Fizetésnap után a Continentalnál: düh, felmondás és sírás

Publikálás dátuma
2019.03.08 19:55

Fotó: AFP/ Raphael Knipping
Jövő héten újabb sztrájkok jöhetnek az autóiparban, miközben a cégek még mindig kibúvókat keresnek a tisztességes béremelés alól.
Újabb autóipari cégnél alakult sztrájkbizottság. A Continental veszprémi gyárában, ha jövő csütörtökig nem egyeznek meg a bérekről, két órás figyelmeztető sztrájkot tarthatnak a dolgozók. A világ ötödik legnagyobb autóipari-beszállítójának számító Continental konszern több mint 1200 munkavállalót foglalkoztató veszprémi telephelyén október óta tartanak a bértárgyalások, de nem jött létre megállapodás. A munkáltató nemrég egyoldalúan jelentett be 12 százalékos emelést. Ez jól hangzik ugyan, ám ezzel egyidejűleg a dolgozók mintegy 60 százalékát alacsonyabb bérkategóriába sorolták át, az emelés pedig az alacsonyabb összegekre rakódik rá. Így mintegy 700 dolgozó mindössze 5-6 százalékos béremelést kapott, de volt, akinek még csökkent is a fizetése – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. A dolgozók pénteken kapták meg új fizetésüket, ami szélsőséges indulatokat váltott ki. Volt, aki azonnal felmondott, más egyszerűen hazament, többeket le kellett fogni, nehogy dühükben kárt tegyenek valamiben. Egy, a cégnél több mint 15 éve dolgozó asszony pedig sírva fakadt, olyan megalázó volt számára, hogy a „bérfejlesztés” eredményeként akkora összeget kap, mint egy múlt hónapban kezdett új munkavállaló – meséli László Zoltán. A dolgozók több mint felét a soraiban tudó szakszervezetbe tömegesen léptek be pénteken, a sztrájkbizottság pedig átadta követeléseit a cégvezetésnek. Ebben azt kérik, hogy a két alsó kategóriában szüntessék meg az átsorolásokat, afelett pedig minden dolgozónál a szakszervezettel közösen tekintsék át az átsorolásokat. Ezen felül az egyoldalúan meghirdetett béremeléshez képest további 2 százalékos emelést kérnek, valamint lojalitási bónuszt, 10 év után pedig plusz egy szabadnapot. Hornyacsek Zoltán, a Continental Csoport Magyarország kommunikációs vezetője a Mércének azt mondta: az idei juttatási tervezetről szóló munkaszerződés-módosítás tartalmát a dolgozók elfogadták és aláírták. Jelezte ugyanakkor: folytatni szeretnék az egyeztetéseket a nyitott témákban. Ezek egyike a bérkategóriák átalakítása, így azzal kapcsolatban nem adott tájékoztatást. László Zoltán szerint az átsorolások az utóbbi években egyre inkább elharapódznak más cégeknél is. Ezek általában nem törvénytelenek, viszont méltatlan helyzetbe hozzák a dolgozókat, és a megbecsülés teljes hiányáról tanúskodnak. Jogszerűtlen viszont, ha a januártól 195 ezer forintra emelt garantált bérminimum kifizetésének elkerülése érdekében a szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat sorolják át betanított munkakörbe. A munkaügyi hatóság az elmúlt két évben a kötelező béremelések kapcsán kiemelten vizsgálta is ezt a kérdést, és néhány esetben találtak ilyen szabálytalanságot. Ez persze nem biztos, hogy a valós helyzetet tükrözi. A munkaügyi ellenőrök ugyanis évről évre kevesebb munkáltatót és munkavállalót vizsgálnak, így egyre kisebb a valószínűsége, hogy egy jogsértő cég bekerül a hatóság látókörébe. A Policy Agenda elemzése szerint az ellenőrök 2017-ben még csaknem 33 ezer vállalkozást vizsgáltak, tavaly kevesebb, mint 18 ezret. A vizsgálattal érintett munkavállalók száma pedig 217 ezerről 73 ezerre csökkent. Ehhez képest mintegy 1,4 millió vállalkozás működik Magyarországon, a foglalkoztatottak száma pedig 4,5 millióra rúg. Mindez azt jelenti, hogy tavaly csak a munkahelyek 1,2 százalékát ellenőrizték. Többek között emiatt is volna nagy jelentősége a szakszervezeti érdekvédelemnek. Tavaly azonban a szakszervezetek száma 86-tal csökkent, így csak 513 működött, és csupán a munkavállalók 10 százaléka tagja ezek valamelyikének. Az idén azonban mintha valami megváltozott volna: ennek leglátványosabb jelei főként - a győri Audi gyár dolgozóinak januári, csaknem egyhetes munkabeszüntetése miatt a sajtóhírek fókuszába került - autóiparban láthatók. Itt számos cégnél 70-75 százalékos lefedettséggel működnek a szakszervezetek, amelyek egyre határozottabban lépnek fel. Az utóbbi hónapokban tucatnyi új tagszervezet is alakult, a Vasas tagsága pedig mintegy 10 százalékkal bővült. László Zoltán szerint emögött tudatos, évek óta tartó szakszervezeti építkezés áll. Megjegyezte: a bérek tempós emelkedését sulykoló kormányzati sikerpropaganda ugyanakkor a visszájára sül el: frusztrálóan hat a munkavállalókra, hiszen ők nem érzik ezt a nagy bővülést. Azt hiszik, mindenütt nagy arányban emelkednek a bérek, csak náluk nem - holott ez egyáltalán nem így van -, és ettől egyre dühösebbek.    

