Új gazdánál az egyik oligarchaalapkezelő

Publikálás dátuma
2019.03.08. 20:02
Fotó: Népszava, Tóth Gergő.
Szíjj László megvásárolja a Minerva Tőkealap-kezelőt – tette közzé nemrég a Gazdasági Versenyhivatal.
A cégről annyi tudható, hogy a több mint hárommilliárdos vagyonú Themis Magántőkealapot kezeli, illetve korábban eladta az MKB Bank 35 százalékát birtokló Metis Magántőkealapot a kormányfő strómanjaként számon tartott Mészáros Lőrinc jegyezte Konzumnak. Míg a leginkább a közbeszerzés-kedvenc Duna Aszfalt nevű építőipari vállalkozásáról ismert Szíjj Lászlót Mészáros Lőrinchez sorolják közel, addig a Minerva eladóját, Jaksa János egykori kecskeméti bankárt elemzők leginkább Szíjj Lászlóhoz és Matolcsy György jegybankelnökhöz kötik. De Szíjj László nem áll távol az MKB Banktól sem: ez év elején Matolcsy György rokona, Szemerey Tamás érdekeltségétől ugyanis megvásárolta a kormányfő-közeli vállalkozók és környezetük körében kézről kézre járó hitelintézet 33 százalékát birtokló Blue Robin S.C.A. tulajdonosát. A Themis magántőkealapot a Válasz Online tavaly év végén a Mészáros Lőrincet és körét korábban reptető osztrák Cursus Aviation GmbH tulajdonosaként azonosította; az alap ezzel egy időben részesedést vásárolt a lap által közbeszerzés-közeli körökhöz kötött, építőipari Mérföldkő Közlekedési Kft.-ben is.
Szerző

Fizetésnap után a Continentalnál: düh, felmondás és sírás

Publikálás dátuma
2019.03.08. 19:55

Fotó: Raphael Knipping / AFP
Jövő héten újabb sztrájkok jöhetnek az autóiparban, miközben a cégek még mindig kibúvókat keresnek a tisztességes béremelés alól.
Újabb autóipari cégnél alakult sztrájkbizottság. A Continental veszprémi gyárában, ha jövő csütörtökig nem egyeznek meg a bérekről, két órás figyelmeztető sztrájkot tarthatnak a dolgozók. A világ ötödik legnagyobb autóipari-beszállítójának számító Continental konszern több mint 1200 munkavállalót foglalkoztató veszprémi telephelyén október óta tartanak a bértárgyalások, de nem jött létre megállapodás. A munkáltató nemrég egyoldalúan jelentett be 12 százalékos emelést. Ez jól hangzik ugyan, ám ezzel egyidejűleg a dolgozók mintegy 60 százalékát alacsonyabb bérkategóriába sorolták át, az emelés pedig az alacsonyabb összegekre rakódik rá. Így mintegy 700 dolgozó mindössze 5-6 százalékos béremelést kapott, de volt, akinek még csökkent is a fizetése – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. A dolgozók pénteken kapták meg új fizetésüket, ami szélsőséges indulatokat váltott ki. Volt, aki azonnal felmondott, más egyszerűen hazament, többeket le kellett fogni, nehogy dühükben kárt tegyenek valamiben. Egy, a cégnél több mint 15 éve dolgozó asszony pedig sírva fakadt, olyan megalázó volt számára, hogy a „bérfejlesztés” eredményeként akkora összeget kap, mint egy múlt hónapban kezdett új munkavállaló – meséli László Zoltán. A dolgozók több mint felét a soraiban tudó szakszervezetbe tömegesen léptek be pénteken, a sztrájkbizottság pedig átadta követeléseit a cégvezetésnek. Ebben azt kérik, hogy a két