Dolgozz, fehérorosz: jöhetnek a kommunista diktatúra vendégmunkásai

Publikálás dátuma
2019.03.13. 22:06
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormány egy törvénymódosítással megkönnyítette a belarusz munkavállalók elhelyezkedését.
A Vízumdíjat, a tartózkodási engedély kiadásának és meghosszabbításának költségét sem kell kifizessék azok a  belorusz állampolgárok, aki a tartózkodási engedélyüket munkavállalási vagy tanulmányi célból kérelmezik – mondja ki a szerdán publikált Magyar Közlöny.
A fehérorosz kommunista diktatúrából érkező reménybeli munkások így mintegy 47 ezer forintot spórolhatnak, ha Magyarországon keresnének állást – ez itthon talán nem tűnik olyan soknak, de Belorusziában, Európa utolsó nyílt diktatúrájában ez egy jobb havi fizetésnek felel meg. Az ukrán munkavállalóknak eddig sem kellett a díjakat kifizetniük; a magyar kormány láthatóan ezekkel a kedvezményekkel is igyekszik enyhíteni a hazai munkaerő-hiányt.
Szerző

Sztrájkol az Opera, a vezetés fenyeget

Publikálás dátuma
2019.03.13. 21:41
Többéves kényszerszünet után újra reflektorfényben úszik a felújított Erkel Színház FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Carmen csúszott, a kórus jó része beszüntette a munkát, az ok 2017-re nyúlik vissza, amikor az intézmény felmondta a kollektív szerződést.
Sztrájk volt a budapesti Erkel Színházban, ami most a felújítás alatt álló Operaház híján a Magyar Állami Operaház egyetlen játszó helye, írja a hvg.hu. A Carmen előadás egy részébe nyúlóan szüntette be a munkát a férfikórus 70, a női kórus 50 százaléka, illetve pár zenekari zenész. Az előadás jó 20 perces késéssel indult, Ókovács Szilveszter főigazgató a színpadra kiállva mondta el, mi a bosszúság oka: a dolgozók béremelést követelnek, de erre nincs lehetőség. (Az opera első fél órájában pedig összesen öt énekes képviselte a kórust a színpadon.) Átszakadt a gát", mondja a hvg.hu-nak Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke. A történet még 2017 őszén kezdődött, amikor az ígéretek ellenére, a lejárta előtt négy nappal az operaházi vezetés felmondta a kollektív szerződést. Ezzel a dolgozók sok pénztől és kedvezménytől estek el. A munkaadó jóval szabadabban oszthatta be őket munkavégzésre, és olyan, apróságnak tűnő dolgok is változtak, mint hogy a családosok addig akkor vehették ki a gyerek után járó szabadságot, amikor akarták, szükséges volt, ezután pedig a munkaadónak előre kellett ezt jelezni, és rá is kellett bólintani erre. Megpróbáltak a szakszervezetek (az Operaházban három szakszervezet is működik) tárgyalni, de ahogy Bárány mondta: azt a választ kapták, a vezetésnek nincs ideje tárgyalni, holott a törvény együttműködési kötelezettséget ír elő. A jogsértést a bíróság is megállapította, mondja a szakszervezeti vezető, de nincs szankciója. Még az Emminek is írtak az ügyben, de Kásler Miklós miniszter sem méltatta őket válaszra.  Bárány azt mondja, a sztrájkok meg fognak ismétlődni, ha nem lesz előrelépés. Szerinte jobb lenne, ha a jelzések hatására eredményeket lehetne elérni, kompromisszum születne, mert tény, az Operában 16 éve nem volt alapilletmény-növekedés, eseti eszközökkel kaptak pluszpénzeket, de ez olyan, szeinte mint "a kutya vacsorája". Béremelést és a kollektív szerződés újrakötését követelik az érdekképviseletek. Ebből azonban nem lehet semmi, mondja az Operaház.  Mindazonáltal az Operaház szeretné, ha a munkatársak állása megtartható lenne, "ígéretünkhöz híven magunk is szorgalmazzuk az utolsó negyedéves átfogó és differenciált béremelés megvalósítását, erre azonban értelemszerűen csak a fenntartó tárca és tágabb értelemben a magyar költségvetés lehetőségeihez képest kerülhet sor". Hogy ez a differenciált béremelés kikre vonatkozna? "Pozitív fejlemény esetén azonnal kész vagyunk az Opera vezetése által kidolgozott differenciálási elvek megosztására az érdekképviseletekkel – addig viszont minden további sztrájkfenyegetés az Operába vetett bizalmat rombolja, és károkozása miatt veszélybe sodorja amúgy is igen feszített bevételi tervünket, amelynek megvalósulása pedig valamennyi kollégánk érdeke." Azaz az operaházi vezetés gyakorlatilag megfenyegeti a sztrájkolókat.
Szerző

Schmidt Mária '56-ról már elmondta, "mit kell tudni", most a rendszerváltás jön

Publikálás dátuma
2019.03.13. 21:29
Schmidt Máriára újabb fontos feladatot bízott a kormányfő
Fotó: Molnár Ádám
A Terror Háza Múzeum főigazgatója ezúttal a rendszerváltás 30. évfordulójára való emlékezést koordinálhatja kormánybiztosként. A programra a tervek szerint összesen 12 milliárd forintot költenek.
Schmidt Máriát ismét kormánybiztossá nevezte ki Orbán Viktor. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékező "30 éve szabadon" emlékévet koordinálhatja, ami ráadásul rögtön 3 esztendőt ölel majd fel - szúrta ki a szerdai Magyar Közlönyben a 444.hu.

Feladata többek közt, hogy koncepcióval rukkoljon elő a „30 éve szabadon” emlékév eseményeit feldolgozó és bemutató, a köznevelés rendszerében alkalmazható oktatási segédanyag kidolgozására.

A kormány összesen 12 milliárdot költ a programra,

idén 3 milliárdot, jövőre 6 milliárdot, 2021-ben pedig 3 milliárdot szánnak az emlékezésre.

A terv része a kormányhatározat szerint egy központi emlékmű felállítása is.
Szerző
Frissítve: 2019.03.13. 21:31