Egy nemzetközi újságíró-szervezet szerint pár év alatt 5 milliárd dollárnyi piszkos pénzt mostak tisztára Putyin oligarchái

Publikálás dátuma
2019.03.10 21:13
A moszkvai Troika Dialog befektetési bank központja - illusztráció
Fotó: Sputnik/ Krivobok Ruslan
75 tagú offshore céghálót és rengeteg hamisított aláírást használtak a dollármilliárdok mozgatásához 2006 és 2013 között.
A Troika Laundromatnak elnevezett csalássorozattal orosz oligarchák és politikusok több milliárd dollárt juttattak ki Oroszországból - írja az OCCRP nemzetközi újságíró-szervezet cikksorozata nyomán a 24.hu. Az éveken át működtetett rendszer segítségével titokban jutottak hozzá állami cégek részvényeihez, titokban tudtak ingatlant vásárolni Oroszországban és külföldön, titokban vehettek drága jachtokat és kérhettek fel világhírű énekeseket, hogy lépjenek fel a privát bulijaikon, és ugyancsak a piszkos pénzből fedezhették orvosi költségeiket és gyerekeik taníttatását nyugati magániskolákban. Mindezt sokszor mit sem sejtő strómanok hamis aláírásaival.
A pénzmosoda középpontjában a Troika Dialog nevű bank áll, amely Oroszország legnagyobb privát befektetési bankja.
A bank volt vezetője, Ruben Vardanyan tagadja ugyan, hogy bármi köze lett volna mindehhez, de az újságírók az átvizsgált dokumentumok alapján más következtetésre jutottak. A pénzintézet ügyfelei a szabályok megkerülésével juttatták külföldre dollármilliárdjaikat, és elrejtették a külföldi ingatlanjaikat. Ezt a módszert használták Vlagyimir Putyin orosz elnök barátai, oligarchák és bűnözők is, állítja a cikk. A pénzmozgatáshoz használt offshore cégek közül több is Putyin egyik barátjához, a dúsgazdag és az orosz állam által kitüntetett Szergej Roldugin csellistához kapcsolódik – ő körülbelül 69 millió dollárhoz juthatott hozzá.
Az offshore cégek 75 tagból álló bonyolult pénzügyi hálót alkottak, amelyen keresztül 2006 és 2013 között 4,5-5 milliárd dollárt mostak át.
A legnagyobb összegű tranzakcióknál kamuvásárlásokat használtak, az élelmiszerektől az autóalkatrészekig „vásároltak” mindenféle dolgokat. Ahhoz, hogy a pénz eljusson a rendeltetési helyére, szükség volt kereskedelmi bankokra is a hálózatban, így került bele a litván Ukio Bank, amely azonban akkor még nem használt eurót, ezért a partnereként megjelent például az osztrák Raiffeisen és a német Commerzbank is.
Az egyik legnagyobb csalás a moszkvai Seremetyevó repülőtérhez kapcsolódik, ahol 2003 és 2008 között mesterségesen felpumpálták a benzinárat, miközben az orosz államtól visszaigényeltek 40 millió dollár adót, és megdrágultak a repülőjegyek is. A trükknek köszönhetően 27 millió dollárt csatornáztak át a pénzmosodán keresztül.
Frissítve: 2019.03.10 21:35