alsó kategóriában szüntessék meg az átsorolásokat, afelett pedig minden dolgozónál a szakszervezettel közösen tekintsék át az átsorolásokat. Ezen felül az egyoldalúan meghirdetett béremeléshez képest további 2 százalékos emelést kérnek, valamint lojalitási bónuszt, 10 év után pedig plusz egy szabadnapot. Hornyacsek Zoltán, a Continental Csoport Magyarország kommunikációs vezetője a Mércének azt mondta: az idei juttatási tervezetről szóló munkaszerződés-módosítás tartalmát a dolgozók elfogadták és aláírták. Jelezte ugyanakkor: folytatni szeretnék az egyeztetéseket a nyitott témákban. Ezek egyike a bérkategóriák átalakítása, így azzal kapcsolatban nem adott tájékoztatást. László Zoltán szerint az átsorolások az utóbbi években egyre inkább elharapódznak más cégeknél is. Ezek általában nem törvénytelenek, viszont méltatlan helyzetbe hozzák a dolgozókat, és a megbecsülés teljes hiányáról tanúskodnak. Jogszerűtlen viszont, ha a januártól 195 ezer forintra emelt garantált bérminimum kifizetésének elkerülése érdekében a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat sorolják át betanított munkakörbe. A munkaügyi hatóság az elmúlt két évben a kötelező béremelések kapcsán kiemelten vizsgálta is ezt a kérdést, és néhány esetben találtak ilyen szabálytalanságot. Ez persze nem biztos, hogy a valós helyzetet tükrözi. A munkaügyi ellenőrök ugyanis évről évre kevesebb munkáltatót és munkavállalót vizsgálnak, így egyre kisebb a valószínűsége, hogy egy jogsértő cég bekerül a hatóság látókörébe. A Policy Agenda elemzése szerint az ellenőrök 2017-ben még csaknem 33 ezer vállalkozást vizsgáltak, tavaly kevesebb, mint 18 ezret. A vizsgálattal érintett munkavállalók száma pedig 217 ezerről 73 ezerre csökkent. Ehhez képest mintegy 1,4 millió vállalkozás működik Magyarországon, a foglalkoztatottak száma pedig 4,5 millióra rúg. Mindez azt jelenti, hogy tavaly csak a munkahelyek 1,2 százalékát ellenőrizték. Többek között emiatt is volna nagy jelentősége a szakszervezeti érdekvédelemnek. Tavaly azonban a szakszervezetek száma 86-tal csökkent, így csak 513 működött, és csupán a munkavállalók 10 százaléka tagja ezek valamelyikének. Az idén azonban mintha valami megváltozott volna: ennek leglátványosabb jelei főként - a győri Audi gyár dolgozóinak januári, csaknem egyhetes munkabeszüntetése miatt a sajtóhírek fókuszába került - autóiparban láthatók. Itt számos cégnél 70-75 százalékos lefedettséggel működnek a szakszervezetek, amelyek egyre határozottabban lépnek fel. Az utóbbi hónapokban tucatnyi új tagszervezet is alakult, a Vasas tagsága pedig mintegy 10 százalékkal bővült. László Zoltán szerint emögött tudatos, évek óta tartó szakszervezeti építkezés áll. Megjegyezte: a bérek tempós emelkedését sulykoló kormányzati sikerpropaganda ugyanakkor a visszájára sül el: frusztrálóan hat a munkavállalókra, hiszen ők nem érzik ezt a nagy bővülést. Azt hiszik, mindenütt nagy arányban emelkednek a bérek, csak náluk nem - holott ez egyáltalán nem így van -, és ettől egyre dühösebbek.    

