Az USA is kitiltotta légteréből a Boeing 737-es repülőgépeket

Publikálás dátuma
2019.03.13. 20:15
Illusztráció
Fotó: Minasse Wondimu Hailu / Anadolu Agency
Európában már kedden "földre parancsolták" a típust, amelyből egy októberben, egy pedig néhány napja zuhant le. Ma újabb országok jártak el hasonlóan, de a cégnek alighanem Trump bejelentése fáj leginkább.
Donald Trump amerikai elnök is elrendelte a Boeing 737 Max 8 személyszállító gépek repülési tilalmát, mint mondta addig, amíg „a Boeing nem talál megoldást” - írja a brit BBC értesüléseire hivatkozva a 444.hu.
Kedden elővigyázatosságra hivatkozva az unió repülési szerve, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) tiltotta ki a tagországai teljes területéről a Boeing 737-eseket,

majd szerdán többek közt Irak, Brunei, Üzbegisztán, Grúzia és Kanada is kitiltotta a típust a légteréből. A portál emlékeztet, egyes pilóták már hónapok óta panaszkodnak erre a típusra, amelyből egy októberben Indonéziában, egy pedig vasárnap Etiópiában zuhant le. Az indonéz járaton 189-en, az etióp gépen 157-en haltak meg. A Boeing árfolyama a 2001-es terrortámadás óta nem zuhant ekkorát, mint most.
Szerző

Az EU már a kizuhanásra készül

Manfred Weber szerint a Brexit egy csomó fontos dologról elvonja a figyelmet.
„Nagyon súlyos helyzetbe kerültünk, még sohasem volt ekkora kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság rendezetlenül, megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból” — mondta Michel Barnier, az Európai Unió brexitért felelős főtárgyalója az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén. A vitára egy nappal azután került sor, hogy a brit alsóház leszavazta és egyben eltemette a friss jogi kiegészítésekkel ellátott kilépési megállapodást, amelyet a felek másfél évig tartott tárgyalásokon dolgoztak ki. Barnier sokak véleményének adott hangot, amikor azt mondta: a britek felelőssége, hogy ez a döntés született, és a zsákutcából is nekik kell kimanőverezniük magukat. Az Európai Unió számol azzal, hogy a szigetország megállapodás nélkül kizuhan a közösségből, és ezért megteszi a szükséges előkészületeket. Ennek részeként az EP szerdán egy sor sürgősségi intézkedést hozott. Ezek garanciát nyújtanak arra, hogy az Erasmus csereprogramban részt vevő brit diákok és tanárok az ösztöndíjuk végéig maradhassanak az unióban, ne kelljen azt megszakítaniuk március 29-ikén, a brexit tervezett időpontjában. Az EU hasonló biztosítékokat vár a szigetországtól s területén tanuló, oktató európai polgárok számára. A parlament döntött arról is, hogy ideiglenesen fennmaradnak a légi és közúti alapszolgáltatások a csatorna két partja között. Az uniós vezetők és a parlamenti képviselők többsége szerint a londoni kormánynak végre el kell döntenie, hogy mit akar, és ahhoz megszereznie az alsóház többségének a támogatását. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, az EP Brexitért felelős koordinátora felszólalásában összpárti kompromisszumot sürgetett a további lépések elhatározásához. Általános a vélekedés, hogy a patthelyzet valószínű feloldása a Brexit elhalasztása lehet. Ezt az Egyesült Királyságnak kell hivatalosan kérvényeznie, majd az állam- és kormányfőknek egyhangúan jóváhagyniuk, ha minden jól megy, már a jövő heti brüsszeli csúcsértekezletükön. Többen, például Mark Rutte holland miniszterelnök, figyelmeztettek: alapos és hihető indoklást várnak, hogy miért és mennyi időre szólna a halasztás. Manfred Weber néppárti frakcióvezető úgy vélte, a brexit egy csomó fontos dologról elvonja az EU figyelmét, ráadásul itt vannak az EP-választások is, amelyeken a briteknek joguk van részt venni, ha a voksolás időpontjában még az unió tagjai. Sajtóhírek szerint a tagállamok csak rövid hosszabbítást engedélyeznének, elsősorban a megállapodás nélküli kilépéssel kapcsolatos tervezésre, hacsak az Egyesült Királyságban nem írnak ki új választásokat vagy egy ismételt népszavazást.
Témák
Brexit

