Az orosz fenyegetésre figyelmeztetett Cornstein a magyar Országgyűlésben

Publikálás dátuma
2019.03.13. 12:58

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
„Valamennyi NATO ország agresszív, Oroszországból érkező kiberbiztonsági fenyegetésekkel és dezinformációs kampányokkal szembesül” – hangsúlyozta az amerikai nagykövet.
Magyarország NATO-tagságának 20. évfordulójára emlékeztek szerdán a magyar Országgyűlésben. Az esemény egyik meghívott felszólalója David Cornstein, az Egyesült Államok nagykövete volt.

Cornstein a beszédében – melynek hivatalos leiratát az amerikai nagykövetség honlapján tette közzé – egyebek mellett azt mondta: „hallottam olyan megjegyzést, amely szerint Oroszország nem jelent katonai fenyegetést Magyarország számára, mivel a két országnak nincsenek közös határai”. Egyből ki is javította azokat, akik így vélekednek, szerinte a
„mai világban hiba kizárólag az országhatárokon átkelő tankokban gondolkodni. Valamennyi NATO ország agresszív, Oroszországból érkező kiberbiztonsági fenyegetésekkel és dezinformációs kampányokkal szembesül”.

Hozzátette, hogy ezek célja a szövetség gyengítése, a demokratikus folyamatok szétverése.
„Ezen túlmenően Magyarországnak igenis van közös határa Ukrajnával”

– folytatta Cornstein.

Kiemelte, hogy szomszédunk ellen Oroszország minden létező eszközét beveti a kibertámadásoktól kezdve a dezinformációs kampányokon és erőszakos provokációkon át a hagyományos értelemben vett háborúig, és azt mondta, hogy „a szoros és magas szintű NATO kapcsolat Kijevvel valamennyi szövetséges érdeke”. Megismételte külügyminisztere, Mike Pompeo februári magyarországi látogatásán elhangzott mondatait is:
„A közép-európaiaknak ne legyenek illúziói Putyin szándékairól, egy tekintélyelvű Oroszországnak nem érdeke a kisebb országok szabadsága és szuverenitása”.

Cornstein arra is kitért, hogy Kínának senkivel nincs közös határa, ez az ország mégis fenyegeti a szabadságot a régióban.
„Csakúgy, mint Oroszország, Kína is olyan autoriter hatalom, amely nem osztozik a NATO-ban megtestesülő szabadságaspirációkban, és a jogállam aláaknázására és politikai hatalom megszerzésére fogja használni gazdasági hatalmát”

– jelentette ki.

Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 13:27

Minden másra ott a megszorítás - készül az amerikai büdzsé

Publikálás dátuma
2019.03.13. 11:00
Az elnök a Pentagon költségvetéséből csipeget a fal felállításához a mexikói határon
Fotó: OMAR MARTINEZ / AFP
Az amerikai elnök az elkövetkező egy évtized alatt 2,7 billió dollárral, összességében 5 százalékkal nyesné meg a hazai kiadásokat, ha minden rajta múlna - de nem ez a helyzet.
A védelmi büdzsé emelésének fejében Donald Trump lényegében minden más területen kiadáscsökkentést tervez annak érdekében, hogy a deficit még elfogadható szinten maradjon. Az elnök fiskális tervezete értelmében a költségvetési hiány jövőre így is 1,1 billió dollár lenne, ami a legmagasabb szint az elmúlt évtized viszonylatában. A Fehér Ház ezt is csak robusztus gazdasági növekedés mellett gondolja tarthatónak, arra alapozva, hogy a 2017-es republikánus adócsökkentés még jobban felpörgeti a gazdaság motorját.    A várhatóan legtöbb vitát kiváltó pont a tervezetben a mexikói határ 300 mérföldes – 480 kilométeres – szakaszán megépítendő védőfalra szánt 8,6 milliárd dollár, ami a teljes költségvetésen belül természetesen elenyésző összeg lenne, de hosszú hónapok óta e kérdés mentén dúlnak a leghevesebb politikai csaták a republikánus kormányzat és a ellenzéki demokraták között, akik a tavaly novemberi félidős választásokon megszerezték a képviselőházi többséget, és ezzel lényegesen megerősítették pozícióikat költségvetési ügyekben, lényegében megkerülhetetlenné váltak.   Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke és Chuck Schumer, a szenátusi demokrata csoport vezetője emlékeztetett arra, hogy az elnök már akkor vereségének elismerésére kényszerült, amikor a kongresszus az idei büdzsébe nem volt hajlandó belevenni a bevándorlók távol tartására szolgáló fal építési költségeit. Az elnök fiskális tervezete kirívó mértékben, 31 százalékkal, 6,1 milliárd dollárra kívánja lefaragni a Környezetvédelmi Ügynökség költségvetését. A Fehér Ház szerint a cél továbbra is a levegő- és a víztisztaság, illetve a vegyi anyagokkal kapcsolatos biztonság, és csak a „szabályozási terheket” akarják csökkenteni, illetve a kevésbé fontos tevékenységek elhagyását tervezik. Az ellenzők szerint azonban végeredményben a fosszilis energiahordozókban érdekelt vállalatok és a vegyipar érdekeit szolgálnák a változtatások. Trump például megszüntetné az elektromos meghajtású autók adókedvezményét.  A republikánusok újra meg akarják nyitni a csatát két olyan területen is, ahol egyszer már vereséget szenvedtek: teljességgel el akarják törölni az „Obamacare” néven ismert egészségbiztosítási rendszert, valamint korlátozni akarják a szövetségi forrásokat az alacsony jövedelműek egészségügyi ellátását szolgáló Medicaid program esetében. Donald Trump tervezete 10 százalékkal csökkentené az oktatási minisztérium költségkeretét is, miközben az eddiginél több pénzt szánna a szabad iskolaválasztás gyakorlati lehetőségének a támogatására, az iskolák biztonságára és a gyakornoki programokra. A 64 milliárd dolláros oktatási keret 29 eddigi programot szüntetne meg – köztük az oktatási színvonal emelését célzó 3 milliárdos, illetve a közösségi központok létesítését finanszírozó 1,2 milliárdos programot. 

Szövetségesein spórolna Amerika

Az általános megszorítások ellenére ismét emelkedhet az Egyesült Államok védelmi költségvetése. Donald Trump 2020-as fiskális évre vonatkozó tervezete szerint Washington 750 milliárd dollárt szánna biztonságára, amelyből 718 milliárd jutna a Pentagonnak. Az összeg tartalmazza a nukleáris fegyverek kezelését is, ami az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik. A CNN számításai szerint ez 4,7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ha az összeg nagyságrendileg nem is változik sokat, a pénz elosztása már mutat némi irányváltást. Médiaértesülések szerint nagyjából 545 milliárd dollárt fordítanak majd az „alapvető védelemre”, 9 milliárdot vészhelyzetekre (például természeti katasztrófák esetén), és több mint kétszeresére, 165 milliárd dollárra nő a külföldi missziók költségvetése. Összhangban azzal, hogy az elnök a nukleáris arzenál fejlesztését tűzte ki célul, 8,3 százalékkal több jutna erre a területre. Hogy az Egyesült Államok meg akarja őrizni technológiai előnyét, azt jól jelzi, hogy 9 milliárd dollárral többet szánnának kutatásra és fejlesztésre, melyből a Defensnews szakportál szerint például a hiperszonikus rakéták, a mesterséges intelligencia, és az űrtechnológiák fejlesztésének adnának lendületet. Úgy tűnik, Trump nem mond le egyik leghíresebb kampányígéretéről, a mexikói határon épülő falról sem, amelyhez szintén a Pentagon számlájáról csippentene le egy darabot. A külföldi missziók kérdése annyiban furcsa, hogy Trump elnök múlt decemberben éppen a szíriai kivonulás mellett döntött, és tervbe vette az afganisztáni csapatok fokozatos kivonását is, Irakban pedig lényegében legyőzték az Iszlám Államot. Mint a CNN emlékeztetett, a célra szánt összeg elérné az Obama-adminisztráció korai éveit, csakhogy akkoriban 150 ezer amerikai katona szolgált harci missziókban Afganisztánban és Irakban, míg most 14 ezren ha lehetnek Afganisztánban, 7 ezren Irakban és Szíriában, akik főként tanácsadói, kiképzői feladatokat látnak el. Forrásokat vonnának el ugyanakkor a 6,3 milliárd dollárból gazdálkodó, úgynevezett „európai elrettentési kezdeményezéstől” is, melynek feladata a 2014-es ukrajnai eseményeket követően az volt, hogy elrettentse az esetleges orosz agressziót és megnyugtassa az európai szövetségeseket, különösen a Baltikumban. Közben Trump azt tervezi, hogy szövetségeseit arra kötelezné, teljes egészében állják a területükön állomásozó amerikai csapatok költségeit, mi több, fizessenek 50 százalékos prémiumot az előnyökért, hogy ott vannak – állította több helyről megerősített információkra hivatkozva a Bloomberg. A lépés elsősorban az olyan államokat sújtaná, mint Németország és Japán, melyek a legnagyobb amerikai bázisoknak adnak otthont. Hogy az amerikai elnök komolyan gondolja ötletét, az is jelzi, hogy Washington nyomására Dél-Korea nemrégiben 800 millió dollárral emelte hozzájárulását a területén állomásozó 28,5 ezer amerikai katona költségeinek fedezésére. Előzőleg pedig a közös nagyszabású hadgyakorlatok leállítása mellett döntöttek az amerikaiak, részben az észak-koreai békülés miatt, részben mert „túl drágának” találták. - László Dávid     

