Előfizetés

"Ez megfutamodás" - reagáltak a kutatók a Palkovics-Lovász "kiegyezésre"

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.09. 08:40
Tüntetés az MTA épülete előtt 2019 februárjában
Fotó: Tóth Gergő
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az MTA vezetése korábbi elvi állásfoglalását a rövid távú túlélés, a várható veszteségek minimalizálása reményében, és az akadémiai vagyon megtartása érdekében feladta.
Pénteken, ahogy arról mi is beszámoltunk, közös szándéknyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA finanszírozásával és az akadémiai kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatban. A lépés lényegében azt jelenti, hogy Lovász tudomásul vette a kormány szándékát a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezéséről.

Mikor a fenti hír kikerült a januárban alakult, többnyire a kormány tervei által leginkább fenyegetett - humán területeken működő - kutatókból álló Akadémiai Dolgozók Fórumának  hivatalos Facebook-oldalára, a hozzászólásokból már sejteni lehetett, hogy körükben nem arat osztatlan sikert a bejelentés. A legnépszerűbb kommentek egyike
"kapitulációnak" titulálta a pénteken történteket, míg egy másik "orosz modellt" emlegetett.

Késő este aztán a mozgalom kiadta hivatalos állásfoglalását, amely "A kutatóhálózat kiszervezése elfogadhatatlan" címet viseli. Úgy kezdik, "az Akadémiai Dolgozók Fóruma megdöbbenéssel értesült az átvilágítás eredményének bevárása nélkül az MTA és az ITM közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell hogy maradjon.
Éppen ezért a Lovász László elnök és Palkovics László miniszter által aláírt nyilatkozatot nem tudjuk másként értékelni, mint az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodást.

A dokumentum szerint a most aláírt nyilatkozat "a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent" a hosszú távú fennmaradásra. A kutatók ráadásul azt is nehezményezik, hogy a felek ezen a ponton nyilvánosságra hozták a tárgyalás aktuális állását, szerintük ugyanis ez így
"az MTA Elnökségére, az ott meghozandó döntésekre irányuló egyértelmű nyomásgyakorlás."

Az Akadémiai Dolgozók fóruma a fentiek fényében úgy értékeli a helyzetet, hogy "az MTA vezetése korábbi elvi állásfoglalását a rövid távú túlélés, a várható veszteségek minimalizálása reményében, és az akadémiai vagyon – egyébként nem garantált – megtartása érdekében feladja." A közlemény lezárásaként követelik, hogy "a szándéknyilatkozatban megfogalmazott elveket – a zsarolásnak semmiképpen sem engedve – az eljárásrend betartásával
az MTA Elnöksége a korábbi döntéseivel összhangban utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a Közgyűlés elé.

Követeljük, hogy a tárgyalások a továbbiakban a nyilvánosság előtt folytatódjanak, hogy arra a tudományos közösség reagálni tudjon."

Miről önmaga lemondott...

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának oldalára péntek este a fenti közlemény mellett egy Deák Ferencet ábrázoló kép is felkerült, rajta a tőle származó, a kutatók szerint a mostani helyzethez passzoló idézettel: "Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges."

