Összeomlás előtt a gyermekorvosi ellátás

Publikálás dátuma
2019.03.09. 08:30
Gyorsan fogynak a doktorok, ráadásul tavaly mindössze negyven házigyermekorvos-rezidens kezdte el a képzést
Fotó: Népszava
A jelenleg érvényes előírások szerint a házi gyermekorvosoknak a beoltott gyerekekről havonta jelentést kell készíteniük, amit továbbítanak a védőnőknek, akik aztán postázzák a tisztiorvosi szolgálatnak.
Erre a lassú, időigényes procedúrára nem lenne szükség, ha a védőnők is hozzá férhetnének a központi elektronikus adattárhoz (e-térhez). Csakhogy erre várni kell még: Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke úgy tudja, csak 2019 vagy 2020 folyamán lesz lehetőség arra, hogy a védőnők is használhassák az elektronikus adatbázis. Noha mindez csak bosszantó bürokratikus akadálynak látszik, az ágazat hevesen reagál az ilyen és hasonló apró „bonyodalmakra” hiszen a védőnők, házi gyermekorvosok eleve rendkívül túlterheltek. Olyannyira, hogy Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy minapi háttérbeszélgetésen egyenesen úgy fogalmazott: A magyar gyermekorvosi szolgálat az összeomlás előtti utolsó perceit éli. Mint mondta, az orvosok több mint fele elmúlt hatvanéves, további ötöde pedig a hetvenes éveit tapossa. Évente több tucat praxis szűnik meg a kiöregedés miatt, de a korfából egyenesen következik, hogy a következő években egyszerre sok orvos eshet ki a rendszerből. Ráadásul nem is lehet őket gyorsan pótolni: tavaly mindössze 40 házi-gyermekorvos rezidens kezdte el a képzést. És közülük sem lesz mindenki házi gyermekorvos Magyarországon.
Már csak azért sem, mert már elvesztette vonzerejét a házi-gyermekorvoslás. Noha a kormány az elmúlt években évi 130 ezer forinttal, eddig összesen 520 ezerrel növelte az alapellátást végző praxisok havi finanszírozását, ebből még mindig nem lehet 700-800 ezer forintos orvosi jövedelmet elérni. Ahhoz, hogy a háziorvos adózottan ennyit ki tudjon venni a vállalkozásából további havi 500 ezer forint többletre lenne szükség – mondta Póta György. További gondként említette a praxisműködtetés kiszámíthatatlanságát: a mostani szabályozás szinte ellehetetleníti a praxispiacot. Ha az orvos nem tudja a körzetét fél éven belül maga értékesíteni, és ezalatt működtetni sem képes, akkor az az önkormányzaté lesz. A helyhatóság meg vagy talál hozzá orvost, vagy nem. Ha az utóbbi következik be, rendszerint összevonják egy másik körzettel, és akár a felnőtteket ellátó háziorvoshoz delegálják a kicsik gyógyítását is. Ha pedig egy másik gyermekorvoshoz kerülnek a megszűnt körzetből a gyerekek, a feladatot átvevő doktornak hiába lesz jóval több feladata, nem lesz nagyobb a bevétele, sőt a finanszírozási szabályok miatt akár még kisebb is lehet.
A működtetés egyéb feltételei sem kellően tisztázottak – mondta a szakember, utalva a kormány alapellátási reformprogram tervére, amelyben úgynevezett csoport praxisokkal, praxis közösségekkel orvosolnák az elnéptelenedő körzetek problémáját. Ahhoz, hogy ez működjön, mielőbb tisztázni kellene például azt: miként használhatja egy házi gyermekorvos az egyéb szakvizsgáit, és azt is, ezért a munkáért mennyi plusz pénzt kaphat. Póta György keserűen tette hozzá azt is: 2015 óta a kormánynak csak a deklarációk szintjén fontos az alapellátás megerősítése, mert érdemi jelét eddig nem tapasztalták a házi gyermekorvosi rendszerben. Ennél még az is jobb lenne – mondta Póta György –, ha a kormányzat kimondaná, nincs szükség erre az ellátási formára. Most ugyanis a házi gyermekorvosok ugyan pályán vannak, de olyan játékszabályok szerint kell játszaniuk, amelyeket elfelejtettek közölni velük.

