, száraz a növényzet, és elkezdődtek a kerti munkák.
A tüzek túlnyomó többségét a szóvivő szerint emberi gondatlanság okozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt önkormányzati rendelet engedélyezi. Ahol nincs erre vonatkozó rendelet - például Budapest egész területén - ott ez tilos.
Szerdától országos tűzgyújtási tilalom van érvényben.

- emlékeztetett Mukics. Az esetleges szabályszegésért bírság jár, amely 20 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet.
Dojcsák Dávid, a borsodi katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője a köztévének nyilatkozva azt mondta: csak szerdán 23 helyszínen volt szabadtéri tűzeset Borsod megyében. Kedden 88 alkalommal kellett kivonulniuk ilyen jellegű tűzesethez a megyében.

Holttestet találtak egy leégett tanyán

Egy körülbelül tizenöt négyzetméter alapterületű lakóház égett Felgyőn, az I. kerület tanya térségében, írja a katasztrófavédelem. Két vízsugárral oltották el a lángokat.
Az egységek a tűzoltási munkálatok során egy holttestet találtak az ingatlanban, a mentők pedig egy embert füstmérgezés gyanújával kórházba szállítottak.

Szerző

Handó továbbra is negligálja az OBT-t

Publikálás dátuma
2019.03.06. 21:19

Fotó: VAJDA JÓZSEF / Népszava
Nem érkezett érdemi észrevétel a megadott határidőig Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökétől az Országos Bírói Tanácshoz (OBT) az OBT által február 6-án tárgyalt jelentésre - derült ki a Tanács szerdai ülésének összefoglalójából.
Handó Tünde a mai ülésen nem is jelent meg, annak ellenére, hogy leginkább az őt, illetve az OBH-t érintő kérdések szerepeltek az ülés napirendjén. Jelen volt viszont a bírói tanács 10 választott tagja, továbbá Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, de ott volt az ülésen az ügyvédi kamara elnöke, Bánáti János, Oltai Judit a Magyar Bírói Egyesület elnöke, és az igazságügyi tárca képviselője is.
Az OBH-elnök, mint ismert, tavaly május óta nem tartja törvényesnek az OBT működését, gyakorlatilag nem létezőnek tekinti az őt ellenőrizni hivatott tanácsot.

Az OBT február 6-i ülésén fogadta el azt a jelentést, amely Handó Tünde vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát, valamint az OBT felé fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta. Az OBH elnöke korábban megkapta a jelentés tervezetét, és még az ülés előtt jelezte, érdemi észrevételeket kíván tenni. Az OBT ezek után február 22-ig "póthatáridőt" biztosított az OBH elnökének. Ám Handó nem élt ezzel, ahogy a mai ülésen sem jelent meg, ám időközben - mint azt az OBT közleményben jelezte - február 20-án irattanulmányozást biztosított az OBT tagjai számára. Ezzel a bíró és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításának újabb, a bírósági közlönyben nem szereplő adatai is vizsgálhatóvá váltak a bírói tanács tagjai számára. Ugyanakkor
Handó érdemi észrevételek helyett négy levélben is kérdéseket tett fel az OBT-nek, a jelentés elkészültének körülményeit firtatta, továbbá a jelentésben nem érintett kérdésekről ejtett szót.

A bírói tanács ma kiegészítette a jelentését. Eszerint az OBT tagok nem minden iratot kaptak meg, ezért három vezetői pályázat esetében továbbra sem tudnak megállapításokat tenni. Továbbá Handó Tünde kinevezési gyakorlatában érdemi pozitív változást tapasztaltak, törvénysértő pályázati eredménytelenné nyilvánítás a vizsgált időszakban - 2018. májusa és 2019. január 1. között - nem volt. Az OBT aggályosnak tartja az egyes határozatok keltezése és a külön indoklások iktatási időpontjának "esetenkénti jelentős eltérését". Kilenc vezetői pályázat esetében pedig Handó "az OBT törvényes működésének hiányára" hivatkozott, amelyet az OBT nem tartott elfogadhatónak. Három bíró esetében döntött továbbá az OBH-elnök - vezetői feladattal való megbízással egyidejűleg - a bíró "ideiglenes átosztásáról", ilyen fogalmat azonban a törvény az OBT szerint nem ismer, pályázat alapján áthelyezheti másik bíróságra az OBH-elnök a bírót, de e három bíró esetében nem volt pályázat.
Szerző