Összeomlás előtt a gyermekorvosi ellátás

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.03.09. 08:30
Gyorsan fogynak a doktorok, ráadásul tavaly mindössze negyven házigyermekorvos-rezidens kezdte el a képzést
Fotó: Népszava
A jelenleg érvényes előírások szerint a házi gyermekorvosoknak a beoltott gyerekekről havonta jelentést kell készíteniük, amit továbbítanak a védőnőknek, akik aztán postázzák a tisztiorvosi szolgálatnak.
Erre a lassú, időigényes procedúrára nem lenne szükség, ha a védőnők is hozzá férhetnének a központi elektronikus adattárhoz (e-térhez). Csakhogy erre várni kell még: Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke úgy tudja, csak 2019 vagy 2020 folyamán lesz lehetőség arra, hogy a védőnők is használhassák az elektronikus adatbázis. Noha mindez csak bosszantó bürokratikus akadálynak látszik, az ágazat hevesen reagál az ilyen és hasonló apró „bonyodalmakra” hiszen a védőnők, házi gyermekorvosok eleve rendkívül túlterheltek. Olyannyira, hogy Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy minapi háttérbeszélgetésen egyenesen úgy fogalmazott: A magyar gyermekorvosi szolgálat az összeomlás előtti utolsó perceit éli. Mint mondta, az orvosok több mint fele elmúlt hatvanéves, további ötöde pedig a hetvenes éveit tapossa. Évente több tucat praxis szűnik meg a kiöregedés miatt, de a korfából egyenesen következik, hogy a következő években egyszerre sok orvos eshet ki a rendszerből. Ráadásul nem is lehet őket gyorsan pótolni: tavaly mindössze 40 házi-gyermekorvos rezidens kezdte el a képzést. És közülük sem lesz mindenki házi gyermekorvos Magyarországon.
Már csak azért sem, mert már elvesztette vonzerejét a házi-gyermekorvoslás. Noha a kormány az elmúlt években évi 130 ezer forinttal, eddig összesen 520 ezerrel növelte az alapellátást végző praxisok havi finanszírozását, ebből még mindig nem lehet 700-800 ezer forintos orvosi jövedelmet elérni. Ahhoz, hogy a háziorvos adózottan ennyit ki tudjon venni a vállalkozásából további havi 500 ezer forint többletre lenne szükség – mondta Póta György. További gondként említette a praxisműködtetés kiszámíthatatlanságát: a mostani szabályozás szinte ellehetetleníti a praxispiacot. Ha az orvos nem tudja a körzetét fél éven belül maga értékesíteni, és ezalatt működtetni sem képes, akkor az az önkormányzaté lesz. A helyhatóság meg vagy talál hozzá orvost, vagy nem. Ha az utóbbi következik be, rendszerint összevonják egy másik körzettel, és akár a felnőtteket ellátó háziorvoshoz delegálják a kicsik gyógyítását is. Ha pedig egy másik gyermekorvoshoz kerülnek a megszűnt körzetből a gyerekek, a feladatot átvevő doktornak hiába lesz jóval több feladata, nem lesz nagyobb a bevétele, sőt a finanszírozási szabályok miatt akár még kisebb is lehet.
A működtetés egyéb feltételei sem kellően tisztázottak – mondta a szakember, utalva a kormány alapellátási reformprogram tervére, amelyben úgynevezett csoport praxisokkal, praxis közösségekkel orvosolnák az elnéptelenedő körzetek problémáját. Ahhoz, hogy ez működjön, mielőbb tisztázni kellene például azt: miként használhatja egy házi gyermekorvos az egyéb szakvizsgáit, és azt is, ezért a munkáért mennyi plusz pénzt kaphat. Póta György keserűen tette hozzá azt is: 2015 óta a kormánynak csak a deklarációk szintjén fontos az alapellátás megerősítése, mert érdemi jelét eddig nem tapasztalták a házi gyermekorvosi rendszerben. Ennél még az is jobb lenne – mondta Póta György –, ha a kormányzat kimondaná, nincs szükség erre az ellátási formára. Most ugyanis a házi gyermekorvosok ugyan pályán vannak, de olyan játékszabályok szerint kell játszaniuk, amelyeket elfelejtettek közölni velük.

Igazolhasson a szülő 3 helyett 15 napot

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete azt javasolja, adjanak nagyobb szabadságot a szülőknek, és engedjék, hogy a mostani 3 helyett 15 napot igazolhassanak. Az iskolai hiányzások igazolása ugyanis indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra. A rendelési idő harmadát viszi el a banális hasmenés, megfázás vagy a családi sízés miatti hiányzásainak az igazolása. Az szakmai egyesület ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy ha valóban beteg a gyerek, akkor ne vigyék orvoshoz.

Nem csak a gyermekorvosok az ellátandók száma is ütemesen apad

Azt nem tudni: mi fogy gyorsabban, a házi gyermekorvosi körzetek vagy ellátandó gyerekek száma? Magyarországon 1984 óta folyamatosan csökken a gyermekek száma, az eltelt 30 évben harmadával csökkent 19 évesnél fiatalabb korú népesség az országban. Szintén folyamatosan csökken a teljes lakosságon belüli részarányuk, 2014 óta 20 százaléknál is kevesebb vannak. Ennek oka, hogy a kilencvenes évektől drasztikusan csökken a születésszám, mostanra évente ez alig 90 ezer.

