A Fidesz évtizedekre bebetonozhatja a hozzá hű bírókat a közigazgatási bíróságokon

Publikálás dátuma
2019.03.13. 15:22
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Három kormánypárti képviselő némiképp váratlanul módosításokat nyújtott be a néhány hónapja elfogadott különbíróságokról szóló törvényhez, a Helsinki Bizottság szerint azonban ez csak "kozmetikázás".
Csak nemrég derült ki, hogy a Velencei Bizottság tárgyalni fogja a magyar Országgyűlés által decemberben elfogadott különbíróságokról szóló törvényt, három fideszes képviselő azonban a vizsgálat "elé ment", és kisebb módosításokat indítványozott a kérdésben. Hende Csaba, Völner Pál és Gulyás Gergely azt ígérték, a javaslatuk az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének kritikáinak megfelelően javít a szabályozáson.
Bár a képviselők indoklásukban a Velencei Bizottság (VB) vizsgálatára hivatkoznak, a VB jelentése még nem ismert, azt épp e hétvégén – március 15-16-án - tárgyalja a bizottság Trócsányi László igazságügyi miniszter jelenlétében, s csak ezt követően, várhatóan a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor esélyesnek tűnik, hogy a bizottság vizsgálata – amelyre amúgy Trócsányi kérte a VB-t – kritikát fogalmaz meg a törvénnyel szemben, így a mostani kormánypárti módosítás mintegy elébe megy ennek. A VB delegáció egyébként február elején járt hazánkban, s a bírói szervezetek (OBH, OBT) és a miniszter mellett a Helsinki képviselőinek a véleményét is kikérte.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint viszont a mostani módosítás csak a kozmetikázást szolgálja, az alapprobléma maradt:
nincs intézményesen garantálva, hogy az új bíróságok függetlenül, pártatlanul és magas színvonalon ítélkeznek majd.

Amint az a szervezet mai közleményéből kiderül, a 2020. január 1-től ítélkező új közigazgatási bíróságok bíráit két hullámban nevezik ki két külön törvény alapján: az új bírók felét idén az úgynevezett átmeneti rendelkezések alapján, a többieket jövőre vagy később a közigazgatási bíróságokról szóló törvény általános szabályai szerint. Eddig majdnem teljesen egyforma szabályok vonatkoztak a két kinevezési körre. A kormánypárti képviselők csak az általános szabályokat módosítanák érdemben, az átmeneti rendelkezések alapján
továbbra is megmaradna a kormány döntő befolyása a 2019-es, első kinevezési körben.

A jelenlegi szabályok szerint a jelentkezőket bírók és szakértők rangsorolják, csakhogy az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus felülírhatja ezt a rangsort, és ő dönti el, ki lehet közigazgatási bíró és ki nem. Az eredeti törvényben az sincs egyértelműen szabályozva, hogy a jelentkezők beperelhetik-e a minisztert, ha visszaél a hatalmával. Az új szabályok szerint a második körben jelentkező közigazgatási bírókat a miniszter csak néhány esetben rangsorolhatná át, és a jelentkezők pert indíthatnának a miniszter ellen, ha a miniszter túlságosan bele akar szólni a kiválasztásba. Ezek a szabályok viszont csak a második körre vonatkoznak,
idén továbbra is megmaradna a régi, miniszteri önkényt biztosító szabályozás.

A Magyar Helsinki Bizottság leszögezi, az idei első felvételi kör nagyon fontos: az új bírók felét idén fogják kiválasztani. A kormánypárt tervei szerint tehát az új bírók felét olyan rendszerben vennék fel, ahol a jelentkezőket nem védi semmi az igazságügyi miniszter önkényes döntésétől. Ez lehetővé teszi, hogy a kormány valóra váltsa a Helsinki Bizottság egyik legnagyobb félelmét:
idén eláraszthatják a közigazgatási bírósági rendszert a kormányhoz lojális új bírókkal, akik nem védik majd meg az állampolgárokat a kormány döntéseivel szemben.