Hosszabb sztrájk jöhet a Hankooknál

Szerdán két ipari üzemben - a Hankook dunaújvárosi gumiabroncsgyárában, és a Westcast oroszlányi üzemében - is két órára beszüntették a munkát a dolgozók. A Hankooknál azóta sincs megegyezés, ugyanakkor a cégvezetés 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki már a sztrájk másnapján a dolgozóknak, de ez sokaknak csak 6 százalékot jelent. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a cégvezetés továbbra is csak saját "diktátumát" tartja elfogadhatónak, a szakszervezet azonban 18 százalékot kér minden munkavállalónak. Szombaton lesz az utolsó tárgyalás, és ha nincs megállapodás, hétfőn hajnalban az érdekvédők megkezdik a hosszabb idejű sztrájk előkészületeit. A Westcastnál viszont úgy tűnik, közelednek az álláspontok: a cég egy kétlépcsős megállapodást ajánlott, amelynek értelmében márciustól kétszámjegyű béremelést kapnak a dolgozók. Szeptemberig pedig egy problématérképet készítenek a munkakörülmények javítása érdekében, és újabb béremelésre dolgoznak ki javaslatot. Hétfőn dől el, hogy mindez a dolgozók számára elfogadható-e. 

Szerző
Frissítve: 2019.03.09. 12:01

Autóhitelesek reménye

Árfolyam Első fokon pert vesztett - nem jogerősen - az egyik autóhitelezéssel foglalkozó pénzintézet devizás ügyfelével szemben, mert nem volt megfelelő a tájékoztatás.
A hitelfelvevő javára döntöttek az - ismereteink szerint - első olyan perben, amelyben a hazai bíróság figyelembe vette a luxemburgi Európai Bíróság legutóbbi, az adósok jogait szem előtt tartó ítéletét. Erdősi Éva hiteltanácsadó szerint, aki az adós oldalán eljáró fogyasztóvédelmi egyesület képviselőjeként kapcsolódott be a perbe, általánosítható tanulságok is levonhatóak az ügyből. A különböző devizaalapú hitelszerződések között, az adós szempontjából jelentős különbségek vannak - emlékeztetett a szakértő. A legkedvezőbb helyzetben az autóhitelesek vannak. Ezeknél ugyanis az esetek jó részében nem készült kockázatfeltáró nyilatkozat, amelyben felvilágosítást kaptak volna az ügyfelek az árfolyam-kockázatokról. Mint az Európai Bíróság tavaly szeptemberi ítéletéből kitűnik, ennek hiánya megalapozza azt a vélekedést, hogy az ilyen kölcsönszerződés tisztességtelen, vagyis semmis. Miután ezeket a szerződéseket jellemzően valamelyik autókereskedőnél kötötték, így nem volt olyan szakember, aki a kockázatokra felhívja a figyelmet.  Az eddigi devizahiteles perekben a bíróságok többnyire a Kúria jogegységi határozata nyomán jártak el, amely a banknak kedvez  - emlékeztetett Erdősi Éva. Az uniós bíróság döntése azonban új helyzetet teremtett, erre várva több bíróság korábban fel is függesztette az éppen folyó pereket. Miután az Európai Bíróság ítélete elsőbbséget élvez a nemzeti jogokkal szemben, így ha egy hazai bíróság ítélete, illetve annak indoklása erre nem hivatkozik, akkor a devizahitelesnek módjában áll kártérítési pert indítani a bank ellen.  Az az általános gyakorlat, hogy a 90 napon túli fizetési késedelembe esett autóhitelesnek a kölcsönt nyújtó pénzintézet megbízásából egy közjegyző fizetési meghagyást küld. Amennyiben az adós ellentmond ennek, arra hivatkozva, hogy a bank nem hívta fel a figyelmet árfolyamkockázatokra, akkor rendszerint a bank - felperesként - bírósághoz fordul. (Az adósnak az ellentmondásra 15 napja van.) A pénzintézetnek azt kell bizonyítania, hogy az adós tudott az árfolyamkockázatokról, ám ha ezt nem foglalták írásba, nehéz lesz bizonyítania. Ez adja meg az esélyt az adósnak Erdősi Éva szerint, aki hozzátette: az alperesi szerep a bíróságon a kedvezőbb, hiszen a bizonyítási teher nem rajta van.  Ha a kölcsönszerződés nem érvényes, akkor a devizaalapot el lehet felejteni, és úgy kell tekinteni, mintha azt forintban kötötték volna meg, a megállapodás szerinti (deviza) kamattal. A banknak el számolnia az ügyfelével, figyelembe véve, hogy eddig mennyit fizetett be. Végső soron visszafizetés is lehetséges. A szakember a még élő autóhiteles szerződésessel rendelkezőknek nem ajánlja a perindítást, azt megteszik a bankok, ha a fizetési meghagyásnál ellentmondást tapasztalnak. Ugyanakkor szerinte érdemes kártérítési pert kezdeményezni, ha az adós álláspontja szerint túlfizetésben van.  Az autóhitelesekkel azonos helyzetben vannak azok is, akik személyi hitelt vettek fel devizalapon, ugyanis ezekben az esetekben sem volt gyakori a kockázatfeltáró nyilatkozat. Más a helyzet a jelzáloghitelekkel. A lakáskölcsönöket általában ingatlanfedezet mellett kötötték, és ezek a szerződések többnyire tartalmaznak kockázatfeltáró nyilatkozatot. Így az ügyfélnek, illetve a jogi képviselőjének kell megítélnie, hogy a kockázatra vonatkozó figyelmeztetés megfelelően alapos volt-e. 

A horvátok is aggódnak

A devizahiteles problémák utóhatásaival küszködnek a szomszédban is. A horvát nemzeti bank most a már kunában nyújtott szabadfelhasználású hitelek szigorúbb feltételekhez kötését javasolja a bankoknak, mert úgy látja, hogy ellenkező esetben a frankhitelesekhez hasonló problémák léphetnek fel, amikor az állampolgárok tömegesen "olcsó" svájci frank kölcsönöket vettek fel, majd eladósodtak és közülük sokan utcára kerültek a kilakoltatások miatt - közölte Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap. 

Új feltételek Erdősi Éva a még élő autóhiteles szerződésessel rendelkezőknek nem ajánlja a perindítást, azt megteszik a bankok, ha a fizetési meghagyásnál ellentmondást tapasztalnak

90 napon túli fizetési késedelembe esett autóhiteles perre számíthat

Képalá Különbség a hitelek között A fő kérdés, hogy a kockázatokra való figyelmeztetést írásba foglalták-e

Szerző
Témák
devizahitel