Hosszabb sztrájk jöhet a Hankooknál

Szerdán két ipari üzemben - a Hankook dunaújvárosi gumiabroncsgyárában, és a Westcast oroszlányi üzemében - is két órára beszüntették a munkát a dolgozók. A Hankooknál azóta sincs megegyezés, ugyanakkor a cégvezetés 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki már a sztrájk másnapján a dolgozóknak, de ez sokaknak csak 6 százalékot jelent. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a cégvezetés továbbra is csak saját "diktátumát" tartja elfogadhatónak, a szakszervezet azonban 18 százalékot kér minden munkavállalónak. Szombaton lesz az utolsó tárgyalás, és ha nincs megállapodás, hétfőn hajnalban az érdekvédők megkezdik a hosszabb idejű sztrájk előkészületeit. A Westcastnál viszont úgy tűnik, közelednek az álláspontok: a cég egy kétlépcsős megállapodást ajánlott, amelynek értelmében márciustól kétszámjegyű béremelést kapnak a dolgozók. Szeptemberig pedig egy problématérképet készítenek a munkakörülmények javítása érdekében, és újabb béremelésre dolgoznak ki javaslatot. Hétfőn dől el, hogy mindez a dolgozók számára elfogadható-e. 

Frissítve: 2019.03.09 12:01

A családok harmadánál vészhelyzetet okozna egy váratlan kiadás

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:40

Fotó: Shutterstock
És ha sikerül is áthidalni a pénzhiányt, akkor is adósságcsapdába ragadhatnak a famíliák.
Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a valós jövedelmi helyzetről, hogy képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat, írja a 24.hu Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség, azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést. És bár a famíliák kétharmada takarékosnak vallja magát - erre jutott a Pulzus - a családok 33 százaléka az említett 300 ezer forintos összegnek egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.  (És 30 százalék csak részben tudná ezt a summát előteremteni.) Ráadásul a Pulzus  kérdései nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis a válaszadók egyharmada szembesült az utóbbi évben 300 ezer forint körüli váratlan kiadással. És emiatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba - meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál súlyosabb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.

Kedden kitör tejháború - tüntetnek a Penny Market akciója miatt

Publikálás dátuma
2019.03.23 09:47

Fotó: Shutterstock
Szlovákiában drágább az a tej, mint amennyiért itt árusítja a Penny.
Kedden a Penny Market alsónémedi központja előtt tüntetnek a tejtermelők az áruházban árult, szlovákiai olcsó tej miatt, írja a hvg.hu. (Emlékeztetőül: csütörtökön hirdette meg a Penny Market az akciós tejet, egy hétig a 149 forint helyett 135 forintért kapható a másfél százalékos UHT tej.) „Miért nem a magyar tejjel akciózik?” – magyarázta a felindulás okait a László Róbert, a tejtermelők demonstrációs bizottságának az elnöke, aki egyébként egy makói tejtermelő gazdaság vezetője. A terméktanács demostrációs bizottságának elnöke szerint van bőven magyar tej a piacon.  (A Penniy Market közleményében az állt, hogy nem volt itthon elegendő tej.) "Egyelőre az időpontot tűztük ki a demonstrációra, az engedélyeket megkértük a rendőrségtől, hétfőn döntenek majd, hogy tüntethetünk-e." - mondta László Róbert, a Tej Terméktanács demonstrációs bizottságának elnöke. "Azt szeretnénk elérni, hogy a Penny fújja le az akciót".   Az üzletlánc ráadásul tagja a Tej Terméktanácsnak, hetekig egyeztettek a terméktanács termelői, feldolgozói, és a kereskedők a közös stratégiáról, most úgy tűnik, hogy a Penny kifarolt a megállapodásból. Mindezt úgy, hogy László szerint ezzel az akciót nulla haszonkulccsal bonyolíthatja le a kereskedő, hiszen Szlovákiában a nyerstej ára magasabb, mint itthon. Másfelől a tejtermelők képviselője megnézte a szolvák üzletekben árult, hasonló másfél százalékos UHT tej árát, kiderült, hogy ott drágább, mint a most akciós áron, magyar polcokra tett tej.