„Égnek a vonalak” – Orbán azt mondta, Junckerrel és Weberrel is egyeztetett

Publikálás dátuma
2019.03.08. 08:37

Fotó: Molnár Ádám
A kormányfő az Európai Néppártról, a családvédelmi akciótervről és a falusi csokról is beszélt a péntek reggeli rádióinterjúban.
A bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt az Európai Néppártban (EPP), arra törekednek, hogy az egész EPP-t átalakítsák egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté, a magyarok pedig ezt meg akarják akadályozni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán megismételte, hogy a keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, „minden másról lehet beszélgetni”. Az EPP-n belüli törésvonalat úgy írta le, hogy vannak olyan pártok, amelyek kevert népességű Európát akarnak, be akarják hozni a migránsokat, és vannak pártok – köztük a Fidesz –, amelyek meg akarják őrizni a keresztény kultúrát, a határokat, és nem akarnak migrációt. Hozzátette: Magyarország elsőként bizonyította be, hogy a migrációval szemben fel lehet lépni, meg lehet állítani, és „ezért kerültünk mi a viták középpontjába”.
„Több lehetőségünk is van, ezt majd a Fidesz el fogja dönteni, hogy az Európai Néppárton belül vagy azon kívül”

– fogalmazott.

A kormányfő azt is mondta, hogy
„égnek a vonalak”.

Szavai szerint a napokban több tárgyalást is folytatott (például Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Manfred Weberrel, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével - vele később is fog még egyeztetni -, valamint hivatalban lévő és volt miniszterelnökökkel), vasárnap pedig Lengyelországba utazik, a NATO-tagságról tartott megemlékezésre. Ezzel kapcsolatban azt mondta: ha úgy alakul, hogy „valami új dolgot kell indítanunk Európában, és lehet, hogy ennek a vitának ez lesz a vége, hogy a helyünk végül is nem a néppártban van, hanem azon kívül - bár én inkább a néppárt átalakítását, megreformálását szeretném elérni, például, hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is, mint amilyen mi vagyunk -, (...) akkor
nyilván az első hely, ahol tárgyalni fogunk, az Lengyelország”.

Emlékeztetett, hogy a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem tagja a néppártnak, és bejelentette: a március 15-i nemzeti ünnepen beszédet fog mondani Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A schengeni övezet belügyminiszteri tanácsának felállításáról szóló javaslatáról Orbán Viktor kifejtette: zárt körben már „tesztelte” ezt a felvetést – például Nicolas Sarkozy korábbi francia államfővel is többször beszélt róla –, amelynek a lényege, hogy mivel az Európai Bizottság nem tudott megbirkózni a migráció ügyével, azt át kell tenni oda, ahol meg tudják oldani, azaz vissza kell venni nemzeti hatáskörbe. Így a Schengenen belüli nemzetállamok létrehoznának egy belügyminiszteri tanácsot, amely jogosítványaival alkalmassá válna a határvédelemre. Szerinte ha az elmúlt 3-4 évben a migrációval kapcsolatos jogkörök a schengeni zóna belügyminisztereinél lettek volna, akkor védettebb, biztonságosabb lenne Európa. A családvédelmi akciótervről Orbán azt mondta: a kormánynak azonosítania kell, miért nem vállalják a fiatalok a vágyott gyermekeket, ezeket az akadályokat el kell takarítani az útból, és fel kell kínálni nekik a lehetőséget, Magyarországot pedig családbarát országgá kell tenni.      Hozzátette, hogy az akcióterv négy intézkedése már július 1-jétől hatályos, a bölcsődei férőhelybővítés folyamatos munka, a négygyermekes édesanyák adómentessége és a nagyszülői gyed lehetősége pedig 2020. január 1-jétől lép életbe. A programot érő nyugat-európai kritikákra úgy reagált:
„az a képzet alakul ki az emberben, mintha mi normálisak lennénk, és nem mindenki volna az”.

Kiemelte: az életnek az a normális rendje, hogy az embernek van apja, anyja, ők felnevelik, a családban számos dolgot megtanul, majd maga is családot alapít – „ezt próbálom védeni”. Szerinte a kicsi, de hangos, provokatív kisebbség véleményét nem szabad normálisnak tekinteni, és
„le kell magunkról rázni, mint kutya szokta a vizet”.