Brexit: kezd betelni a pohár

Publikálás dátuma
2019.03.13. 19:21

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
Alig két héttel a távozás céldátuma előtt az Egyesült Királyságban egyre fokozódik a kétségbeesés. A kormányfő széke inog.
Nem lehet nem jelképes jelentőséget tulajdonítani annak, ahogy egyszerre tombol az Egyesült Királyságban a Gareth névre hallgató legújabb szélvihar és Theresa May újra elvesztette a hangját, híres „érdemi szavazását”, egyben a kormány és a parlament feletti kontrollját. Az apokaliptikus viszonyok közepette a fő kérdés természetesen az, hogyan tovább alig két héttel a brexit március 29-i életbe lépése előtt? A brit kormányok történetének negyedik legsúlyosabb parlamenti veresége után szerda reggel már 8 órakor találkoztak Theresa May széthúzó miniszterei. Miután a korrigált brüsszeli megegyezést elsősorban a legfőbb ügyész, Geoffrey Cox megsemmisítő jogi szakvéleménye alapján 149 fős többséggel utasította el az alsóház, a suttogó Theresa May megengedte, hogy a tory képviselők szabadon, lelkiismeretüket követve voksoljanak a „no-deal” lehetőségéről szóló esti előterjesztésről. A kormányfő már előre tudatta, hogy maga a megállapodás szükségességét fogja támogatni. Ez a döntése ellentmond gyakorta ismételgetett szlogenjének, mely szerint „jobb egy no-deal, mint egy rossz deal”. A The Daily Telegraph értesülése szerint a kormányülésen szenvedélyes vita alakult ki és Brexit-párti miniszterek lemondással fenyegetőztek, amikor Theresa May megpróbálta megakadályozni őket egy B-terv támogatásában. Ennek az ötletgazdáról, Kit Malthouse tory képviselőről elnevezett beterjesztésnek a lényege az lenne, hogy egy kéthónapos, május 22-ig tartó határidő-meghosszabbítás után a szigetország és az Európai Unió között 2021. decemberéig valamiféle leállás, „kölcsönös üzemszünet” jönne létre. Ez alatt az idő alatt megmaradna a status quo, az Egyesült Királyság fizetné a válás költségeit és dűlőre lehetne jutni a későbbi kereskedelmi kapcsolatokról. Maguk a britek, nemhogy a nemzetközi közvélemény sem értik, hogyan lehetett a mindeddig hatékonynak vélt Egyesült Királyság az 50. cikkely útra indítása óta eltelt két év alatt ilyen eredménytelen a brexit előkészítésében? A fokozódó válság láttán az üzleti élet befolyásos vezetői a parlamenti „cirkusz” befejezését követelték. Carolyn Fairbairn, a Brit Iparkamara (CBI) vezérigazgatója kijelentette: „Ami sok, az sok. Minden párt részéről új megközelítésre van szükség, hiszen munkahelyek és megélhetések függnek a kilépés módjától”. Adam Marshall, a Brit Kereskedelmi Kamara vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság „nincs felkészülve az Európai Unióból való zűrzavaros, rendezetlen távozásra. A parlamentnek láthatóvá kell tennie a nyilvánosság számára, hogy méltányolja az ismételt figyelmeztetéseket”. Ami egyébként a gazdaságot illeti, a kormány nyilvánosságra hozta, hogy a a megegyezés nélküli forgatókönyv érvényesülése esetén március 29-e után a beérkező import 87 százalékára nem kell vámot fizetni. A fennmaradó 13 százalékba olyan érzékeny árucikkek tartoznak, mint hús- és tejtermékek, vagy gépkocsik. A politikai spektrum két különböző oldalán elhelyezkedő The Times és a The Independent zanzásított nyomtatott változata, az „i” egyetért abban, hogy két kiütéses parlamenti veresége után lejárt Theresa May ideje. A Brexittel kapcsolatos sorozatos rossz döntései, lényeges információk tisztességtelen visszatartása következtében mind az egykori kilépők, maradók, a képviselők, mind az Európai Unió és a brit társadalom bizalmát elvesztette. Ahogy a Times vezércikke fogalmaz: „Lehetséges, hogy a Konzervatív Párt most úgy dönt, hogy csak egy új vezető tudja megtalálni az utat a megfelelő Brexithez”.

Megosztott a társadalom is

A szavazók is kezdik megelégelni, hogy nem haladnak egyről a kettőre képviselőik a brexit kérdésében – derült ki a Politico és Hanbury közös közvélemény-kutatásából, melyet azután készítettek, hogy a brit parlamentben kedd este ismét csúfosan leszavazták Theresa May ajánlatát. A felmérés szerint a megkérdezettek fele, sőt még a bevallottan konzervatívok negyede is már úgy gondolja, hogy a kormányfőnek le kellene mondania. Ezután előrehozott választások kiírását már csak 41,7 százalék támogatná, értelemszerűen az ötlet inkább az ellenzéki szavazók között volt népszerű. Nincs abban sem egyetértés, hogy minek kellene történnie. A megkérdezettek alapvetően helyeselték (41 százalék), hogy kedden a képviselők visszautasították az asztalra tett javaslatot, ahogy a megegyezés nélküli „kizuhanást” is el szeretnék kerülni (47,4 százalék). Úgy tűnik, hogy a közvélemény szűkösen támogatná a brexit elhalasztását (44,2 százalék a 39,5-tel szemben), arról azonban már eltérnek a vélemények, hogy mégis mennyivel? A felmérés alapján összességében is rendkívül megosztott a társadalom a hogyan továbbról. Egy második népszavazás kiírását ugyan csak 29 százalék támogatja, ám ez még mindig a legnépszerűbb opció a lehetséges forgatókönyvek közül. Közben a megkérdezettek bő harmada nyilatkozott úgy, hogy inkább maradni kellene az Európai Unióban, a megegyezés nélküli kizuhanást csak minden negyedik szavazó tudta elképzelni, míg a kormányfő alkuját kevesebb, mint 15 százalék találta elfogadhatónak. (L.D.)

Témák
Brexit
Frissítve: 2019.03.17. 15:44