Kampányt indított a brit kormány a külföldi EU-polgárok maradásáért

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:33

Fotó: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
A felhívások országszerte hatezer helyszínen lesznek láthatók, beleértve az összes brit nagyvárost.
Országos kampányt indított hétfőn a brit kormány, arra biztatva a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, hogy folyamodjanak letelepedett státusért a hétvégén elinduló engedélyezési rendszer használatával. A konzervatív párti brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státusért kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Az engedélyezési rendszer több próbaüzem után március 30-án, szombaton indul teljes körűen. Caroline Nokes, a belügyi tárca bevándorlásügyi államtitkára hétfőn ismertetett tájékoztatójában közölte: a kampányfelhívások országszerte hatezer helyszínen lesznek láthatók, beleértve az összes brit nagyvárost. Az államtitkár tájékoztatása szerint a köztéri óriásplakátokon látható felhívásokat a rendszer szombati indulása után figyelemfelkeltő módon összeállított televíziós és rádiós reklámok egészítik ki, és ugyanezek a hirdetések megjelennek a közösségi portálok felületein is. Caroline Nokes szerint a cél az, hogy a külföldi EU-állampolgárok úgy érezzék: Nagy-Britanniában továbbra is szívesen látják őket, és a brit kormány szeretné, ha maradnának.
A kampány első szakasza, amelyre a kormány 3,75 millió fontot (csaknem 1,4 milliárd forintot) fordított, egy hónapig tart, de London a következő két évben is tervez hasonló tájékoztató tevékenységeket, biztosítandó, hogy a külföldi EU-állampolgárok pontosan értsék, mi a teendőjük a letelepedett státus megszerzése érdekében. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kampány angol nyelven folyik, de online felületeken elérhető lesz a tartalom az Európai Unióban honos összes nyelven. A tárca közölte, hogy a kérvényezési rendszer tavaly augusztus óta alapos próbákon esett át, és e próbaidőszakokban is már csaknem 200 ezren megkapták a további nagy-britanniai tartózkodást biztosító letelepedett státust. A rendszer sikeres működése érdekében a belügyminisztérium több mint 1500 fős alkalmazotti gárdát toborzott kifejezetten a folyamodványok elbírálására, és új központot alakított ki a telefonon, emailben és online felületeken érkező megkeresések, kérdések feldolgozására. A kérelmet a legegyszerűbben a külön e célra kifejlesztett mobilalkalmazás – EU Exit ID Document Check App – használatával lehet benyújtani, de akik nem akarják vagy nem tudják ezt az alkalmazást használni, postán is elküldhetik a tárcának útlevelüket vagy egyéb személyazonosító okmányaikat.
Theresa May brit miniszterelnök már januárban bejelentette, hogy a korábbi tervekkel ellentétben ingyenes lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számára a Brexit utáni időre szóló tartós letelepedési engedély kérelmezése, és akik az engedélyezési rendszer próbaüzemeinek időszakban már befizették a díjat, visszakapják pénzüket. Az eredeti tervek alapján a letelepedési engedélyért folyamodó felnőtteknek 65 font (24 ezer forint), a 16 évnél fiatalabbaknak 32,50 font eljárási díjat kellett volna fizetniük. Caroline Nokes belügyi államtitkár hétfői tájékoztatójában megerősítette: a Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak csak annyi a feladatuk, hogy igazolják személyazonosságukat és azt, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt. Az államtitkár hangsúlyozta: a külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-éig lesz idejük tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetésére, akár életbe lép a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás, akár nem.
Szerző

