Csak nemrég derült ki, hogy a Velencei Bizottság tárgyalni fogja a magyar Országgyűlés által decemberben elfogadott különbíróságokról szóló törvényt, három fideszes képviselő azonban a vizsgálat "elé ment", és kisebb módosításokat indítványozott a kérdésben. Hende Csaba, Völner Pál és Gulyás Gergely azt ígérték, a javaslatuk az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének kritikáinak megfelelően javít a szabályozáson.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont a mostani módosítás csak a kozmetikázást szolgálja, az alapprobléma maradt:
Amint az a szervezet mai közleményéből kiderül, a 2020. január 1-től ítélkező új közigazgatási bíróságok bíráit két hullámban nevezik ki két külön törvény alapján: az új bírók felét idén az úgynevezett átmeneti rendelkezések alapján, a többieket jövőre vagy később a közigazgatási bíróságokról szóló törvény általános szabályai szerint. Eddig majdnem teljesen egyforma szabályok vonatkoztak a két kinevezési körre. A kormánypárti képviselők csak az általános szabályokat módosítanák érdemben, az átmeneti rendelkezések alapján
A jelenlegi szabályok szerint a jelentkezőket bírók és szakértők rangsorolják, csakhogy az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus felülírhatja ezt a rangsort, és ő dönti el, ki lehet közigazgatási bíró és ki nem. Az eredeti törvényben az sincs egyértelműen szabályozva, hogy a jelentkezők beperelhetik-e a minisztert, ha visszaél a hatalmával. Az új szabályok szerint a második körben jelentkező közigazgatási bírókat a miniszter csak néhány esetben rangsorolhatná át, és a jelentkezők pert indíthatnának a miniszter ellen, ha a miniszter túlságosan bele akar szólni a kiválasztásba. Ezek a szabályok viszont csak a második körre vonatkoznak,
A Magyar Helsinki Bizottság leszögezi, az idei első felvételi kör nagyon fontos: az új bírók felét idén fogják kiválasztani. A kormánypárt tervei szerint tehát az új bírók felét olyan rendszerben vennék fel, ahol a jelentkezőket nem védi semmi az igazságügyi miniszter önkényes döntésétől. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány valóra váltsa a Helsinki Bizottság egyik legnagyobb félelmét:
„A jövőre jelentkezőket az idén kinevezett kormányközeli bírák rangsorolják majd, és így a miniszternek bele sem kell szólnia a kiválasztásba, mert az anélkül is az ő szája íze szerint alakul. A kormány minél hamarabb kész helyzetet akar teremteni, amivel évtizedekre bebetonozhatja a közigazgatási bíróságokon ítélkező bírók között a Fideszhez hűséges bírókat” – fogalmaz G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
Összegzésül hozzáteszik, a módosító javaslat néhány kisebb jelentőségű területen javítana a törvényen, azonban sok fontos kérdést továbbra sem rendez megfelelően a javaslat.