Végül a faluprogrammal, a falusi csokkal kapcsolatban a kormányfő közölte: a cél, hogy a falu ugyanolyan civilizációs közeget jelentsen az embereknek, mint a város. Ehhez meg kell állítani a falusi népesség fogyását, és rendbe kell hozni a falvakat – mondta, a feladatok közé sorolva az utak rendbehozatalát és a közszolgáltatások biztosítását is. Hozzátette: a falusi csokkal kapcsolatban még egy részletszabály hiányzik, az esetleges visszaélési formák kiküszöböléséről szóló.
A miniszterelnök nem feledkezett meg arról, hogy nőnap van: „köszönjük szépen, amit értünk tettek” – üzente a műsorban. (Emlékezetes: Orbán egyszer kijelentette, "nőügyekkel nem foglalkozom".)
Frissítve: 2019.03.08. 09:49

Volt KDNP-s mellett az ellenzék Újpesten

Publikálás dátuma
2019.03.08. 08:13
Illusztráció
Fotó: Népszava
Szalma Botondot, a pártból egykor kizárt budapesti elnököt indítják.
Újpesten is megállapodott egymással az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd: Szalma Botondot, a KDNP volt budapesti elnökét támogatja majd az ellenzék az őszi önkormányzati választáson – tudta meg az Index. Szalma – aki korábban a Mahart igazgatója volt – régóta politizál Újpesten, a neve országosan akkor vált ismertté, amikor a KDNP budapesti elnökeként lemondásra szólította fel Schmitt Pál államfőt a plágiumügye miatt. Akkor a KDNP elhatárolódott Szalma nyilatkozatától. A párt akkor is eljárást indított ellene, amikor a kormányt kritizálta, amiért nem mindig a legmegfelelőbb embereket ültette magas pozíciókba. A konfliktus 2014-ben ért a csúcsára, amikor kizárták a KDNP-ből, mert függetlenként polgármesterjelöltként elindult a választáson a Fidesz jelöltje, Wintermantel Zsolt polgármester ellen. 2018-ban szabálytalannak ítélték a kizárását, de Szalma ekkor magától kilépett a KDNP-ből. Szalma Botond az Indexnek elmondta: a pártok olyan embert kerestek, aki biztosan „nem megvehető”, és abban állapodott meg az ellenzéki pártokkal, hogy „Újpest a jövőben nem a garázdálkodás terepe lesz, hanem mindenki dolgozni fog a kerületért”. Szalma azt is mondta, hogy az ellenzéki polgármesterjelöltséget szívesen vállalja, de ettől nem lesz más az értékrendje: ő továbbra is keresztény, demokrata és jobboldali. Nagy lejáratókampányra és támadásokra számít, de „félni csak az unokáimtól félek”. Eddig MiskolconEgerbenSzombathelyen és Pécsen döntött közös polgármester-jelöltről az ellenzék.
Szerző

Kicsi falu, nagy adóbevétel

Publikálás dátuma
2019.03.08. 08:00

Fotó: Népszava-archív
A Drávaszerdahelyen élő diákok menzaköltségét, valamint sport- és zenei oktatási díját 2019-től magára vállalja a dél-baranyai falu önkormányzata. A település mostantól évi 30 ezer forinttal járul hozzá a helybéli gyerekek nyaralásához, a faluban élő mozgáskorlátozottak pedig évente 50 ezer forint támogatást kapnak otthonuk akadálymentesítésére. Erről döntött a szerdahelyi önkormányzat a legutóbbi ülésén. Arról is határoztak, hogy a falubeliek szociális étkeztetésének díját napi 380 forintról 250-re csökkentik. A fentiekre évente összesen 8 millió forintot áldoz majd az önkormányzat, tudtuk meg a 189 lelkes falu független polgármesterétől, Alpár Györgytől. A drávaszerdahelyiektől egyébként eddig se szedett a falu kommunális adót, s a helybéliek kutyájának oltási és chipelési költségét is az önkormányzat fizette. A gazdaságilag hátrányos környezetben fekvő, kicsi településnek azért telik a fentiekre, mert Szerdahely határában működik egy gázelosztó, s a létesítményt üzemeltető gazdasági társaság jelentős iparűzési adót fizet az önkormányzatnak. A falu teljes adóbevétele idén 36 millió forint. Tegyük hozzá, hogy az egy főre eső, viszonylag magas adóbevétel miatt Drávaszerdahely elesik az önkormányzatoknak járó, lélekszámarányos állami finanszírozástól. Az elmúlt két évben Szerdahely kevésbé tudta támogatni lakóit, mivel 2017-ben életbe lépett a szolidaritási adó, s emiatt tavaly és tavalyelőtt 11-11 milliót elvontak az önkormányzattól. Idén viszont ez az adónem nem terheli a falut, így több jut szociális célokra. Korábban Drávaszerdahely főképp utcáinak, parkjainak, épületeinek csinosítására és a közösségi élet élénkítésére költötte adóbevételét, emellett négy éve építettek egy vegyesboltot, amit az önkormányzat kft-je működtet. A boltban az árak nem magasabbak, mint a multik szupermarketjeiben, ezért a szomszédos falvak lakói közül sokan idejárnak vásárolni. A nonprofit üzlet a forgalomnak köszönhetően eddig eltartotta magát. A falu vezetése azt is fontolgatja, mondta Alpár György, hogy a 40 évesnél fiatalabbak jogosítványszerzésének költségét teljes mértékben átvállalja az önkormányzat. Ha a falu büdzséje elbírja ezt a kiadást, akkor – várhatóan – jövőre az ingyenes jogsi is „alanyi jogon jár” majd a korban érintett szerdahelyieknek. 
Témák
juttatás