Házi Gyermekorvosok Egyesülete;védőnők;egészségügy;E-egészségügy;praxisok;

2019-03-09 08:30:00

Összeomlás előtt a gyermekorvosi ellátás

A jelenleg érvényes előírások szerint a házi gyermekorvosoknak a beoltott gyerekekről havonta jelentést kell készíteniük, amit továbbítanak a védőnőknek, akik aztán postázzák a tisztiorvosi szolgálatnak.

Erre a lassú, időigényes procedúrára nem lenne szükség, ha a védőnők is hozzá férhetnének a központi elektronikus adattárhoz (e-térhez). Csakhogy erre várni kell még: Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke úgy tudja, csak 2019 vagy 2020 folyamán lesz lehetőség arra, hogy a védőnők is használhassák az elektronikus adatbázis.

Noha mindez csak bosszantó bürokratikus akadálynak látszik, az ágazat hevesen reagál az ilyen és hasonló apró „bonyodalmakra” hiszen a védőnők, házi gyermekorvosok eleve rendkívül túlterheltek. Olyannyira, hogy Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke egy minapi háttérbeszélgetésen egyenesen úgy fogalmazott: A magyar gyermekorvosi szolgálat az összeomlás előtti utolsó perceit éli.

Mint mondta, az orvosok több mint fele elmúlt hatvanéves, további ötöde pedig a hetvenes éveit tapossa. Évente több tucat praxis szűnik meg a kiöregedés miatt, de a korfából egyenesen következik, hogy a következő években egyszerre sok orvos eshet ki a rendszerből. Ráadásul nem is lehet őket gyorsan pótolni: tavaly mindössze 40 házi-gyermekorvos rezidens kezdte el a képzést. És közülük sem lesz mindenki házi gyermekorvos Magyarországon.

Már csak azért sem, mert már elvesztette vonzerejét a házi-gyermekorvoslás. Noha a kormány az elmúlt években évi 130 ezer forinttal, eddig összesen 520 ezerrel növelte az alapellátást végző praxisok havi finanszírozását, ebből még mindig nem lehet 700-800 ezer forintos orvosi jövedelmet elérni. Ahhoz, hogy a háziorvos adózottan ennyit ki tudjon venni a vállalkozásából további havi 500 ezer forint többletre lenne szükség – mondta Póta György. További gondként említette a praxisműködtetés kiszámíthatatlanságát: a mostani szabályozás szinte ellehetetleníti a praxispiacot. Ha az orvos nem tudja a körzetét fél éven belül maga értékesíteni, és ezalatt működtetni sem képes, akkor az az önkormányzaté lesz. A helyhatóság meg vagy talál hozzá orvost, vagy nem. Ha az utóbbi következik be, rendszerint összevonják egy másik körzettel, és akár a felnőtteket ellátó háziorvoshoz delegálják a kicsik gyógyítását is. Ha pedig egy másik gyermekorvoshoz kerülnek a megszűnt körzetből a gyerekek, a feladatot átvevő doktornak hiába lesz jóval több feladata, nem lesz nagyobb a bevétele, sőt a finanszírozási szabályok miatt akár még kisebb is lehet.

A működtetés egyéb feltételei sem kellően tisztázottak – mondta a szakember, utalva a kormány alapellátási reformprogram tervére, amelyben úgynevezett csoport praxisokkal, praxis közösségekkel orvosolnák az elnéptelenedő körzetek problémáját. Ahhoz, hogy ez működjön, mielőbb tisztázni kellene például azt: miként használhatja egy házi gyermekorvos az egyéb szakvizsgáit, és azt is, ezért a munkáért mennyi plusz pénzt kaphat. Póta György keserűen tette hozzá azt is: 2015 óta a kormánynak csak a deklarációk szintjén fontos az alapellátás megerősítése, mert érdemi jelét eddig nem tapasztalták a házi gyermekorvosi rendszerben. Ennél még az is jobb lenne – mondta Póta György –, ha a kormányzat kimondaná, nincs szükség erre az ellátási formára. Most ugyanis a házi gyermekorvosok ugyan pályán vannak, de olyan játékszabályok szerint kell játszaniuk, amelyeket elfelejtettek közölni velük.