Végkimerülésig túlórázik a magyar

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.03.09. 07:00
Ha egy pedagógus tisztességesen felkészül az óráira, legalább heti 50 órát dolgozik
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Miközben a dánok heti 38 órát dolgoznak, a magyarok hivatalosan 40,6-ot, valójában pedig egyes szakmákban több mint 50-et.
A növekvő munkaerőhiány miatt a magyar állam és a piaci cégek is előszeretettel túlóráztatnak, és ezt – mint arra a Policy Agenda munkatársai rámutattak –, meg is tehetik a munkaügyi ellenőrzések drasztikus csökkentése miatt. Az Eurostat nyilvántartása szerint a túlórákkal együtt jegyzett heti munkaidő 2017-ben a görögöknél elérte a 44,4 órát, a dánok pedig már alig töltenek 38 óránál többet a munkahelyükön. Magyarországon hivatalosan 40,6 óra a heti munkaidő, körképünk azonban azt igazolja, a valóságban ennél sokkal több. Egy szakszervezeti vezető szerint például azt mondta: ha egy pedagógus tisztességesen felkészül az óráira, akkor legalább heti 50 órát dolgozik. Az egészségügyben pedig a dolgozók egyharmada teljesít heti 50 óránál többet teljesít. A többletmunka nagyságára utal a túlórák száma is. A tízezer Volán sofőr havonta 36 órát tölt pluszban a munkahelyén, a BKV járművezetők kitöltik az évi 300 órás keretüket.
Hivatalosan csak a versenyszféra dolgozóinak 17 százaléka túlórázott 2016-ban, a közszférában pedig mindössze 7 százalékos volt ez az arány. Ugyanakkor a Policy Agenda bemutatta, hogy az utóbbi hat év vizsgálatai szerint a munkaidő-nyilvántartás a dolgozók ötödénél pontatlan volt. Ezt igazolja a verseny- és a közszféra több ágazatát érintő körképünk, ami sötét valóságot mutat be.
A hét ágazatban jelenlévő Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) működési területén a kollektív szerződések háromnegyede 300 órás túlóra maximumot rögzít – összegezte az adatokat a szervezet elnöke. Székely Tamás azt tapasztalja, ha egy területen a dolgozókat már taszítja a rengeteg pluszmunka, a cég vezetése gyorsan reagál, békén hagyja az embereket, inkább a hatékonyságon, a munkaszervezésen próbál javítani. Ahol azonban nagyon alacsonyak a bérek, ott a dolgozók a megélhetésért több túlórát is hajlandók vállalni. Székely Tamás is megerősítette lapunknak, hogy sok helyen trükköznek a munkaidő nyilvántartással, mert nem kell ellenőrzéstől tartaniuk. Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke arról tájékoztatott: a 17 ezer fős társaságnál 2018-ban a túlórák száma meghaladta az egymilliót, ami 17 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál. A majdnem tízezer buszvezetőt foglalkoztató regionális közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. járművön dolgozó munkatársai átlagosan 18 órát túlóráznak havonta – mondta a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke. Baranyai Zoltán hozzátette, a sofőrök ugyanennyi időt töltenek a munkahelyükön rendelkezésre állási idő címén, ami a jogszabály alapján nem munkaidő. Régiónként eltérő mértékben, de összesen több mint 41 ezer nap szabadságot nem tudtak kiadni a közlekedési központok tavaly a buszvezetőknek. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke is azt hangsúlyozta, a BKV-nál is bevett módszer, hogy a létszámhiány miatt keletkező lyukakat túlórákkal próbálják betömködni. A cég kimeríti a kollektív szerződésben kialkudott 300 órát – tette hozzá Naszályi Gábor. Igaz, a dolgozók is szívesen vállalnak túlórát, e nélkül ugyanis lényegesen csökken a jövedelmük. A piaci cégek szinte mindig kifizetik a ledolgozott túlórákat, de ez az állami munkahelyekre nem mindig igaz – emelte ki a Liga Szakszervezetek egyik több ágazat munkájára rálátó szervezési koordinátora. Trembulyák Péter azt is megemlítette, terjed, hogy a dolgozók A munka törvénykönyvében lehetővé tett 250 óra pluszmunka felett elvárt teljesítményért dupla bért kérnek. Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte, még a pontos létszámadatokat sem kapnak a vezetőktől, nemhogy a túlórákat mérnék valahogy. Beosztott dolgozók úgy nyilatkoztak a Népszavának, állandó stresszben élnek a nagyon rövid határidőkkel érkező feladatok miatt, az irodában vagy otthon sokszor dolgoznak tovább a munkaidő végénél, pénzt pedig nem látnak érte. Egyedül az Állami Számvevőszék írta azt, hogy a „munkaidő nyilvántartása elektronikus formában, ezt a célt szolgáló szoftverrel történik”. Ez utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni: Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője szerint, ha a kormány sikeresen bevezette az online számlázást, ugyanígy csak döntés kérdése lenne egy online munkaidő nyilvántartó rendszer megszervezése is.