A növekvő munkaerőhiány miatt a magyar állam és a piaci cégek is előszeretettel túlóráztatnak, és ezt – mint arra a Policy Agenda munkatársai rámutattak –, meg is tehetik a munkaügyi ellenőrzések drasztikus csökkentése miatt. Az Eurostat nyilvántartása szerint a túlórákkal együtt jegyzett heti munkaidő 2017-ben a görögöknél elérte a 44,4 órát, a dánok pedig már alig töltenek 38 óránál többet a munkahelyükön. Magyarországon hivatalosan 40,6 óra a heti munkaidő, körképünk azonban azt igazolja, a valóságban ennél sokkal több. Egy szakszervezeti vezető szerint például azt mondta: ha egy pedagógus tisztességesen felkészül az óráira, akkor legalább heti 50 órát dolgozik. Az egészségügyben pedig a dolgozók egyharmada teljesít heti 50 óránál többet teljesít.
A többletmunka nagyságára utal a túlórák száma is. A tízezer Volán sofőr havonta 36 órát tölt pluszban a munkahelyén, a BKV járművezetők kitöltik az évi 300 órás keretüket.
Hivatalosan csak a versenyszféra dolgozóinak 17 százaléka túlórázott 2016-ban, a közszférában pedig mindössze 7 százalékos volt ez az arány. Ugyanakkor a Policy Agenda bemutatta, hogy az utóbbi hat év vizsgálatai szerint a munkaidő-nyilvántartás a dolgozók ötödénél pontatlan volt. Ezt igazolja a verseny- és a közszféra több ágazatát érintő körképünk, ami sötét valóságot mutat be.
A hét ágazatban jelenlévő Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) működési területén a kollektív szerződések háromnegyede 300 órás túlóra maximumot rögzít – összegezte az adatokat a szervezet elnöke. Székely Tamás azt tapasztalja, ha egy területen a dolgozókat már taszítja a rengeteg pluszmunka, a cég vezetése gyorsan reagál, békén hagyja az embereket, inkább a hatékonyságon, a munkaszervezésen próbál javítani. Ahol azonban nagyon alacsonyak a bérek, ott a dolgozók a megélhetésért több túlórát is hajlandók vállalni. Székely Tamás is megerősítette lapunknak, hogy sok helyen trükköznek a munkaidő nyilvántartással, mert nem kell ellenőrzéstől tartaniuk.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke arról tájékoztatott: a 17 ezer fős társaságnál 2018-ban a túlórák száma meghaladta az egymilliót, ami 17 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál. A majdnem tízezer buszvezetőt foglalkoztató regionális közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. járművön dolgozó munkatársai átlagosan 18 órát túlóráznak havonta – mondta a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke. Baranyai Zoltán hozzátette, a sofőrök ugyanennyi időt töltenek a munkahelyükön rendelkezésre állási idő címén, ami a jogszabály alapján nem munkaidő. Régiónként eltérő mértékben, de összesen több mint 41 ezer nap szabadságot nem tudtak kiadni a közlekedési központok tavaly a buszvezetőknek.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke is azt hangsúlyozta, a BKV-nál is bevett módszer, hogy a létszámhiány miatt keletkező lyukakat túlórákkal próbálják betömködni. A cég kimeríti a kollektív szerződésben kialkudott 300 órát – tette hozzá Naszályi Gábor. Igaz, a dolgozók is szívesen vállalnak túlórát, e nélkül ugyanis lényegesen csökken a jövedelmük.
A piaci cégek szinte mindig kifizetik a ledolgozott túlórákat, de ez az állami munkahelyekre nem mindig igaz – emelte ki a Liga Szakszervezetek egyik több ágazat munkájára rálátó szervezési koordinátora. Trembulyák Péter azt is megemlítette, terjed, hogy a dolgozók A munka törvénykönyvében lehetővé tett 250 óra pluszmunka felett elvárt teljesítményért dupla bért kérnek.
Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte, még a pontos létszámadatokat sem kapnak a vezetőktől, nemhogy a túlórákat mérnék valahogy. Beosztott dolgozók úgy nyilatkoztak a Népszavának, állandó stresszben élnek a nagyon rövid határidőkkel érkező feladatok miatt, az irodában vagy otthon sokszor dolgoznak tovább a munkaidő végénél, pénzt pedig nem látnak érte. Egyedül az Állami Számvevőszék írta azt, hogy a „munkaidő nyilvántartása elektronikus formában, ezt a célt szolgáló szoftverrel történik”. Ez utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni: Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője szerint, ha a kormány sikeresen bevezette az online számlázást, ugyanígy csak döntés kérdése lenne egy online munkaidő nyilvántartó rendszer megszervezése is.
