Manfred Weber Budapestre jön

Publikálás dátuma
2019.03.09. 18:54

Fotó: Frank Hoermann / AFP
A jövő héten Budapestre látogat Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője és vezető jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára. A politikus a német Welt am Sonntag lapnak nyilatkozva jelentette be a vizitet.
“A következő néhány napban személyesen fogok beszélni Orbán Viktorral Budapesten, hogy megértessem vele: jelenleg jó úton halad afelé, hogy távozzon az Európai Néppártból.”

Weber közölte azt is, hogy a konfliktus nem egy kelet-nyugati nézeteltérés a migráció miatt, hanem az EU és az EPP értékeiről szól.    Mint lapunk is beszámolt róla, Manfred Weber és az Európai Néppárt három feltétel teljesüléséhez köti a FIdesz további néppárti tagságát. Ezek: be kell fejezni az EU-ellenes kormányzati megnyilatkozásokat és el kell távolítani az utcáról a Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt ábrázoló plakátokat; bocsánatot kell kérni az EPP tagpártjaitól és Junckertől; megfelelő jogi megoldást kell találni a CEU magyarországi működésének a biztosítására. A német lap egyébként azzal a felvezetéssel közli a hírt, hogy Weber a békülés szándékával megy Budapestre, mert meg szeretné akadályozni a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. 
Frissítve: 2019.03.09. 18:59

Rohamtempóban fogy Kelet-Európa lakossága - mi sem vagyunk kivételek, sőt

Publikálás dátuma
2019.03.09. 15:43
Kelet-Európa Nyugatra tart
Fotó: Illusztráció/Shutterstock
Világosan kirajzolódik: a népességfogyásban nem a halálozások és születések deficitje játssza a legfőbb szerepet, hanem, hogy Közép- és Kelet-Európából a nyugati régiókba vándorolnak az emberek.
Három magyarországi is van a 15 leggyorsabban elnéptelenedő európai régió között. Az Eurostat friss adatbázisa szerint a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is 6 százalékot meghaladó mértékben csökkent a lakosság száma 2009 és 2018 között - írja a g7.hu. Az eredmények egyébként nagy meglepetést nem hoztak: az EU-s átlaghoz képest szegényebb kelet- és közép-európai térség népessége folyamatosan csökken, míg a gazdagabb nyugati államok, főként azok legfejlettebb régiói, egyre zsúfoltabbá válnak.

És bár a három említett hazai régió adatai nem sok jót vetítenek elő a jövőre nézve, hozzátehetjük, hogy Bulgáriában, és kiváltképp Romániában még rosszabb a helyzet. Utóbbi országból 6 régió is szerepel a lista első 10 helyén, míg
leggyorsabban, a vizsgált 9 év alatt 14,2%-kal, a Bulgária északnyugati részén található Severozapaden népessége fogy - amely, nem meglepő módon, egyben az Unió legszegényebb régiója is.

Érdekes, de ha országokra bontva nézzük a számokat, nem az eddig említett helyeken találjuk a legnagyobb csökkenést, hanem Lettországban és Litvániában: mindkét balti államban több mint 10 százalékkal éltek kevesebben 2018-ban, mint 2009-ben.
Az uniós országok többségében egyébként nő a népesség: a 27 tagállam kétharmadában voltak többen tavaly, mint tíz éve.

A legnagyobb népességnövekedést két miniállam, Luxemburg (22%) és Málta (15,8%) produkálta, míg a nagyobb országok közül a svédek gyarapodtak a legtöbbel (9,3%). Svédországban – ahogy a nyugati országok többségében – főleg a migráció növelte a lakosságszámot, ahogy egyébként a kelet-európai népességcsökkenésben is ez játszotta a legfontosabb szerepet - nem pedig a természetes szaporodás deficitje, azaz a halálozások és a születések különbsége.

