Fizetésnap után a Continentalnál: düh, felmondás és sírás

Jövő héten újabb sztrájkok jöhetnek az autóiparban, miközben a cégek még mindig kibúvókat keresnek a tisztességes béremelés alól.

Újabb autóipari cégnél alakult sztrájkbizottság. A Continental veszprémi gyárában, ha jövő csütörtökig nem egyeznek meg a bérekről, két órás figyelmeztető sztrájkot tarthatnak a dolgozók. A világ ötödik legnagyobb autóipari-beszállítójának számító Continental konszern több mint 1200 munkavállalót foglalkoztató veszprémi telephelyén október óta tartanak a bértárgyalások, de nem jött létre megállapodás. A munkáltató nemrég egyoldalúan jelentett be 12 százalékos emelést. Ez jól hangzik ugyan, ám ezzel egyidejűleg a dolgozók mintegy 60 százalékát alacsonyabb bérkategóriába sorolták át, az emelés pedig az alacsonyabb összegekre rakódik rá. Így mintegy 700 dolgozó mindössze 5-6 százalékos béremelést kapott, de volt, akinek még csökkent is a fizetése – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.

A dolgozók pénteken kapták meg új fizetésüket, ami szélsőséges indulatokat váltott ki. Volt, aki azonnal felmondott, más egyszerűen hazament, többeket le kellett fogni, nehogy dühükben kárt tegyenek valamiben. Egy, a cégnél több mint 15 éve dolgozó asszony pedig sírva fakadt, olyan megalázó volt számára, hogy a „bérfejlesztés” eredményeként akkora összeget kap, mint egy múlt hónapban kezdett új munkavállaló – meséli László Zoltán. A dolgozók több mint felét a soraiban tudó szakszervezetbe tömegesen léptek be pénteken, a sztrájkbizottság pedig átadta követeléseit a cégvezetésnek. Ebben azt kérik, hogy a két alsó kategóriában szüntessék meg az átsorolásokat, afelett pedig minden dolgozónál a szakszervezettel közösen tekintsék át az átsorolásokat. Ezen felül az egyoldalúan meghirdetett béremeléshez képest további 2 százalékos emelést kérnek, valamint lojalitási bónuszt, 10 év után pedig plusz egy szabadnapot.

Hornyacsek Zoltán, a Continental Csoport Magyarország kommunikációs vezetője a Mércének azt mondta: az idei juttatási tervezetről szóló munkaszerződés-módosítás tartalmát a dolgozók elfogadták és aláírták. Jelezte ugyanakkor: folytatni szeretnék az egyeztetéseket a nyitott témákban. Ezek egyike a bérkategóriák átalakítása, így azzal kapcsolatban nem adott tájékoztatást.

László Zoltán szerint az átsorolások az utóbbi években egyre inkább elharapódznak más cégeknél is. Ezek általában nem törvénytelenek, viszont méltatlan helyzetbe hozzák a dolgozókat, és a megbecsülés teljes hiányáról tanúskodnak. Jogszerűtlen viszont, ha a januártól 195 ezer forintra emelt garantált bérminimum kifizetésének elkerülése érdekében a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat sorolják át betanított munkakörbe. A munkaügyi hatóság az elmúlt két évben a kötelező béremelések kapcsán kiemelten vizsgálta is ezt a kérdést, és néhány esetben találtak ilyen szabálytalanságot. Ez persze nem biztos, hogy a valós helyzetet tükrözi. A munkaügyi ellenőrök ugyanis évről évre kevesebb munkáltatót és munkavállalót vizsgálnak, így egyre kisebb a valószínűsége, hogy egy jogsértő cég bekerül a hatóság látókörébe.

A Policy Agenda elemzése szerint az ellenőrök 2017-ben még csaknem 33 ezer vállalkozást vizsgáltak, tavaly kevesebb, mint 18 ezret. A vizsgálattal érintett munkavállalók száma pedig 217 ezerről 73 ezerre csökkent. Ehhez képest mintegy 1,4 millió vállalkozás működik Magyarországon, a foglalkoztatottak száma pedig 4,5 millióra rúg. Mindez azt jelenti, hogy tavaly csak a munkahelyek 1,2 százalékát ellenőrizték.

Többek között emiatt is volna nagy jelentősége a szakszervezeti érdekvédelemnek. Tavaly azonban a szakszervezetek száma 86-tal csökkent, így csak 513 működött, és csupán a munkavállalók 10 százaléka tagja ezek valamelyikének. Az idén azonban mintha valami megváltozott volna: ennek leglátványosabb jelei főként - a győri Audi gyár dolgozóinak januári, csaknem egyhetes munkabeszüntetése miatt a sajtóhírek fókuszába került - autóiparban láthatók. Itt számos cégnél 70-75 százalékos lefedettséggel működnek a szakszervezetek, amelyek egyre határozottabban lépnek fel. Az utóbbi hónapokban tucatnyi új tagszervezet is alakult, a Vasas tagsága pedig mintegy 10 százalékkal bővült. László Zoltán szerint emögött tudatos, évek óta tartó szakszervezeti építkezés áll. Megjegyezte: a bérek tempós emelkedését sulykoló kormányzati sikerpropaganda ugyanakkor a visszájára sül el: frusztrálóan hat a munkavállalókra, hiszen ők nem érzik ezt a nagy bővülést. Azt hiszik, mindenütt nagy arányban emelkednek a bérek, csak náluk nem - holott ez egyáltalán nem így van -, és ettől egyre dühösebbek.