Oroszország;Egyesült Államok;David Cornstein;

- Az orosz fenyegetésre figyelmeztetett Cornstein a magyar Országgyűlésben

„Valamennyi NATO ország agresszív, Oroszországból érkező kiberbiztonsági fenyegetésekkel és dezinformációs kampányokkal szembesül” – hangsúlyozta az amerikai nagykövet.

Magyarország NATO-tagságának 20. évfordulójára emlékeztek szerdán a magyar Országgyűlésben. Az esemény egyik meghívott felszólalója David Cornstein, az Egyesült Államok nagykövete volt.

Cornstein a beszédében – melynek hivatalos leiratát az amerikai nagykövetség honlapján tette közzé – egyebek mellett azt mondta: „hallottam olyan megjegyzést, amely szerint Oroszország nem jelent katonai fenyegetést Magyarország számára, mivel a két országnak nincsenek közös határai”. Egyből ki is javította azokat, akik így vélekednek, szerinte a

„mai világban hiba kizárólag az országhatárokon átkelő tankokban gondolkodni. Valamennyi NATO ország agresszív, Oroszországból érkező kiberbiztonsági fenyegetésekkel és dezinformációs kampányokkal szembesül”.

Hozzátette, hogy ezek célja a szövetség gyengítése, a demokratikus folyamatok szétverése.

„Ezen túlmenően Magyarországnak igenis van közös határa Ukrajnával”– folytatta Cornstein.

Kiemelte, hogy szomszédunk ellen Oroszország minden létező eszközét beveti a kibertámadásoktól kezdve a dezinformációs kampányokon és erőszakos provokációkon át a hagyományos értelemben vett háborúig, és azt mondta, hogy „a szoros és magas szintű NATO kapcsolat Kijevvel valamennyi szövetséges érdeke”. Megismételte külügyminisztere, Mike Pompeo februári magyarországi látogatásán elhangzott mondatait is:

„A közép-európaiaknak ne legyenek illúziói Putyin szándékairól, egy tekintélyelvű Oroszországnak nem érdeke a kisebb országok szabadsága és szuverenitása”.

Cornstein arra is kitért, hogy Kínának senkivel nincs közös határa, ez az ország mégis fenyegeti a szabadságot a régióban.

„Csakúgy, mint Oroszország, Kína is olyan autoriter hatalom, amely nem osztozik a NATO-ban megtestesülő szabadságaspirációkban, és a jogállam aláaknázására és politikai hatalom megszerzésére fogja használni gazdasági hatalmát”– jelentette ki.

Az amerikai elnök az elkövetkező egy évtized alatt 2,7 billió dollárral, összességében 5 százalékkal nyesné meg a hazai kiadásokat, ha minden rajta múlna - de nem ez a helyzet.