Mégsem őrültség

Donald Trump elnöksége alatt a 2018-as fiskális évre előbb 700, majd 2019-re 716 milliárd dollárra növelték a védelmi költségvetést. Az elnök a múlt év végén a Pentagon újabb emelési javaslatára Twitter-üzenetében még úgy reagált, hogy "őrültség", ám úgy tűnik azóta sikerült meggyőzni. Kérdés, hogy akaratát sikerül-e keresztülvinni a demokrata többségű Képviselőházon is. - László Dávid 

Témák
USA

Méreggel végeztek közel 30 őzzel és szarvassal a román-magyar határnál

Publikálás dátuma
2019.03.13. 10:49

Fotó: Christian Cabron / AFP/Biosphoto
A szándékosság még nem bizonyított, de a környék gazdái régóta panaszkodnak a termésből falatozó, azt letaposó állatokra.
Közel harminc őz- és szarvastetemet találtak az Arad megyei Pécska és Kispereg határában, a román-magyar államhatár közelében - írta szerdán az Aradihirek.ro portál.
Az állatok minden bizonnyal mérgezésnek estek áldozatul.

A román hatóságok ismeretlen tettes ellen indítottak nyomozást, és azt is vizsgálják, hogy a mérgezés az elpusztult vadállatok ellen irányult-e, vagy az őzek és szarvasok a rágcsálóknak szánt mérget ették meg. A tetemekből vett mintákat a temesvári regionális állategészségügyi igazgatóság laboratóriumába küldték vizsgálatra.
Legutóbb 2012 januárjában volt őzpusztulás Arad megyében, akkor Kisiratos, Kisjenő és Kürtös környékén több mint 200 tetemet találtak. Az akkori vétkeseknek bírságot kellett fizetniük a kártevők ellen kiszórt méreg felelőtlen használatáért.
A térségben régóta feszült a viszony a vadkárok miatt a gazdák és a vadásztársaságok között: a földművelők szerint a túlszaporodott vadállomány megdézsmálja és letapossa a vetést. A termelők állítják, hogy a vadászok nem látják el a vadgazdálkodási feladataikat, nem etetik természetes élőhelyeiken az állatokat, emellett túl kis számban állapítanak meg kilövési kvótákat. Ezzel szemben a vadászok kitartanak amellett, hogy nincs túlszaporodás.
Egy az MTI-nek neve elhallgatását kérve nyilatkozó szakértő szerint Arad megyében 700 ezer hektárnyi területen 10 ezernél több őz él, és az állatok a nyugati vidéken, a magyar határral szomszédos területeken csoportosulnak.