Sokat elárul, hogy a lakosságszám a nagyobb nyugati városokban ugrott meg a leginkább. A listát itt is Luxemburg vezeti, de a top 10-be három londoni régió, valamint Brüsszel és Bécs is bekerült. A gazdagabb városokba való elvándorlás jelensége kisebb mértékben ugyan, de idehaza is megfigyelhető:
az Eurostat adatai szerint Budapesten tavaly közel 50 ezerrel éltek többen, mint 2009-ben, ami 3 százalékos növekedést jelent,

 Pest megyében pedig ennél is nagyobb mértékben ugrott meg a népességszám.
Szerző
Frissítve: 2019.03.09. 17:01

A balatoni szabadstrandokra is jut pénz

Publikálás dátuma
2019.03.09. 13:45
Eddig a települések önerőből finanszírozták az ingyenes partszakasz fenntartását
Fotó: Vajda József / Népszava
Az idén a Magyar Turisztikai Ügynökség három milliárd forintot szán a szabadstrandok korszerűsítésére infrastruktúrafejlesztésére, a partszakaszok rendbetételére, vízi attrakciók létrehozására.
Már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol léteznek ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes ráadásként elmondhatja magáról, hogy csak szabadstrandokat üzemeltet –, melyek fenntartása komoly, éves szinten sokszor tízmilliós költséget jelent az érintett önkormányzatoknak. Ezeket eddig a helyi bevételekből kellett finanszírozni, ugyanis a strandfejlesztési pályázatokon csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket támogatták. Az idén a Magyar Turisztikai Ügynökség három milliárd forintot szán a balatoni szabadstrandok korszerűsítésére – a dunakanyariakra és a Tisza-taviakra egy-egy milliárdot –, infrastruktúrafejlesztésére, a partszakaszok rendbetételére, vízi attrakciók létrehozására. - Komoly lehetőséget jelent a pályázat, ugyanis saját erőből nem tudnánk fejleszteni – mondta Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. – A Hullám utcai strandunkra 50 milliót, a hajóállomásnál lévőre 40 milliót tudunk fordítani. Május végéig be akarjuk fejezni a fejlesztéseket: a Hullám utcában járdát és közvilágítást építünk, pihenőpadokat és pingpongasztalt helyezünk ki, felújítjuk a kosárlabda-pályát és rendbe tesszük a területet, a hajóállomásnál felújítjuk a kölcsönző épületét és játékokat és sporteszközöket telepítünk. A településen hét ingyenes strand várja a vendégeket, emellett egy fizetőst is üzemeltet az önkormányzat: utóbbi éves szinten 12-14 millió forintot hoz a büdzsének, ám ez nem fedezi a az előbbi fenntartási költségeit. A legtöbb település Máriafürdőhöz hasonlóan önként vállalt feladatként üzemelteti szabadstrandjait, s jellemzően más, saját bevételből állja a költségeket, ahol bevezették a parkolási díjat – mint például Balatonfenyvesen, Balatonbogláron vagy Zamárdiban –, ott az autósoktól beszedett pénzt fordítják az ingyenes strandokra. - Miután azt szeretnénk, hogy a Balaton-partot ne csak a tehetősebbek élvezhessék, hanem mindenki, így nemcsak parkolási díjat nem szedünk, de fizetős strandunk sincsen, így a fenntartása sok milliójába kerül az önkormányzatnak, ezért természetes, hogy örülünk a pályázatnak - nyilatkozta lapunknak Takács József, Balatonszemes polgármestere. Szemes a négy strandjából kettővel indult a tenderen, összesen csaknem 180 millió forintot remélnek. Ha nyernek, nemcsak a gyepet cserélik ki, de sétányt alakítanak ki közvilágítással, korszerű játszóteret építenek, és vízi játékokat is be akarnak szerezni. Hasonló fejlesztésekben bíznak a többi településen is, bár az egyik polgármester – aki a pályázata sikere érdekében nem vállalta a nevét – megjegyezte, remek, hogy végre eszébe jutott az államnak, de az ilyen egyszeri támogatások nem oldják meg a települések problémáit. Sokkal többet jelentene, ha visszakapnák az idegenforgalmi adó után járó korábbi állami támogatást: tíz éve minden egyes forint után kettőt adott az állam, jelenleg viszont csak egyet, ami a nagyobb települések esetében éves szinten százmilliós, de a kicsiknél is több tízmilliós veszteséget jelent. A településvezető szerint, ha ez meglenne, nem kellene sátoros ünnepként kezelni egy-egy pályázatot.