Igazolhasson a szülő 3 helyett 15 napot

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete azt javasolja, adjanak nagyobb szabadságot a szülőknek, és engedjék, hogy a mostani 3 helyett 15 napot igazolhassanak. Az iskolai hiányzások igazolása ugyanis indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra. A rendelési idő harmadát viszi el a banális hasmenés, megfázás vagy a családi sízés miatti hiányzásainak az igazolása. Az szakmai egyesület ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy ha valóban beteg a gyerek, akkor ne vigyék orvoshoz.

Nem csak a gyermekorvosok az ellátandók száma is ütemesen apad

Azt nem tudni: mi fogy gyorsabban, a házi gyermekorvosi körzetek vagy ellátandó gyerekek száma? Magyarországon 1984 óta folyamatosan csökken a gyermekek száma, az eltelt 30 évben harmadával csökkent 19 évesnél fiatalabb korú népesség az országban. Szintén folyamatosan csökken a teljes lakosságon belüli részarányuk, 2014 óta 20 százaléknál is kevesebb vannak. Ennek oka, hogy a kilencvenes évektől drasztikusan csökken a születésszám, mostanra évente ez alig 90 ezer.

Szerző

Végkimerülésig túlórázik a magyar

Publikálás dátuma
2019.03.09. 07:00
Ha egy pedagógus tisztességesen felkészül az óráira, legalább heti 50 órát dolgozik
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Miközben a dánok heti 38 órát dolgoznak, a magyarok hivatalosan 40,6-ot, valójában pedig egyes szakmákban több mint 50-et.
A növekvő munkaerőhiány miatt a magyar állam és a piaci cégek is előszeretettel túlóráztatnak, és ezt – mint arra a Policy Agenda munkatársai rámutattak –, meg is tehetik a munkaügyi ellenőrzések drasztikus csökkentése miatt. Az Eurostat nyilvántartása szerint a túlórákkal együtt jegyzett heti munkaidő 2017-ben a görögöknél elérte a 44,4 órát, a dánok pedig már alig töltenek 38 óránál többet a munkahelyükön. Magyarországon hivatalosan 40,6 óra a heti munkaidő, körképünk azonban azt igazolja, a valóságban ennél sokkal több. Egy szakszervezeti vezető szerint például azt mondta: ha egy pedagógus tisztességesen felkészül az óráira, akkor legalább heti 50 órát dolgozik. Az egészségügyben pedig a dolgozók egyharmada teljesít heti 50 óránál többet teljesít. A többletmunka nagyságára utal a túlórák száma is. A tízezer Volán sofőr havonta 36 órát tölt pluszban a munkahelyén, a BKV járművezetők kitöltik az évi 300 órás keretüket.
Hivatalosan csak a versenyszféra dolgozóinak 17 százaléka túlórázott 2016-ban, a közszférában pedig mindössze 7 százalékos volt ez az arány. Ugyanakkor a Policy Agenda bemutatta, hogy az utóbbi hat év vizsgálatai szerint a munkaidő-nyilvántartás a dolgozók ötödénél pontatlan volt. Ezt igazolja a verseny- és a közszféra több ágazatát érintő körképünk, ami sötét valóságot mutat be.
A hét ágazatban jelenlévő Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) működési területén a kollektív szerződések háromnegyede 300 órás túlóra maximumot rögzít – összegezte az adatokat a szervezet elnöke. Székely Tamás azt tapasztalja, ha egy területen a dolgozókat már taszítja a rengeteg pluszmunka, a cég vezetése gyorsan reagál, békén hagyja az embereket, inkább a hatékonyságon, a munkaszervezésen próbál javítani. Ahol azonban nagyon alacsonyak a bérek, ott a dolgozók a megélhetésért több túlórát is hajlandók vállalni. Székely Tamás is megerősítette lapunknak, hogy sok helyen trükköznek a munkaidő nyilvántartással, mert nem kell ellenőrzéstől tartaniuk. Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke arról tájékoztatott: a 17 ezer fős társaságnál 2018-ban a túlórák száma meghaladta az egymilliót, ami 17 százalékkal magasabb a 2017-es adatnál. A majdnem tízezer buszvezetőt foglalkoztató regionális közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. járművön dolgozó munkatársai átlagosan 18 órát túlóráznak havonta – mondta a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke. Baranyai Zoltán hozzátette, a sofőrök ugyanennyi időt töltenek a munkahelyükön rendelkezésre állási idő címén, ami a jogszabály alapján nem munkaidő. Régiónként eltérő mértékben, de összesen több mint 41 ezer nap szabadságot nem tudtak kiadni a közlekedési központok tavaly a buszvezetőknek. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke is azt hangsúlyozta, a BKV-nál is bevett módszer, hogy a létszámhiány miatt keletkező lyukakat túlórákkal próbálják betömködni. A cég kimeríti a kollektív szerződésben kialkudott 300 órát – tette hozzá Naszályi Gábor. Igaz, a dolgozók is szívesen vállalnak túlórát, e nélkül ugyanis lényegesen csökken a jövedelmük. A piaci cégek szinte mindig kifizetik a ledolgozott túlórákat, de ez az állami munkahelyekre nem mindig igaz – emelte ki a Liga Szakszervezetek egyik több ágazat munkájára rálátó szervezési koordinátora. Trembulyák Péter azt is megemlítette, terjed, hogy a dolgozók A munka törvénykönyvében lehetővé tett 250 óra pluszmunka felett elvárt teljesítményért dupla bért kérnek. Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke kiemelte, még a pontos létszámadatokat sem kapnak a vezetőktől, nemhogy a túlórákat mérnék valahogy. Beosztott dolgozók úgy nyilatkoztak a Népszavának, állandó stresszben élnek a nagyon rövid határidőkkel érkező feladatok miatt, az irodában vagy otthon sokszor dolgoznak tovább a munkaidő végénél, pénzt pedig nem látnak érte. Egyedül az Állami Számvevőszék írta azt, hogy a „munkaidő nyilvántartása elektronikus formában, ezt a célt szolgáló szoftverrel történik”. Ez utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni: Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője szerint, ha a kormány sikeresen bevezette az online számlázást, ugyanígy csak döntés kérdése lenne egy online munkaidő nyilvántartó rendszer megszervezése is.
Témák
túlóra