„A jövőre jelentkezőket az idén kinevezett kormányközeli bírák rangsorolják majd, és így a miniszternek bele sem kell szólnia a kiválasztásba, mert az anélkül is az ő szája íze szerint alakul. A kormány minél hamarabb kész helyzetet akar teremteni, amivel évtizedekre bebetonozhatja a közigazgatási bíróságokon ítélkező bírók között a Fideszhez hűséges bírókat” – fogalmaz G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
Összegzésül hozzáteszik, a módosító javaslat néhány kisebb jelentőségű területen javítana a törvényen, azonban sok fontos kérdést továbbra sem rendez megfelelően a javaslat.
Többek között azt sem tisztázza, pontosan milyen ügyekben ítélkeznek majd a közigazgatási bíróságok.

És lehet, hogy nem Patyi

A három fideszes javaslata lehetővé tenné a Közigazgatási Felsőbíróság (és a Kúria) elnöke esetében, hogy a megválasztásukhoz szükséges ötéves bírói szolgálati viszonyba - az Országgyűlés csak a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választhat elnököt - a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként és alkotmánybírósági főtanácsadóként szerzett tapasztalatot is be kell számítani. Mindez arra utal, amit a HVG a múlt héten már megszellőztetett, hogy nem az eddig biztos befutóként emlegetett Patyi Andrást, hanem a Velencei Bizottságban is tag Varga Zs. András alkotmánybírót hoznák helyzetbe, vagyis az ő megválasztását javasolhatja majd május 31-i határidővel Áder János államfő. Ugyanakkor Varga Zs. András, aki korábban a legfőbb ügyész helyettese is volt, 2014 szeptemberében választották alkotmánybíróvá, vagyis épp nem tölt el még öt évet az Alkotmánybíróságon, amikor a köztársasági elnöknek jelölnie kell. A Velencei Bizottsági tagság pedig forrásaink szerint nem számít"nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetnek", vagyis nem biztos, hogy Varga Zs. megfelel az új kritériumoknak. Elképzelhető tehát, hogy a kormánypártok egy harmadik, még nem ismert jelöltben gondolkodnak, aki megfelel az új feltételeknek is.

Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 17:29

Veszítettek a dolgozók és veszített Pécs

Publikálás dátuma
2019.03.13. 14:24

Fotó: Shutterstock
Végképp elbukta a pert a Zsolnay Porcelánmanufaktúra ellen az 111 dolgozó, aki a fideszes irányítású Pécs vezetőinek ösztönzésére mondta fel állását. A dolgozók 23 millió forintot kell fizessenek volt cégüknek.
A Zsolnay Zrt. einstandjának fontos pere fejeződött be szerdán. Emlékezetes, hogy 2016-ban egy kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a pécsi porcelángyárat. Ennek érdekében egy trükkös adósságfelvásárlási és -követelési manőverrel felszámolásba akarták sodorni a zrt.-t, eközben pedig Pécs önkormányzata létrehozott egy „ellen-kerámia” céget, a Ledina Kft.-t, ahová átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát, 112 embert. A munkások kilépése miatt leállni kényszerülő gyár ellen átfogó adóvizsgálat is indult. A Zsolnay tulajdonosa a szír származású, svájci állampolgárságú Bachar Najari nem adta fel: a 400 milliós adósságot saját pénzéből kifizette, s a gyárat új emberekkel újraindította. Az adóvizsgálat nem talált szabálytalanságot, és a Zsolnay ma is működik. A Ledina viszont – amit a város gyorsan eladott – nem talált magának megélhetést, százmilliós nagyságrendű adósságot halmozott fel, dolgozóit folyamatosan leépítette, a kft. többször tulajdonost váltott, majd 2018-ban elindult a cég végelszámolása. A Zsolnay pert indított volt dolgozói ellen, mivel az alkalmazottak azonnali kilépése kárt okozott a zrt.-nek. A manufaktúra a pert első- másodfokon is megnyerte, a bíróság ugyanis nem találta megalapozottnak a dolgozók rendkívüli felmondásának indokát. A 23 milliós kártérítésre kötelezett vesztesek a Kúriához fordultak, ahol szerdán megszületett a jogerős ítélet. Az újabb verdikt 111 dolgozó estében helyben hagyta a korábbi ítéletet, így ők egyenként 150-250 ezer forintot kell fizessenek volt cégüknek. Egy dolgozó esetében viszont visszaküldték az eljárást első fokra, mert az illetőtől a Zsolnay egyhavi fizetésnél több kártérítést kért, s annak indokolt nagyságát pontosan bizonyítani kell. Minderről a Zsolnay ügyvédje, Bodnár Imre tájékoztatta lapunkat. A fideszes irányítású város vezetői számára most vált igazán kínossá a Zsolnay története. Amikor ugyanis a városvezetés – az önkormányzat illetékes jogászának közvetítésével – rávette a dolgozókat a távozásra, azt ígérték a kollektívan kilépő alkalmazottaknak, hogy amennyiben kár éri őket, nem hagyják őket cserben. Ám a szóbeli ígéretet az önkormányzatnak nincs joga teljesíteni, hisz, ha kifizetnék a dolgozók helyett a kártérítést, akkor az ilyen tartalmú átutalást aláíró politikus vagy hivatalnok hűtlen kezelést követne el. A kilépőket „felbújtók” legfeljebb a saját pénzükből kárpótolhatnák a kártérítésre kötelezett ex-zsolnaysokat. A kártérítésre ítélt dolgozók túlnyomó többsége nincs könnyű helyzetben, beszéltünk több, olyan volt zsolnayssal, akinek szinte semmi vagyona nincs, és 50-150 ezer forintos havi jövedelméből nem tudja kifizetni a rá kirótt tartozást. Amúgy a porcelángyár kisajátítási kísérlete már eddig is sokba került a városnak. Tudni kell, hogy amikor még a Zsolnay a városé volt, akkor a cég hiteleihez az önkormányzat négy ingatlanja biztosított fedezetet. Amint Bachar Najari kifizette a cég tartozását, a ma már legalább 400 milliót érő ingatlancsomag a svájci vállalkozóé lett. Sokak szerint még ennél is nagyobb veszteség azonban, hogy a városvezetés által támogatott einstand rossz hírét kelti Pécsnek a befektetők körében, a külföldi tőke ezért is kerüli a nehéz gazdasági helyzetben lévő baranyai megyeszékhelyet.
Szerző
Témák
Zsolnay Pécs per

Szél feljelentette a plakátkampányt, behívták a rendőrségre

Publikálás dátuma
2019.03.13. 13:59

Fotó: Tóth Gergő
A képviselő azt mondta: szerinte a Rogán Antal felügyelte Miniszterelnöki Kabinetirodán sokkal többet tudhatnak a körülményekről.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntette miatt feljelentette „az önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” kampány mögött álló ismeretlen tettest. Szél a feljelentést Polt Péter legfőbb ügyésznek címezte, a február 22-én feladott levélre pedig most reagáltak: a képviselőt csütörtökre meghallgatásra idézték a rendőrségre – írja a 444.hu. A portál felidézi, hogy a képviselő feljelentése szerint a kampány a kormánypártok érdekeit szolgálja, és az EP-választás kampányának a része, holott a kormány tájékoztató kampánynak nevezi. A kormány nem folytathatna a törvény szerint pártpropagandát, azonban a kampány egyértelműen annak tűnik. A hűtlen kezelés a feljelentése szerint azért valósult meg, mert kár érte az államot, hiszen magánérdekek mentén, konkrét pártok javára használták fel a kampányra költött közpénzt. A hivatali visszaélés pedig úgy valósulhatott meg, hogy a kampány mögött állók visszaéltek kormányzati hatalmukkal, amikor jogtalan előnyhöz segítették az EP-választáson a Fideszt és a KDNP-t. Szél a 444.hu-nak azt mondta: meglepte, hogy őt hívták be, mert szerinte a kampány körülményeiről a Rogán Antal felügyelte Miniszterelnöki Kabinetirodán sokkal többet tudhatnak, hiszen ott rendelték meg.
Szerző