A terrorkalifátus vége

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:30

Fotó: AFP/ GIUSEPPE CACACE
Öt év rémuralom után az Iszlám Állam utolsó területeit is visszafoglalták. Ha a terrorszervezetet le is győzték, meg nem semmisítették.
„A Szíriai Demokratikus Erő (SDF) totálisan megsemmisítette az úgynevezett kalifátust, az Iszlám Állam területeinek száz százalékát visszafoglaltuk. Ezen a különleges napon arra a több ezer mártírra is emlékezünk, akik ezt a győzelmet lehetővé tették” - jelentette be szombaton Musztafa Bali, a kurd többségű milícia szóvivője. A terrorkalifátus már hónapok óta végső haláltusáját vívta. A szélsőségesek által uralt utolsó zárványban, a szíriai-iraki határon fekvő Baghúz városában néhány száz harcos remény és kiút nélkül küzdött az utolsó vérig. Mesterlövészekkel, autóba rejtett pokolgépekkel, csapdákkal, föld alatti alagutakkal nehezítették az ostromot, a térségben rekedt több ezer civilt használva élő pajzsként. Bukásukat azonban legfeljebb csak elodázni tudták, szombaton kitűzték az SDF sárga zászlaját a településen. Hosszú út vezetett idáig. Az Iszlám Állam területe egykor Nyugat-Szíriától majdnem Bagdadig terjedt, közel 90 ezer négyzetkilométer - egy Magyarországnyi területet - és majd 8 millió ember tartozott uralmuk alá. Olaj- és műkincscsempészetből, emberrablásokból, valamint adóból befolyó éves bevételüket 2014-ben 2 milliárd dollár környékére, de még két évvel később, hanyatlásuk közepén is több száz millió dollárosra becsülték. Rövid, alig öt éves rémuralmuk is elég volt, hogy iszonyú pusztítást végezzenek. Több ezer éves műemlékeket romboltak le például Palmürában és Moszulban, ősi vallási kisebbségeket űztek el és irtottak ki, egész települések néptelenedtek el, és egyelőre még felbecsülni is nehéz, hány életet oltottak ki. Ha a hírhedt fekete-fehér zászló már nem is lebeg ott egyetlen településen sem, abban biztosak lehetünk, hogy a gyilkos ideológia tovább él, és szunnyadva a lehetőségre vár. A Pentagon egyik jelentése szerint a terrorszervezet fél-egy év alatt képes lenne újjászületni és korlátozott mértékben területeket elfoglalni Szíriában. Tavaly nyáron még mindig 20-30 ezerre becsülték az Iszlám Állam harcosainak számát Irakban és Szíriában, és a terrorszervezet egyértelmű katonai veresége és a fokozott határellenőrzés ellenére megőrizte bizarr vonzerejét, napi 50 külföldi érkezett hozzájuk. Az is egyértelmű, hogy minden terroristával nem lehet végezni, vagy börtönbe vetni, ráadásul az is kérdés, egyáltalán ki számít annak. Mi legyen egy dzsihadista családjának a sorsa, vagy azé a polgáré, aki egyszerűen csak szimpatizált a szélsőséges eszmékkel, esetleg kiszolgálta a rendszert, de a harcokban nem vett részt? - merülnek fel a kérdések. Az Iszlám Államot tehát legyőzték, de meg nem semmisítették. Az „államszerű” formának vége, ám a „márka” az al-Kaidához hasonló laza nemzetközi hálózatként tovább él és szervezkedik. Összességében több mint 41 ezer külföldi csatlakozhatott a terrorszervezethez, és bár a többségükkel végeztek, mások pedig egyéb konfliktusos zónákban, például Líbiában, Nigériában, Egyiptomban, Afganisztánban, Szomáliában kerestek menedéket, egy veszélyes kisebbség megpróbálhat visszajutni szülőföldjére, így Európába is. Habár többször halálhírét keltették, továbbra sem lehet biztosan tudni a „kalifáról”, az Iszlám Állam vezetőjéről, Abu Bakr al-Bagdadiról sem, aki - mint annak idején Oszama bin Laden - jelképes alakként csábíthatja harcra a szélsőségeseket.  Ennek fényében a terrorkalifátus végét világszerte boldogan, ám fenntartásokkal ünnepelték. Theresa May brit kormányfő, Emmanuel Macron francia államfő és Donald Trump amerikai elnök is üdvözölte a híreket, ám mindhárman figyelmeztetttek a terror elleni küzdelem folytatásának fontosságára. Kérdés, hogy ebben Szírián belül a Nyugatnak még mekkora szerepe lesz, miután Trump az amerikai erők kivonása mellett döntött, és a legfrissebb hírek szerint mindössze egy 400 fős „békefenntartó” csapatot hagynának az SDF-nél.

Magyarország is kivette a részét a győzelemből

Az Iszlám Állam elleni, amerikaiak által vezett nemzetközi koalíciónak Magyarország is tagja. Hazánk nagyjából kétszáz fős katonai kontingenst küldött Irakba, akik főként kiképzési, védelmi feladatokat látnak el. Ezen kívül lőszerrel és humanitárius segéllyel is támogattuk az iraki erőket, a Honvéd Kórházban pedig iraki kurd sebesülteket ápolnak. Kapcsolódó tevékenységként az elmúlt két évben jordán tűzszerészek kiképzését vállaltuk. Nem katonai feladatként, de Magyarország a közel-keleti keresztények támogatásával is igyekszik hozzájárulni a térség újjáépítéséhez és békéjéhez.

Frissítve: 2019.03.25 10:30