Balog: a CDU-nak igazából nincs is baja a Fidesszel, csak nem bírja a média nyomását

Publikálás dátuma
2019.03.08. 21:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az a bajuk, hogy Orbán hasznos idiótának nevezte őket, nyilatkozta a miniszteri biztos, majd maga is leidiótázta a német jobbközepet.
"Jártunk Berlinben" - erősítette meg Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel február végén a Fidesz érdekében tüzet oltani járt a CDU-nál. Hangsúlyozta, ez a két párt közötti strukturált párbeszéd egy tavaly szeptemberben megbeszélt újabb epizódja volt csupán.
Konkrét vitapontokként a volt Emmi-miniszter ugyanazokat nevezte meg, mint amikben Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője ultimátumot adott a kormánypártnak. Az első, hogy - mint Balog mondta - Berlinben az Európai Bizottság EPP-s elnökét támadó "plakátkampányunkat méltatlannak és rossznak tartják" . Második, hogy "hasznos idiótának" nevezte Orbán Viktor a Néppárt Fideszt kirúgni akaró tagjait, a harmadik pedig a CEU elűzése. De ez felszín csupán, állítja a miniszterelnöki biztos, és a mélyben egy értékvita zajlik:
a liberális fiatalok pártjaként indult Fidesz Balog szerint 20 éve ugyanazt képviseli, míg a minden szempontból, és leginkább a gazdaságpolitikát tekintve markánsan jobboldali Néppárt szerinte eltolódott balra.

Ezután maga is "hasznos idiótának" nevezte a német jobbközép pártokat, mert azok vélekedése szerint belföldi balos nyomásnak engedve gyengítik a Néppártot. Mint Balog nyilatkozta, neki elismerték Berlinben: a CDU-nak igazából nincs baja a Fidesszel, csak nem bírja a "balliberális" média nyomását.
A Fidesz és a CDU kapcsolatáról az alábbi rádiós interjú utolsó tíz percében beszélt Balog Zoltán.
Szerző